Arany(III)-klorid
| Arany(III)-klorid | |
_chloride_solution.jpg) Arany(III)-klorid oldat | |
-chlorid.svg)
| |
| IUPAC-név | Arany(III)-klorid |
| Más nevek | Auri-klorid, arany-triklorid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 13453-07-1 |
| RTECS szám | MD5420000 (vízmentes) |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | AuCl3 (Au2Cl6 formában létezik) |
| Moláris tömeg | 303,325 g/mol (vízmentes) |
| Megjelenés | Vörös, kristályos, szilárd |
| Sűrűség | 3,9 g/cm³ (szilárd)[1] |
| Olvadáspont | 254 °C[1] (bomlás) |
| Oldhatóság (vízben) | 680 g/l (20 °C)[1] |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | monoklin |
| Koordinációs geometria |
Négyzetes planáris |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | Maró (C)[1] |
| R mondatok | R34[1] |
| S mondatok | S26, S36/37/39[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Arany(III)-fluorid Arany(III)-bromid |
| Azonos anion | Arany(I)-klorid Ezüst(I)-klorid Platina(II)-klorid Higany(II)-klorid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Az arany(III)-klorid az arany klórral alkotott vegyülete, kloridja. Vörösesbarna színű, kristályos vegyület. Erősen higroszkópos. Oldható vízben, alkoholban és éterben. Dimer Au2Cl6 molekulákból épül fel. A bőrt irritálja, égető érzést okoz. Bíborvörös foltot okoz a bőrön, ez kolloid arany kiválásával magyarázható.
Kémiai tulajdonságai szerkesztés
A vizes oldata hidrolizál. Ha a hidrolízis során vizet vesz fel, egy halogenokomplex vegyületté alakul.
![{\displaystyle \mathrm {Au_{2}Cl_{6}+2\ H_{2}O\rightarrow 2\ H[AuCl_{3}OH]} }](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/faa13953334add53dc20fed17c45540338cdad3b)
Ha sósavat adnak hozzá, sárga színű hidrogén-tetrakloro-aurát(III) képződik belőle. Ez a vegyület gyenge egybázisú savként viselkedik. A legfontosabb sója a kálium-tetrakloro-aurát(III) (K[AuCl4]).
Előállítása szerkesztés
Aranyfüst és klór reakciójával állítják elő 200 °C-on. Ennél magasabb hőmérsékleten nem állítható elő, mert a vegyület elbomlik.
Felhasználása szerkesztés
Pigmentként alkalmazzák a kerámia-és porcelángyártásban. Felhasználják még rubinüveg készítésére, illetve az árnyalatok kidomborítására a fényképészetben.
Források szerkesztés
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.