Automolus lammi
Az Automolus lammi a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó faja.[1]
Automolus lammi | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Automolus lammi J.T. Zimmer, 1947 | ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Automolus lammi témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Automolus lammi témájú kategóriát. |
Rendszerezése szerkesztés
A fajt John Todd Zimmer amerikai ornitológus írta le 1947-ben, még mint az Automolus leucophthalmus alfaja Automolus leucophthalmus lammi néven.[2] Egyes szervezetek jelenleg is ide sorolják.[3]
Előfordulása szerkesztés
Brazília keleti részén, az Atlanti-óceán partvidékén, Paraíba, Pernambuco,Alagoas és Sergipe államokban honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 19-20 centiméter.[2]
Életmódja szerkesztés
Táplálkozásáról kevés az információ, valószínűleg ízeltlábúakkal táplálkozik.[2]
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
Az elterjedési területe kicsi és csökken, egyedszáma 1000–2499 példány közötti és szintén csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. december 28.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. december 28.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. december 28.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. december 28.)
Források szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2019. december 28.)