Ariane
Az Európai Űrügynökség (ESA) a sikertelen Europa rakétaprogram után fejlesztette ki az Ariane rakétákat.
Története szerkesztés
1960. december 1-jén a svájci Meyrin-ben írták alá az Európai Űrkutatási Szervezet (European Space Research Organisation) – ESRO) létrehozását.
Rakétafejlesztési programja szerkesztés
Első szakasz szerkesztés
Egy hároméves program keretében olyan hordozórakétát kívántak rendszerbe állítani, amely 45 kilogrammos hasznos teherrel képes a világűrbe juttatni egy űreszközt.
Második szakasz szerkesztés
Egy ötéves rakétafejlesztési programban olyan hordozóeszköz kifejlesztése és megépítése volt a cél, ami egy 225–450 kilogrammos űreszközt a Holdra képes juttatni.
Harmadik szakasz szerkesztés
A harmadik szakaszban hordozóeszközökkel kívánták lehetővé tenni más bolygók és a Hold felderítését, valamint más űrkutatási szervezetek polgári felhasználású programjainak támogatását.
Az ESRO a program létrejöttéig az amerikai (vagy szovjet) rakéták bérlését javasolta. Létrehozták az Európai Űrkutatási és Technológiai Központot (European Space Research and Technology Centre – ESTEC). Feladata a tervezés, fejlesztés és gyártás volt, valamint a műholdak és egyéb űreszközök tudományos és műszaki fejlesztésének támogatása. Az adatközpontok (követés, telemetria, számítógéprendszer (adatközlés, adatrögzítés, adatelemzés)), és a követő állomások (telemetria, optika) kialakítása.
1962. április 16-án született meg a megállapodás, hogy létrehozzák az Europa rakétát. A program teljes sikertelenséggel zárult.
Franciaország javaslatára, és pénzügyi támogatásával egy új rakéta (rakétacsalád) fejlesztésébe fogtak, és közben megkezdték a Guyana Űrközpont kiépítését.
A hordozórakétákat a Guyana Űrközpontból indítják, a Francia Guyana-i Kourou mellett. Forgalmazásukat az Arianespace vállalat végzi.
Ariane rakéták szerkesztés
További információk szerkesztés
- Ariane. capcomespace.net. (Hozzáférés: 2014. március 19.)
- Ariane. bernd-leitenberger.de. (Hozzáférés: 2014. március 19.)
