Aragóniai Jolán lunai grófné

Aragóniai Jolán (Barcelona, 1310. október – Pedrola, Aragónia, 1353. július 19. után), katalánul: Violant d'Aragó, spanyolul: Violante de Aragón, olaszul: Violante d'Aragona, születése jogán aragóniai, valenciai, szicíliai és szardíniai királyi hercegnő, első házassága révén Rhómánia deszpinája,[1] második házassága révén Luna grófnéja, Quinto bárónéja és Sogorb[2] úrnéja. V. István magyar király dédunokája és IV. Péter aragóniai király nagynénje.

Aragóniai Jolán
Lunai Grófság grófnéja
Violante de Aragón
Uralkodási ideje
1339. július 1353. július
ElődjeAragóniai Konstancia
UtódjaBrianda d'Agoult
Quinto Báróság bárónéja
Violante de Aragón
Uralkodási ideje
1339. július 1353. július
ElődjeAragóniai Konstancia
UtódjaBrianda d'Agoult
Sogorb/Segorbe úrnője
Violant d'Aragó/Violante de Aragón
Uralkodási ideje
1339. július 1353. július
ElődjeAragóniai Konstancia
UtódjaBrianda d'Agoult
Életrajzi adatok
UralkodóházBarcelonai-ház
Született1310. október
Barcelona
Elhunyt1353. július 19. (után) (42 évesen)
Pedrola, Aragónia
ÉdesapjaII. Jakab aragón király (1267–1327)
ÉdesanyjaAnjou Blanka nápolyi királyi hercegnő (1280/83–1310)
Testvére(i)
Házastársa1. Tarantói Fülöp (1297–1330), Rhómánia despotája
Házastársa2. Lope lunai gróf (1315/20–1360)
Gyermekei2. házasságából:
Jolán (megh. fiatalon)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Édesapja II. Jakab aragón és szicíliai király, III. Péter aragón és szicíliai királynak, valamint Hohenstaufen Konstancia szicíliai királyi hercegnőnek, I. Manfréd szicíliai király lányának a fia. Édesanyja Anjou Blanka nápolyi királyi hercegnő, II. Károly nápolyi király és Árpád-házi Mária magyar királyi hercegnő leánya. Jolán volt szülei legkisebb gyermeke. Édesanyja röviddel a születését követően 1310. október 10-én meghalt Barcelonában. Édesapja ezután még kétszer házasodott meg. Először Lusignan Mária ciprusi királyi hercegnőt, majd Montcadai Elisenda úrnőt vette feleségül.

Első férje elsőfokú unokatestvére, Tarantói Fülöp (12971330), Rhómánia despotája, I. (Anjou) Fülöp tarantói hercegnek, Jolán anyja bátyjának másodszülött fia volt. Vele 1328 februárjában házasodott össze, a herceg azonban 1330. május 17-én meghalt. Házasságuk gyermektelen maradt. Első férje halála után Jolán másodfokú unokatestvéréhez, Lope lunai grófhoz ment feleségül 1339 júliusában, Lérida városában. Házasságukból egy leánygyermek született.

Lope grófot származása, rokonsága és a korona iránti hűsége miatt IV. Péter aragóniai király kinevezte Aragónia kormányzójává 1347-ben, mikor a nemesek az aragón király öccse vezetésével fellázadtak IV. Péter ellen, aki miután a felesége és az addig egyetlen fia közvetlenül a szülés után meghalt, az addigi trónöröklési törvények ellenében, mely szerint csak fiú örökölheti a trónt, legidősebb lányát, Konstanciát jelölte trónörökösnek. IV. Péter 1348-ban a szolgálataiért cserébe Luna grófjává léptette elő, így Jolán infánső is Luna grófnéja lett.

Jolán infánsnő túlélte egyetlen lányát, és 1353. július 19-én vagy röviddel utána halt meg az aragóniai Pedrolában.

Jolán halála után férje ismét megházasodott, és feleségül vette Brianda d'Agoult (1335 körül–1406) provanszál származású úrnőt, Foulques d'Agoult-nak, Sault urának és Alasacie (Alix) des Baux-nak a lányát, akitől 2 leánya született, köztük a legidősebb a későbbi Luna Mária aragóniai királyné.

Gyermeke szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Rhómánia despotája cím (a despota női változata a deszpina) görögül: δεσπότης (δέσποινα) της Ρωμανίας a Bizánci, illetőleg a Konstantinápolyi Latin Császárság európai területeinek összefoglaló elnevezése volt.
  2. Sogorb egy valenciai város katalán változata, spanyolul: Segorbe.

Irodalom szerkesztés

  • Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1285–1387 a. d. H. Barcelona, 1343–1387 König von Mallorca, 1379 Herzog von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 71, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

Külső hivatkozások szerkesztés

Előző
Aragóniai Konstancia
Luna grófnéja  
1339 – 1353
Következő
Brianda d'Agoult