Apáca-fütyülőlúd

madárfaj

Az apáca-fütyülőlúd (Dendrocygna viduata) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és a fütyülőludak (Dendrocygninae) alcsaládjába tartozó faj.

Apáca-fütyülőlúd
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Fütyülőlúdformák (Dendrocygninae)
Nemzetség: Fütyülőludak (Dendrocygnini)
Nem: Dendrocygna
Faj: D. viduata
Tudományos név
Dendrocygna viduata
(Linnaeus, 1766)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Apáca-fütyülőlúd témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Apáca-fütyülőlúd témájú médiaállományokat és Apáca-fütyülőlúd témájú kategóriát.

Apáca-fütyülőludak

Előfordulása szerkesztés

Afrika és Dél-Amerika nagy részén előfordul. Mivel nem tudunk arról, hogy átrepülné az Atlanti-óceánt, a két populáció kialakulásáról több elmélet született. Valószínű, hogy a faj korábban Európában és Észak-Amerikában is előfordult, kóborló egyedei ez utóbbi kontintensen fel-felbukkannak ma is.

Afrikán kívül előfordul Madagaszkáron és a Comore-szigeteken is.

Megjelenése szerkesztés

Az apáca-fütyülőlúd nevét fejének színezetéről kapta: nyaka, feje hátoldala és farka fekete, arca viszont fehér. Csőre és úszóhártyás lába nászidőszakban világoskékek (egyébként lába szürkés, csőre pedig fekete, csak a hegye kék), begye rozsdaszínű, hátoldala szürkésbarna, hasa pedig szürke-fehér csíkozású „kendermagos”. Kiállása feltűnően peckes, ami viszonylag hosszú lábának és nyakának köszönhető.

Testhossza 43–48 centiméter, tömege 502–820 gramm. A nemek hasonlóak, bár a hímek némileg kisebbek a nőstényeknél.

Hangja a többi fütyülőlúdhoz hasonlóan jellegzetes, három hangból álló dallamos fütty.

 
A vízben
 
Museum specimen

Életmódja szerkesztés

Mivel a trópusokon él, állandó madár. Többnyire a nagyobb nyílt vízfelületekhez kötődik. A récefélékhez illően élete a vízhez kötődik, itt keresi a vízben úszva és búvárkodva táplálékát. Növényi részekkel, magvakkal, kisebb gerinctelenekkel, olykor gyümölcsökkel táplálkozik.

Szaporodása szerkesztés

 
Apáca-fütyülőlúdak

A költési időszak többnyire az esős évszakra esik. A fészek többnyire fűből és gyökerekből épül, sokszor fákon vagy azok gyökerei között. (A fán fészkelés szokása miatt a fütyülőludakat az angol nyelvben olykor tree duck fán élő kacsa névvel illetik.) Az apáca-fütyülőlúd tojói átlagosan 10 (a fészekalj mérete 4–16 tojás között változhat), krémszínű, rózsaszínes árnyalatú tojást raknak, melyek 26–28 napos kotlás után kelnek ki. Az olajbarna-zöldesfekete, krémszínnel pettyezett hátú, hasoldalukon fakósárga pelyhes fiókák fészekhagyók, és rögtön kikelésük után követik anyjukat. Nyolc hét után hagyják el szüleiket.

Védettsége szerkesztés

Az apáca-fütyülőlúd szerepel a CITES III. függelékében, felvételét Ghána, később Honduras kérvényezte. A Természetvédelmi Világszövetség jó kilátásúnak tekinti a fajt.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés