Wikipédia

Artpool

szervezet

Az Artpool Művészetkutató Központ egy avantgárd és kortárs művészeti archívum, kutatóhely, médiatár és szakkönyvtár, mely 1979-ben jött létre Budapesten. 1992-től 2020-ig a Liszt Ferenc téren működött, valamint 1997-től 2018-ig a Paulay Ede utcai helyszínén, az Artpool P60 művészeti térben rendezett időszaki kiállításokat, eseményeket. 2015 óta a Szépművészeti Múzeum önálló osztálya, az Adattári és Dokumentációs Főosztály része.[1][2][3] 2020-ban a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba költözött, és az itt létrehozott Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) részeként működik tovább.

Az Artpool tevékenysége az Aktív Archívum koncepcióra épül, vagyis nemcsak archiválja a tőle független művészeti eseményeket, hanem “tevékenységével mintegy »előhívja« az archiválandó anyagot.”[4] Egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik elsősorban a hetvenes-, nyolcvanas évek képzőművészeti, zenei, irodalmi és kísérleti filmes underground kultúrája és a nemzetközi mail-art mozgalom dokumentumaiból.[5]

Történet szerkesztés

Előzmények, alapítás szerkesztés

 
Az Artpool első képeslap sorozatának egyik darabja

Az Artpoolt 1979. március 25-én alapította Galántai György és Klaniczay Júlia, de előzményei Galántai György 1970 és 1973 között működő balatonboglári Kápolnaműterméhez vezetnek vissza. Galántai már ekkor következetesen dokumentálta és archiválta a Kápolnaműterem programját, valamint nemzetközi címlistára kiküldte az éves programfüzeteket. A cserébe kapott katalógusok és a Kápolnaműterem kiállításainak dokumentációja alkotta az archívum magját. A Kápolnaműterem hatósági felszámolása után,[6] 1978-ban Galántai Könyvobjektek című kiállításának leporellójához kapcsolódik az Artpool alapítását megelőző és megalapozó első "kapcsolatművészeti" projekt. A Fészek Klubban rendezett kiállítást az épp Budapesten tartózkodó Anna Banana kanadai neo-dadaista művész nyitotta meg egy hangperformansszal (olyan módon, hogy Bán András magyar nyelvű megnyitószövegét olvasta fel, anélkül, hogy értette volna).[7] Az eseményt Galántai Klaniczay Júlia közreműködésével egy poszterkatalógus formájában dokumentálta, melyet “Please send me information about your activity” pecséttel kiegészítve elküldtek az addigra már több száz tételt tartalmazó nemzetközi címlistájukra.[8] A nagyszámú reakció és válasz-küldeményként érkezett kiadvány vezette arra Galántait és Klaniczayt, hogy műteremlakásukban egy archívumot hozzanak létre és azt az “Artpool” elnevezéssel és az első Artpool képeslap sorozat alkalmából megalkotott vizuális identitással “intézményesítsék”.[9]

1979-1992 szerkesztés

Az Artpool 13 éven át Galántai György és Klaniczay Júlia műteremlakásán, underground intézményként működött. Az archívum gyarapításán, gondozásán túl, illetve ezzel összefüggésben a mail art hálózaton keresztül nemzetközi projekteket, és különböző kisgalériákban és klubokban kiállításokat szervezett, valamint kiadványokat és folyóiratokat jelentetett meg.[10] Az Artpool az alapítást követően két "művészeti utazás" projektet szervezett, 1979 nyarán Olaszországba[11] és 1982-ben hat Nyugat-Európai országba tettek körutazást.[12] Az Art Tourok során meglátogatták a mail art és fluxus hálózat segítségével megismert kollégákat és kiadványcserékkel gazdagították az Artpool gyűjteményét. A második utazási projektről az Artpool által kiadott Aktuális Levél művészeti szamizdat első négy száma[13] és az Artpool Rádió 5. alternatív rádióadása is tudósított.[14][15]

Artpool’s Periodical Space (APS) néven az Artpool 1979 és 1984 között különböző helyszíneken 14 kiállítást, eseményt, és akciót szervezett,[16] “az örök hálózat” (The Eternal Network)[17] szellemében. Az elnevezést Robert Filliou inspirálta.[18][19] Ebbe a sorozatba tartozott többek között a Fiatal Művészek Klubjában rendezett Küldött művészet és a G. A. Cavellini kiállítás (1980), a Mindenki Mindenkivel című pecsétakció (1982),[20] és az 1984-ben betiltott és 1989-ben, majd a rendszerváltás után többször újra rekonstruált Magyarország a Tiéd lehet! kiállítás és mail art projekt,[21] [22] az Újpesti Mini Galériában rendezett Art + Post (1981), az 1982-ben 35 ország 550 művészének részvételével megvalósuló World Art Post projekt bemutatója a Fészek Galériában,[23] és az 1983-ban Robert Adrian X közreműködésével zajló Telefonkoncert Budapest, Bécs és Berlin városa között az Artpool Stúdióban.[24]

 
Az Aktuális Levél első három számának borítója

Aktuális Levél (AL) címmel 1983-85 között az Artpool kulturális szamizdat folyóiratot adott ki, egyenként 300-500 fénymásolt példányban.[25] Előzménye a Pool Window az Artpool 1980-ban indított, összesen 30 számból álló hírlevele volt, melyben főképp nemzetközi mail art-felhívásokat osztott meg hazai művészekkel.[26]

Az Aktuális Levélnek összesen 11 száma jelent meg, a nemzetközi művészeti élet és a párhuzamos kultúra eseményeiről közölt fotókat, riportokat és interjúkat.[27] [28] [29]Az Artpool a félhivatalos művészeti és kulturális közeg több eseményét dokumentálta hangfelvétellel, melyek leiratai megjelentek az Aktuális Levélben, a hanganyagokból pedig Galántai György tematikus kazettákat szerkesztett Artpool Rádió néven. Ezeket csere útján terjesztették a nemzetközi mail art- és kapcsolatművészeti hálózatban.[30] [31]

Az Artpool további jelentős projektjei a rendszerváltás előtti időszakból: a Textil Textil nélkül (1979) című első magyarországi assembling, az Hommage à Vera Muhina (1980) performansz a Hősök terén, a Budai Fénysugár Egyetem (1982-1997), mely egy több éven át tartó nemzetközi kapcsolatművészeti projekt volt, és az 1987-es Marcel Duchamp Szimpózium. Az Artpool 1989-ben részt vett a Europe Against the Current amszterdami fesztiválon.[32]

1992-2015 szerkesztés

 
Galántai György a háttérben az 1992-es Decentralizált Hálózati Világkongresszus Budapesti Ülésszakának és az Artpool első faxakciójának anyagából rendezett kiállítással az Artpool Liszt Ferenc téri helyszínén

A rendszerváltást követően az Artpool Művészetkutató Központ 1992-es megnyitásával a korábbi félhivatalos működést a nonprofit intézményi státusz váltotta fel (az Artpool Alapítvány[33] mint jogi személy létrehozásával). Az új intézmény művészeti archívumként, kutatóhelyként, szakkönyvtárként és könyvesboltként határozta meg magát, a korábbi tevékenységet új kulturális környezetben, önkormányzati támogatású intézményként folytatva.[34] Az Artpool számára a főváros egy Liszt Ferenc téri ingatlanban biztosított helyszínt, ahol a kutatótér, a könyvtár és az archívum jelentős része máig található.

A korábbi tevékenység folytatásaként és a nyilvánosság lehetőségére való reflexióként megkezdődött a hetvenes-nyolcvanas évek avantgárd képzőművészeti tevékenységének feldolgozása és bemutatása.[35] Emellett az aktuális kortárs művészet folyamatos dokumentálása, archiválása, művészeti projektek szervezése is folytatódott. A kilencvenes években a nemzetközi művészeti élet számos prominens szereplőjével folytatta az Artpool a korábban kezdett együttműködéseket, így vett részt többek között Ben Vautier,[36] John Held,[37] és Jean-Jacques Lebel [38] az Artpool budapesti eseményein.

Az Artpool kilencvenes és kétezres évekbeli tevékenységét Galántai György koncepciója nyomán éves tematikák határozták meg. A kilencvenes években az Artpool tevékenységi és gyűjteményezési körébe tartozó fontos művészettörténeti irányzatok (pl. 1993: fluxus, 1995: performansz, 1998: installáció, stb.) kerültek feldolgozásra, míg a kétezres évek programja az ezredfordulót követő évek számjegyeinek fogalmi jelentésére épült[39] (pl. 2000: A véletlen éve; 2001: A lehetetlen éve; 2002: A kétség éve; stb.).[40]

 
Az Artpool Művészetkutató Központ "BEN TÉR" című projektjének ünnepélyes megnyitása a Liszt Ferenc téren, Budapest, 1993. Fotó: Rosta József

Az Artpool a kilencvenes években számos köztéri eseményt szervezett a Liszt Ferenc térre, például az 1992-es Fluxus zászlók szabadtéri kiállítás, az 1993-as BEN (vauTiER) TÉR projekt, performansz és beszélgetés, vagy az 1994-es Laza szlogenek táblakiállítás.[41] Az Artpool 1997-ben megnyílt budapesti kiállítótere, az Artpool P60, lehetőséget biztosított rendszeres események, beszélgetések, kiállítások rendezésére.[42] [43] Az Artpool P60 olyan tárlatok és események helyszíneként szolgált, mint az 1998-ban az Installáció éve keretében Robert Filliou ötlete alapján rekonstruált Poipoidrom, a 2000-ben rendezett Pénz a pénz után című művészpénz-bemutató, vagy a 2001-es Lehetetlen realizmus kiállítás. Az Artpool projektjeinek új felületét jelentette az 1995 végén elindított Artpool website,[44] a korábbi hálózatművészeti és telekommunikációs tevékenység kiterjesztett online tere. A honlap Galántai György tervei alapján, a korai HTML-nyelvezet sajátosságai által meghatározott formában jött létre és fejlődik a mai napig, egyszerre képviselve az Artpool archívumi működésének dokumentációs felületét és a hypertextualitás lehetőségeivel való kreatív kísérletezés alkotói médiumát.[45]

Az Artpool 1991 óta szervez kiállításokat Kapolcson. Az 1991-től 1995-ig működő Újkapolcs Galéria[46] programjának folytatását 2009-ben a Galántai-ház (K55) vette át,[47] majd 2015-ben az 51-es körzettel[48] egy további helyszínnel bővült az Artpool kapolcsi jelenléte. Az Artpool kapolcsi programjainak láthatóságát a Kapolcsi Művészeti Napok, majd a Művészetek Völgye fesztivál programja biztosítja. A kapolcsi kiállítóhelyeken jellemzően Galántai György koncepciói alapján megvalósuló, az Artpool archívumára és gyűjteményeire támaszkodó audio-vizuális bemutatók és kísérleti kurátori projektek láthatók nyaranta.[49]

2015- szerkesztés

Az Artpool gyűjteménye 2015-ben a Szépművészeti Múzeum önálló egysége, az Adattári és Dokumentációs Főosztály része lett. Az integrációt az motiválta, hogy az Artpool nonprofit intézményként való működését már a 2000-es évek közepén nehéz volt pályázati forrásokból fenntartani, ezért elengedhetetlenné vált a finanszírozás új stratégiájának kidolgozása.[50] [51] Az Artpool és a Szépművészeti Múzeum kapcsolata a nyolcvanas évekig visszavezethető, Galántai már 1981-ben plakátot tervezett a múzeum számára. A két intézmény első komolyabb együttműködése az 1987-es Bélyegképek című művészbélyeg-kiállítás volt,[52] melynek húsz évvel későbbi újragondolása a 2007-es Parabélyeg – A művészbélyeg négy évtizede. A fluxustól az internetig című tárlat volt.[53] Az Artpool gyűjteményének a Szépművészeti Múzeumba való integrációjáról zajló tárgyalások 2005 környékén kezdődtek meg, az egyesülés 2015-ben valósult meg.[54] 2020 várhatóan újabb fordulópontot jelent az Artpool történetében: az Artpool ezév végére a Szépművészeti Múzeum új alintézményeként megalakuló Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) részévé válik, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum dokumentációs és archívumi egységeivel (adattár, könyvtár, dokumentációs részlegek) együtt.[55] [56]

Küldetés és tevékenység szerkesztés

Az Artpool küldetése a konceptuális és fluxusművészeti gyökerekből táplálkozó avantgárd képzőművészeti gyakorlatok dokumentálása, bemutatása, archiválása és feldolgozása. Emellett felhívásokkal kezdeményezi új művek, diskurzusok, reflexiók létrehozását, kutatási, oktatási együttműködésekben, nemzetközi kiállításokon vesz részt.

Aktív archívum szerkesztés

Az Artpool Galántai György 1979-es Aktív Archívum koncepcióját követve a hagyományos archívumoktól eltérően nem pusztán gyűjti, feldolgozza és megőrzi a dokumentumokat, hanem az “archívum növekedését projekt-kiírásokkal, kooperációval, cserével, a hálózat bővítésével és az információk hálózatban való áramoltatásával éri el.”[57]

Kutatás, oktatás szerkesztés

Az Artpool rendszeresen indít saját kutatási projekteket, emellett évente közel száz hazai és külföldi kutatót, egyetemi hallgatót, gyakornokot fogad, nemzetközi konferenciákon, kutatócsoportokban vesz részt.

Fontosabb nemzetközi kiállítások az Artpool részvételével szerkesztés

  • Europe Against the Current, Amsterdam, 1989[58]
  • Interrupted Histories, Moderna galerija / Museum of Modern Art, Ljubljana, Slovenia, 2006[59]
  • Museum of Parallel Narratives – L'Internationale, MACBA, Barcelona, 2011[60]
  • Grammar of Freedom / Five Lessons. Works from the Arteast 2000+ Collection, GARAGE Museum of Contemporary Art, 2015[61]

Hivatkozások szerkesztés

  1. ↑ Az Artpool leírása a weboldalán. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  2. ↑ Német Szilvi (2015. november 22.). „"A legrózsaszínebb álmomban sem gondoltam volna" – Az Artpool jövőjéről”. Artmagazin Online.  
  3. ↑ Marton Éva (2015). „Rányomták a bélyegüket. Artpool: Ellenzéki gyűjtemény állami múzeumba”. HVG (49), 41–42. o.  
  4. ↑ Aktív Archívum koncepció az Artpool weboldalán.. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  5. ↑ Az Artpool Művészetkutató Központ a Courage - Gyűjtemények hálózata weboldalán.. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  6. ↑ Klaniczay Júlia - Sasvári Edit (2003)
  7. ↑ Könyvobjektek kiállítás oldala. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  8. ↑ Antecedents. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  9. ↑ szerk.: Galántai György – Klaniczay Júlia: Artpool: the experimental art archive of East-Central Europe: history of an active archive for producing, networking, curating and researching art since 1970. Budapest: Artpool Art Research Center, 16. o. (2013) 
  10. ↑ Események 1979-1991. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  11. ↑ Az Artpool első "művészeti utazás" projektje Olaszországba. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  12. ↑ Az Artpool második “művészeti utazás” projektje - európai körút. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  13. ↑ Klaniczay Júlia (1983). „Artpool’s Art Tour 1982. 1-4.”. Aktuális Levél (1-4).  
  14. ↑ ARTPOOL RÁDIÓ 5. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  15. ↑ Az EPER rádióadása az Artpool 1982-es Art Tourjáról és az Artpool Rádióról. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  16. ↑ ARTPOOL PERIODIKUS TEREI, 1979-1991. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  17. ↑ Robert Filliou: Az Örök Hálózat bemutatja…. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  18. ↑ Robert Filliou kérésére kiállított plakát a Fiatal Művészek Klubjában. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  19. ↑ Hunter, Roddy.szerk.: Katalin Cseh-Varga, Adam Czirak: Beyond "East" and "West" through The Eternal Network: Networked Artists’ Communities as Counter-Publics of Cold War Europe, Performance Art in the Second Public Sphere (angol nyelven), 22-26. o. (2018) 
  20. ↑ Mindenki Mindenkivel. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  21. ↑ MAGYARORSZÁG A TIÉD LEHET! / Nemzetközi Magyarország. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  22. ↑ Sándor Zsuzsanna (2001. november 29.). „Rekonstruált országimázs. Galántai György betiltókról és betiltottakról”. 168 óra, 39–41. o.  
  23. ↑ World Art Post kiállítás a Fészek Klubban. (Hozzáférés: 2002. június 15.)
  24. ↑ Telephone Music. Ein Telefon konzert, Wien-Budapest-Berlin. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  25. ↑ Aktuális Levél. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  26. ↑ Pool Window. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  27. ↑ Havasréti József (2009). „Aktuális Levél - Budapest: 1983–1985”. BUKSZ (tavasz), 43-55. o.  
  28. ↑ Havasréti József.szerk.: Sorozatszerkesztő: Szijártó Zsolt: Az Aktuális Levél esztétikája és (mediális) archeológiája, Széteső dichotómiák - Színterek és diskurzusok a magyar neoavantgárdban, Kommunikáció és Kultúratudományi Tanulmányok. Budapest–Pécs: Gondolat Kiadó – Artpool – PTE Kommunikáció- és Média-tudományi Tanszék, 43-74. o. (2009) 
  29. ↑ Sós Dóra (2011). „Az AL avagy a lernéi hidra”. Opus (4), 73–90. o.  
  30. ↑ (2011. október 13.) „Kazettáról az éterbe. Rádió – Megszólal a múlt”. Népszabadság, 15. o.  
  31. ↑ Az EPER adása az Artpool Rádióról. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  32. ↑ Tardos János (1989. szeptember 22.). „Európa az ár ellen. Alternatív fesztivál Amszterdamban”. Magyar Nemzet, 4. o.  
  33. ↑ Adjukössze – az adományozás portálja, ahol egy kis segítség nagyra nőhet (magyar nyelven). adjukossze.hu. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  34. ↑ Az Artpool Művészetkutató Központ megnyitása. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  35. ↑ Tranberg, Dan (2004). „Budapest Rising, Angle”. A Journal of Arts + Culture Vol.1. (No. 11.), 12-17. o.  
  36. ↑ Az Artpool vendége Ben Vautier. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  37. ↑ John Held, Jr. az Artpoolban. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  38. ↑ Jean–Jacques Lebel "A performance" című eseménysorozat keretében az Artpoolban. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  39. ↑ Hock, Bea (2002. augusztus). „Számok az Artpool jövőjéből. A jövő emlékei: a 10 éves Artpool dokumentum-kiállítása”. Új Művészet, 25-26. o.  
  40. ↑ Az Artpool Művészetkutató Központ programjai 1992-2009. [2020. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  41. ↑ Artpool programok a Budapesti Őszi Fesztiválokon. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  42. ↑ Artpool P60. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  43. ↑ Az Artpool P60 Művészeti Tér működési terve. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  44. ↑ Az Artpool weboldala. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  45. ↑ Barkóczi, Flóra (2019). „Az Artpool website mint integrál projekt”. Információs Társadalom XIX. évf. (3. szám), 60-68. o.  
  46. ↑ Artpool – Újkapolcs Galéria. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  47. ↑ Artpool – Galántai-ház, Kapolcs. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  48. ↑ Artpool – 51-es körzet, Kapolcs. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  49. ↑ Kürti Emese, László Zsuzsa (2019. szeptember 19.). „"Engem az információ érdekelt mindig". Évfordulós beszélgetés Galántai Györggyel”. Exindex.  
  50. ↑ Szőnyei, Tamás (2005). „"Nincs min spórolni, nincs mit elhagyni" - Az Artpool jövője”. Magyar Narancs (40), 34-35. o. [2020. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 17.)  
  51. ↑ 2004, az utolsó Artpool év? – Médiavisszhang az Artpool fennmaradásáért. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  52. ↑ Bélyegképek. Budapest: Szépművészeti Múzeum (1987) 
  53. ↑ Parabélyeg. A művészbélyeg négy évtizede a fluxustól az internetig. / Parastamp. Four Decades of Artistamps, from Fluxus to the Internet. Budapest: Szépművészeti Múzeum (2007) 
  54. ↑ Sajtótájékoztató az Artpool Szépművészeti Múzeumhoz való csatlakozásáról. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  55. ↑ Mesterházy, Fruzsina (2015. november 19.). „Artpool: tiltottból a mainstreambe, onnan a Szabolcs utcába”. Artportal.  
  56. ↑ (2018. május-június) „“Azt hittük, a fiatal művészettörténészek rávetik majd magukat”. Jankó Judit beszélgetése Klaniczay Júliával az Artpool élő archívumról”. Múzeumcafé, Budapest (65), 256-266. o.  
  57. ↑ Aktív Archívum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  58. ↑ Europe Against the Current. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  59. ↑ Kiss Zsuzsanna (2006). „Megszakított történelmek - Interrupted Histories / Historiae interruptae”. Balkon (5), 17-20. o.  
  60. ↑ Museum of Parallel Narratives: In the framework of L'Internationale. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  61. ↑ Grammar of Freedom / Five Lessons: Works from the Arteast 2000+ Collection. (Hozzáférés: 2020. június 18.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Az Artpool honlapja
  • Artpool az Artportalon
  • Az Artpool Művészetkutató Központ a Courage – Gyűjtemények hálózata weboldalán
  • Az Artpool az ENSZ Tudományos és Kulturális archívumainak listáján
  • Mail art. Kelet-Európa a nemzetközi hálózatban. A Staatliches Museum Schwerin, az Artpool Művészetkutató Központ és a Műcsarnok kiállításának kísérő kiadványa; szerk. Beke László; Műcsarnok, Bp., 1998
  • Avantgárd: underground: alternatív. Popzene, művészet és szubkulturális nyilvánosság Magyarországon; szerk. Havasréti József, K. Horváth. Zsolt; Artpool Művészetkutató Központ–Kijárat–PTE BTK Kommunikációs Tanszék, Bp.–Pécs, 2003
  • Fluxus. Interjúk, szövegek, események – esetek; szerk. Klaniczay Júlia, Szőke Annamária; Artpool Művészetkutató Központ–Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Bp., 2008
  • Artpool. The experimental art archive of East-Central Europe. History of an active archive for producing, networking, curating and researching art since 1970; szerk. Galántai György, Klaniczay Júlia; Artpool, Bp., 2013
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Artpool&oldid=26637366”