Az atlanti tarpon (Megalops atlanticus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának gyíkfejűhal-alakúak (Elopiformes) rendjébe, ezen belül a tarponfélék (Megalopidae) családjába tartozó faj.

Atlanti tarpon
Atlanti tarponok a szabad természetben
Atlanti tarponok a szabad természetben
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Öregrend: Elopomorpha
Rend: Gyíkfejűhal-alakúak (Elopiformes)
Család: Tarponfélék (Megalopidae)
Nem: Megalops
Valenciennes, 1847
Faj: M. atlanticus
Tudományos név
Megalops atlanticus
Valenciennes, 1847
Szinonimák
Szinonimák
  • Clupea cyprinoides (non Broussonet, 1782)
  • Clupea gigantea Shaw, 1804
  • Clupea thrissoides (non Bloch & Schneider, 1801)
  • Megalops atlantica Valenciennes, 1847
  • Megalops cyprinoides (non Broussonet, 1782)
  • Megalops elongatus Girard, 1859
  • Megalops giganteus (Shaw, 1804)
  • Megalops thrissoides (non Bloch & Schneider, 1801)
  • Tarpon atlanticus (Valenciennes, 1847)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Atlanti tarpon témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Atlanti tarpon témájú médiaállományokat és Atlanti tarpon témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Az atlanti tarpon elterjedési területe az Atlanti-óceán. Keleten Szenegáltól Angoláig, a portugáliai Azori-szigetek és Dél-Franciaország környéke. Nyugaton az USA-beli Észak-Karolinától a brazíliai Bahiáig, ezenkívül a Mexikói-öbölben és a Karib-térségben. Ritkábban eljut a kanadai Új-Skóciáig és Argentínáig is. A Panama-csatornán keresztül, eljutott a Csendes-óceán keleti részén levő Cobia-sziget környékére is.

Megjelenése szerkesztés

 
Két példány egy emberi település közelében

Ez a halfaj általában 130 centiméter, de akár 250 centiméteresre is megnőhet. Tömege legfeljebb 161 kilogramm. 128-130 centiméteresen számít felnőttnek. Hátának színezete kékesszürke, oldalai fénylő ezüstösek. Az úszóhólyagja a nyelőcsőhöz (esophagus) van nőve, emiatt az oxigént a levegőből is ki tudja venni. Ez az alkalmazkodás, segíti a halat, az oxigénben szegény brakkvízben való élethez. Az oldalvonalán 37-42 nagy pikkely található.

Életmódja szerkesztés

Egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. A korallzátonyokon érzi e legjobban magát. 30 méteres mélységbe is lemegy, azonban csak 15 méteres mélységben tartózkodik. Sokszor beúszik a folyókba is. Tápláléka heringfélék, szardellafélék, tengeripérfélék, Centropomusokat, bölcsőszájúhal-félék és rákok. Általában rajokban él és vadászik. Legfeljebb 55 évig él.

Szaporodása szerkesztés

Az atlanti tarpon termékenysége igen nagy; egy 203 centiméteres nőstény, több mint 12 millió ikrát képes rakni. Az olyan vizekben ívik, amelyek egy időre el vannak zárva a tengertől. Az ivadék a folyótorkolatokba vándorol.

Az atlanti tarpon és az ember szerkesztés

Ezt a halat, ipari mértékben halásszák. A sporthorgászok egyik kedvenc hala, mivel halászása közben csodálatosan ki-kiszökik a vízből. Habár csontos, a finom húsa miatt fogyasztják is. Kolumbiában tenyésztik. Akváriumokban is szívesen tartják. Néha Ciguatera mérgezést okozhat.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Guindon, K., Neidig, C., Tringali, M., Gray, S., King, T., Gardinal, C. & Kurth, B., 2015: An overview of the tarpon genetic recapture study in Florida – a citizen science success story. Environmental Biology of Fishes, First online: 09 September 2015. doi: 10.1007/s10641-015-0440-2
  • Cuvier, G. & Valenciennes, A.; 1847: Histoire naturelle des poissons. Tome dix-neuvième. Suite du livre dix-neuvième. Brochets ou Lucioïdes. Livre vingtième. De quelques familles de Malacoptérygiens, intermédiaires entre les Brochets et les Clupes. P. Bertrand, Paris. 19: i-xix + 1-544 + 6 pp., Pls. 554-590 [not 520-556].