Az augit a lánc- vagy szalagszilikátok piroxéncsoportjának tagja, ezen belül a klinopiroxének közé sorolják. Werner nevű geológust tartják felfedezőjének, mert 1792-ben először ismertette tulajdonságait. Gyakran megtalálható a vastartalmú meteoritokban a piroxéncsoport más tagjainak társaságában. Titántartalma néha eléri az 5 térfogat %-ot.

Augit
Általános adatok
Névváltozatokfassait, asteroit
Kémiai névkalcium-nátrium-fémszilikát
Képlet(Ca,Na)(Mg,Fe,Al,Ti)(Si,Al)2O6
Kristályrendszermonoklin
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzilikátásványok
AlosztályInoszilikátok
CsoportPiroxéncsoport
Azonosítás
Megjelenésrövid prizmás kristályok, hintett, szemcsés halmazok
Színbarnászöld, sötétzöld, fekete
Porszínszürkészöld
Fényfélig fémfényű
Átlátszóságáttetsző vagy opak
Keménység5,5-6,0
Hasadás
Törésegyenetlen, rideg
Különleges tulajdonságkissé fluoreszkál
A Wikimédia Commons tartalmaz Augit témájú médiaállományokat.

Az augit szó görög eredetű: aygé (αυγἠ) jelentése fény, (nap)sugár, ragyogás.[1]

Jellemző kémiai összetétele szerkesztés

Keletkezése szerkesztés

Elsődlegesen ultrabázikus és bázikus, kis kovasav (SiO2) tartalmú magmákból szilárdul meg, az andezit, bazalt, dácit, riolit és trachit kőzetalkotó elegyrésze. Metaszomatikus képződése is jellemző, amikor a magas hőmérsékletű magma behatol a mészkövek, palák rétegződésébe.

Hasonló kristályok: diopszid, ensztatit és a turmalin.

Előfordulásai szerkesztés

Ausztriában Salzburg környékén. Németország területén a Rajna mentén Milseburg és Eifel környékén, Baden-Württemberg tartományban. Angliában Chumberland közelében. Skócia területén és Grönlandon több helyen. Franciaországban Aunvergne közelében. A Spanyolország fennhatósága alatt lévő Kanári-szigeteken. Csehország területén Pilsen közelében. Olaszországban a ma is aktív vulkanikusságú Vezúv, Etna és Stromboli körzetében friss képződése is tanulmányozható. Norvégiában Arendal közelében. Románia területén Déva közelében és a Hargita-hegységben. Oroszország területén a magadani körzetben a Kolyma folyó övezetében. Ukrajna területén a Donyeck-vidéken. Pakisztán területén és India Andhra Pradech államában. Guinea fővárosa Conakry közelében. Nevezetes a Líbia területén Dar el Gani közelében becsapódott meteoritban. Megtalálható a Dél-afrikai Köztársaság Transvaal tartományában. Brazíliában Sao Paulo környékén. Az Egyesült Államok Montana, Oregon, Colorado és New York szövetségi államok területein. kanadában Ontario és Quebeck Tartományokban több helyen. Ausztrália területén Nyugat-Ausztrália, Új-Dél-Wales, Queensland területén és Tasmánia-szigetén. Jelentős előfordulások vannak Új-Zéland északi szigetén.

Kísérő ásványok: albit, apatit, biotit, kalcit, magnetit és olivin.

Hazai előfordulások szerkesztés

Diósjenő községtől nyugatra a Cseh-vár és a Magas-hegy oldalában andezittufa agglomerátban jól fejlett augit amfibol és a gránátcsoporthoz tartozó kristályok vannak, itt diopszid elegykristályaként is megtalálható az augit. Salgótarján közelében a Medves-hegy bazalt takarója több lávaömlés eredménye, melyben egy szabálytalan rétegzettségű kristálytufa települ 1,5-2,0 méter vastagságban. A kristálytufa 25%-a augit kristályokból áll, melyekből legömbölyödött szemek mellett fejlett kristályok is vannak. Vindornyaszőlős mellett a Kovács-hegy bazalt kőfejtőjében találhatók augit kristályok. A bazaltos augit kristályok a Balaton-felvidék több pontján fellelhetők, így Zalahaláp mellett a Haláp-hegy, a Szentgyörgy-hegy bazalt orgonái között, Uzsa község Nagyláz-hegy kőbányájában a zeolitcsoport kristályai társaságában. A Kisalföld peremén Celldömölk közelében a Ság hegy bazaltvulkán kiömlési és tufa anyagában az üregek, repedések falán gyakori a kőzetalkotó augit. Borsod megyében Sály község mellett a Trizsa-hegy oldalán kiterjedt homokréteg tartalmaz a piroxéncsoporthoz tartozó hipersztén és ép, zömök, oszlopos augit kristályokat. Visegrád környékén több helyen és a Börzsöny hegységben is andezit kötődésű augit kristályok találhatók.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 24. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források szerkesztés

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985.
  • Juhász Árpád: Évmilliók emlékei. Gondolat Kiadó. Budapest.1987.
  • Simon and Schuster's: Rock and Minerals. Milano. 1978.
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
  • http://www.webmineral.com