Wikipédia

Aszmann Ferenc

(1907–1988) fotóművész, szakíró

Aszmann Ferenc (Francisco Aszmann) (Debrecen, 1907. szeptember 23. – Rio de Janeiro, 1988. január 15.) magyar festőművész, fotóművész, szakíró. A Focus Foto Salon (Amszterdam) tagja, a Cercle Royal et Etudes Photo et Scientifique di Anwers tagja, a FIAP dél-amerikai szervezetének alapító tagja volt.

Aszmann Ferenc
Született1907. szeptember 23.[1][2][3][4][5]
Debrecen[5][6]
Elhunyt1988. január 15. (80 évesen)[1][2][3][6]
Rio de Janeiro[6]
Állampolgársága
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

1925-ben reáliskolai érettségit tett Debrecenben. 1925–1927 között Bécsben plakátfestő és kirakatrendező volt. 1927–1944 között divatáru-kereskedő, fényképész és fotókereskedő volt Debrecenben. 1931-ben a Debreceni Fotóklub alapító tagja volt. 1932-től volt kiállító művész. 1933–1935 között a Fotó-Amatőr című lap felelős szerkesztőjeként dolgozott. 1941-ben szakfényképész-mestervizsgát lett. 1944-ben bombatalálat érte otthonát, műtermét; mindene megsemmisült. 1945–1950 között Ausztriában telepedett le. 1950–1988 között Brazíliában élt. 1950-től a niterói Sociedade Fluminense de Fotografía technikai igazgatója és tanára volt. 1958–1971 között a Fotoarte című lapot szerkesztette. 1985-ben a Brazíliai Magyar Művészek Missziójának szervezője volt.

Munkássága szerkesztés

Összesen 400 nemzetközi kiállításon vett részt, 150 érmet és oklevelet nyert. A kor egyik legsikeresebb kiállító művésze volt itthon és külföldön is. Mind fotói, mind a képek alapján készült festmények döntő többségükben magyar élményeiről beszélnek. Montázsait, fotóit az erős pátosz, érzelmi megközelítés jellemezte.

Családja szerkesztés

Szülei: Aszmann Ferenc és Krisztiáni Jolán voltak.[7] Nagyapja, Krisztiáni Alajos ceglédi festőművész volt. Két fia (Aszmann Egon és ifj. Aszmann Ferenc) is fényképész lett Brazíliában.

Kiállításai szerkesztés

Egyéni szerkesztés

Válogatott, csoportos szerkesztés

Művei szerkesztés

 
Ferenc József út (ma Piac utca) 27., Aszmann Ferenc kiállító művész, fényképész mester
  • Bográcsgulyás
  • Küzdelem az óriással
  • Rohanó ökrök (1933)
  • Párbaj (1935)
  • Téboly (1937)
  • Bárányok és bárányfelhők (1938)
  • Főhn (1938)
  • Kőfejtőben (1939)
  • A láng kialudt (1942)
  • A háború ilyen (1944)
  • Soha többé háborút! (1944)
  • Vágyakozás (1952)

Könyvei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő magyar származású művészek kiállítása. Szerkesztette: Baranyi Judit. Budapest, Műcsarnok, 1982.
  • Leletek a magyar fotográfia történetéből (Budapest, 1983)
  • Vadász György: Aszmann Ferenc Kat. (Debrecen, 1985)
  • Sz. Kürti Katalin: Debreceni fényképek 1900-1944. (Debrecen, 1988)
  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6612-5  
  • Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4  
  • Kincses Károly: Fotográfusok – Made in Hungary. Kecskemét–Milano, Magyar Fotográfiai Múzeum (1998)
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Argumentum Kiadó–Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest, 2000)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aszmann_Ferenc&oldid=26909308”