Arany-monojodid

szervetlen vegyület
Arany-monojodid
IUPAC-név Arany(I)-jodid[1]
Szabályos név arany(1+)-jodid
Más nevek arany-jodid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10294-31-2
PubChem 82526
ChemSpider 74478
SMILES
[Au]I
InChIKey ATGIETUGWDAYPU-UHFFFAOYSA-M
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet AuI
Moláris tömeg 323,871 g/mol
Megjelenés Sárga vagy zöldessárga por
Sűrűség 8,25 g/cm³[2]
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet tetragonális, Pearson symbol tP8, Z = 4
Tércsoport P42/ncm (No. 138)[2]
Rácsállandó a = 4,35 Å, b = 4,35 Å, c = 13,73 Å
Veszélyek
EU osztályozás Irritatív Xi
R mondatok R36/37/38
S mondatok S26, S37/39
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az arany-monojodid szervetlen vegyület. Képlete AuI, kereskedelmi forgalomban is kapható. Elő lehet állítani arany és jód lezárt csőben levő keverékének 120 °C-ra történő hevítésével. Ez a reakció mintegy négy hónapig tart. Forró vízzel érintkezve elbomlik,[3] de komplex származékai sokkal stabilabbak.[4]

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gold monoiodide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

  1. A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1972. 2 kötet., 16. o.  
  2. a b Jagodzinski H. (1959). „{{{title}}}”. Z. Kristallogr. 112, 80–87. o.  
  3. Greenwood, N.N.. Az elemek kémiája, 1., Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (1999). ISBN 963-18-9144-5 
  4. Tang, Zhongjia, Litvinchuk, A. P.; Lee, Hye-G.; Guloy, Arnold M. (1998. szeptember 1.). „Crystal Structure and Vibrational Spectra of a New Viologen Gold(I) Iodide”. Inorganic Chemistry 37 (19), 4752–4753. o. DOI:10.1021/ic980141q.