Atlanti fehérsávos delfin

emlősfaj

Az atlanti fehérsávos delfin vagy fehéroldalú delfin (Lagenorhynchus acutus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.

Atlanti fehérsávos delfin
A természetes élőhelyén
A természetes élőhelyén
A faj mérete az emberhez viszonyítva
A faj mérete az emberhez viszonyítva
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Részalrend: Fogascetek (Odontoceti)
Csoport: Delphinida
Öregcsalád: Delphinoidea
Család: Delfinfélék (Delphinidae)
Alcsalád: Lissodelphininae
Nem: Lagenorhynchus
J. E. Gray, 1846
Faj: L. acutus
Tudományos név
Lagenorhynchus acutus
(J. E. Gray, 1828)
Szinonimák
  • Lagenorhynchus gubernator Cope, 1876
  • Lagenorhynchus leucopleurus (Rasch, 1843)
  • Lagenorhynchus perspicillatus Cope, 1876
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Atlanti fehérsávos delfin témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Atlanti fehérsávos delfin témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Elterjedési területe az Atlanti-óceán északi része, beleértve a Grönland és a Spitzbergák körüli vizeket. Főként Norvégia partjainál fordul elő.

Megjelenése szerkesztés

Az atlanti fehérsávos delfin testhossza 190-300 centiméter, a kifejlett állatok tömege 300 kilogramm körüli. A hasonló fehércsőrű delfintől (Lagenorhynchus albirostris) a hátúszó és a farok közötti, valamint a has hátulsó részén lévő jól látható púp különbözteti meg. A fekete fejen az alsó állkapocs túlér a felsőn. Minden állkapocsfélben 30-40 fog található. Oldalán egy nagy, elnyújtott, fehér folt húzódik (innen a neve), amely a sötét háttól élesen elüt. Egy szürkés mező határolja el a fehéres mell- és hasoldaltól, amely a farok felé sötétbe megy át, a kifejlett állatok itt csaknem feketék lehetnek. Amint kiugrál a vízből, jól láthatóvá válik jellegzetes mintázata. A homlok körülbelül 5 centiméterrel az állkapocs csúcsa mögött kezdődik. Lapos lefutású, folyamatosan megy át a hátba, amelyből elég hosszú, csaknem sarló alakú uszony emelkedik. További ismertetőjele a farok alatti dudor. Szemétől keskeny, sötét csík húzódik a mellúszóig.

Életmódja szerkesztés

Az atlanti fehérsávos delfinek nyáron egészen a sarki vizekig, ősszel viszont ismét délebbre vándorolnak. Ilyenkor nagy, akár 1000 állatnál is többet számláló iskolákba verődnek. Déli vándorútjaik során csak ritkán vetődnek el a Balti-tengerbe és az Északi-tenger déli felére. Más delfinfajokkal nem társulnak, többnyire az Egyesült Királyságtól nyugatra úsznak le dél felé. Tápláléka heringek, atlanti tőkehalak és a hűvösebb tengerek egyéb halai.

Szaporodása szerkesztés

Az atlanti fehérsávos delfinek még vonulás előtt, nyáron párzanak. 10 hónapos vemhesség után születnek meg a borjak, és körülbelül egy évig szopnak. Az ellések nagy része május végétől június végéig zajlik le, messze kinn, a nyílt tengeren.

Források szerkesztés