Aosta
Aosta (franciául Aoste; Oûta, Aoûta vagy Veulla valle d'aostai patois dialektusban; walser nyelven Augschtal; latinul Augusta Prætoria Salassorum; piemonti dialektusban Aousta) Valle d’Aosta autonóm régió székhelye. Lakosainak száma 35.051 fő.
| Aosta | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország | ||
| Régió | Valle d’Aosta | ||
| Megye | Valle d’Aosta | ||
| Polgármester | Gianni Nuti | ||
| Védőszent | Gratus of Aosta | ||
| Irányítószám | 11100 | ||
| Körzethívószám | 0165 | ||
| Forgalmi rendszám | AO | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 33 093 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1637 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 583 m | ||
| Terület | 21,37 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 44′ 14″, k. h. 7° 19′ 14″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 14″, k. h. 7° 19′ 14″ | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Valle d’Aosta térképén | |||
| Aosta weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aosta témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Elhelyezkedése szerkesztés
Aosta város Valle d'Aosta autonóm régió közepén helyezkedik el, Torinótól 114, Genftől 134 km-re a Dora Baltea folyó völgyében. A Dora Baltea egyik mellékfolyója, a Buthier halad át rajta.
Történelem szerkesztés
Régészeti kutatások bizonyítják, hogy Aosta területe már Kr. e. 1000 körül lakott volt, de igazi település csak Kr. e. 25-ben alakult azért, hogy veterán praetorianusoknak adjon otthont.[2] Ekkor neve Augusta Praetoria Salassorum. A város a római települések valamennyi tipikus épületével rendelkezett: színházzal, amfiteátrummal, fürdővel, erőddel, és diadalívvel.
A Római Birodalom bukása után Aosta a Burgundiai Királyság fennhatósága alá került egészen 1032-ig. Ezután a Savoyai-család kezére jutott.
A 10. században nemesi családok vertek tanyát a városban, emléküket nyers kőből épült tornyok és épületek őrzik. Ilyen a Pailleron-torony és a Bramafan-torony.
1896-ban megérkezik Aostaba az első vonat, majd a 20. század elejétől nagymértékű demográfiai növekedés tapasztalható, hiszen ekkor születik meg Aosta megye, ami számos hivatalt és tisztviselőt telepített ide egész Olaszországból.
Miután Valle d’Aosta elnyerte speciális státuszát, a város is nagy változásokon ment keresztül, hiszen régiószékhely lett. Az alpesi turizmus terjeszkedett, megszülettek a síterepek, ezáltal Aosta fontos idegenforgalmi központtá vált.
Klíma szerkesztés
Aostát minden irányból magas hegyek veszik körül, ezért különleges mikroklímával rendelkezik. Általánosságban az átmeneti évszakok rövidebbek, mint Észak-Olaszország többi részén, a nyár és a tél pedig korábban érkezik.
Látnivalók szerkesztés
- Az aostai katedrális
Az aostai katedrális a Kr. u. 4. századból származik. Jelenlegi külsejét elsősorban a 11. és 19. században zajlott átépítéseknek köszönheti. Építészetében különböző stílusok keverednek, így a román és a reneszánsz. Szerkezete háromhajós latin kereszt. Különösen értékesek 11. századi freskói, amelyeket a 2000 -ben restauráltak a szent év alkalmából.
- Augustus diadalíve: Aosta jelképe, Kr. e. 25-ben épült, közepén egy feszület látható.
- A római híd
A Buthier folyón történő átkelésre szolgált, hossza 6 méter, és helyben nyert kövekből épült a Kr.e. 1. század végén. Ma már nem tölti be eredeti funkcióját, mivel a középkor óta a Buthier már nem halad át a híd alatt.
- A Porta Praetoria
A római korban a város fő bejárata volt, és innen ágaztak szét a Galliába vezető utak.
- A római színház
22 méter magas déli homlokzata, valamint félkör alakú nézőtere még ma is áll. A színház a Kr. e. 1. században épült, és nézőtere annak idején 3-4000 néző befogadására is alkalmas volt.
- Városháza
A városháza klasszicista stílusú, és 1839-ben épült, az előtte álló két szobor a város két folyóját a Dorat, és a Buthiert szimbolizálja.
- Croce di cittá: műemlék, amely az Aostából a 16. században elüldözött luteránusokra emlékszik.
Közlekedés szerkesztés
Közutak szerkesztés
Aosta várost kelet-nyugati irányban átszeli a Strada statale 26 della Valle d'Aosta(SS 26) közút, amely az egész völgyön keresztülfut Pont-Saint-Martin-től a Kis Szent Bernát dombig. Egy másik közút, a Strada statale 27 del Gran San Bernardo(SS 27) a valle d'aostai régiószékhelyet köti össze a svájci határral a Szent Bernát-alagúton Aosta autópálya-összeköttetéssel is rendelkezik az A5-ös autópályának köszönhetően, ami Torinót és Courmayeurt köti össze.
Vasút szerkesztés
A régióban dízelszerelvények közlekednek, mivel az Ivrea és Pré-Saint-Didier közötti vasutat nem villamosították. Két vasútvonal halad itt: az Aosta-Pré-Saint-Didier és az Aosta-Chivasso.
Repülőtér szerkesztés
Aosta repülőtere a Corrado Gex regionális repülőtér Saint-Christophe községben fekszik.
Aostához köthető személyiségek szerkesztés
Oktatás szerkesztés
2000-ben alapították az Aostai Tudományegyetemet (Università della Valle d'Aosta / Université de la Vallée d'Aoste)
Testvérvárosok szerkesztés
Galéria szerkesztés
-
A diadalív -
Római színház -
Buthier-kút -
II. Viktor Emánuel szobra -
kétnyelvű közlekedési tábla
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://demo.istat.it/?l=it
- ↑ Római történeti kézikönyv cohortes praetoriae, 122. o.
Források szerkesztés
- Aosta város hivatalos weboldala (olasz nyelven). comune.aosta.it. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 15.)
- ↑ Római történeti kézikönyv: Havas László – Németh György – Szabó Edit: Római történeti kézikönyv. Budapest: Korona Kiadó. 2001. ISBN 963 9191 75 2
További információk szerkesztés
- Az Aosta városban található - Virtuális Múzeum Vallée weboldala (olasz nyelven). vmv.it. [2010. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 15.)
- Virtuális római város, Augusta Praetoria (olasz nyelven). ultramundum.org. [2010. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 15.)
