Wikipédia

Az ezüstagyarú vadkan

Ștefan Augustin Doinaș balladája

Az ezüstagyarú vadkan (Mistrețul cu colți de argint) című ballada Ștefan Augustin Doinaș legismertebb[1][2][3] verse, amelyet a román nyelven írt versek egyik legszebbikének tartanak.[2][4][5]

Az ezüstagyarú vadkan
SzerzőȘtefan Augustin Doinaș
Eredeti címMistrețul cu colți de argint
Megírásának időpontja1945. július 4.
Első kiadásának időpontja1945
Nyelvromán
Műfajballada
RímképletABAB (keresztrím)
Részei14 versszak
Kiadás
FordítóVeress Zoltán
Markó Béla
Boér Hunor
Csata Ernő
P. Tóth Irén
Külső hivatkozásMistreţul cu colţi de argint

Története szerkesztés

Doinaș 1945. július 4-én a nagyszebeni irodalmi kör tagjaként írta meg versét. Saját bevallása szerint célja kettős volt: egyrészt egy drámai-epikai-lírai szerkezet létrehozása, amelyben három konfliktust egy végső megoldás zár le, másrészt olyan szimbolikus cselekmény alkotása, amely többféle értelmezést tesz lehetővé. Az első cél a költőnek a német ballada, különösen Goethe Erlkönig-je iránti csodálatából eredt, de abból az érdeklődésből is, amelyet már gyermekkora óta érzett Bolintineanu(wd), Eminescu, Cosbuc lírai elbeszélő költeményei iránt. A második cél a szerző francia olvasmányainak (Baudelaire, Nerval, Verhaeren, Mallarmé, Valéry) a hatása. Egyes elemzők a verset Alexandru Macedonski(wd) Noapte de decemvrie című költeményével hozták kapcsolatba, Doinaș azonban ezt csak sokkal később olvasta.[6]

Első ízben az irodalmi kör lapjában (Revista cercului literar) jelent meg 1945 nyarán a szerző más verseivel együtt.[7] A költő ezt a változatot 1957-ben átdolgozta prozódiai szempontból.[6] Az átdolgozott változatot az Omul cu compasul című kötetben adták ki 1966-ban.[5]

Az 1970-es években a mű szerepelt a Cenaclul Flacăra(wd) műsorán[8] Gelu Nițu(wd)[9] majd Mihai Stan(wd)[10] előadásában, illetve a rendezvényről készült lemezfelvételen (1982).[11]

Cselekménye szerkesztés

Egy levantei herceg egy titokzatos, ezüstagyarú vadkan nyomába ered, megszállottjává válik a vad elejtésének. Szolgái hiába próbálják más célpont felé terelni, a herceg hajthatatlanul üldözi a senki más által nem látott vadkant. Végül a vadkan felbukkan, és megöli a herceget.

Szerkezete és stílusa szerkesztés

A ballada szimmetrikus felépítésű; a bevezetés 16 sor, a konfliktus 24 sor, a befejezés ismét 16 sor. Az anapesztikus lejtésű hangsúlyváltó sorok váltakozva 12 és 11 szótagosak; ez alól a középső rész kivétel, ahol 3x4 soron át 11 szótagos sorok találhatóak. Rímképlete keresztrímes(wd). A rímek váltakozva nőrimek (a páratlan sorokban) illetve hímrímek (a páros sorokban); kivételt képez a középső rész 3x4 sora, ahol kizárólag hímrímek fordulnak elő.[12][6]

A versben egyaránt megjelennek epikus részek (a vadászat leírása), lírai részek (a herceg vallomása), illetve drámai részek (a herceg és szolgái közötti szóváltás).[13]

A középső részben a herceg háromszor szólítja fel a szolgákat a vadkanvadászatra. A három párbeszédben egy-egy elem megváltoztatása fokozza a drámaiságot: bükk / szil / fenyő; fanyíl / vasnyíl / tűznyíl; okos / merész / megvető; víz / fű / hold.[6]

Értelmezései szerkesztés

A szerző öt lehetséges értelmezést sugallt:[14]

  1. Egyszerű vadásztörténet.
  2. A herceg az általában vett ember, a vadkan az ideál képe, a vadászat az önmegvalósítás.
  3. Számos ősi kultúrában a vadászatnak rituális jelentése van, a vad űzése a lét felsőbb fokának keresését jelenti. A verset ennek megfelelően úgy is lehet értelmezni, mint egy civilizációteremtő szertartást: a herceg a jövendő uralkodó, aki a rendet próbálja megteremteni, de elbukik a természetes káosz elleni harcban.
  4. A balladát lehet beavatási szertartásként is értelmezni, ekkor a herceg az újonc, akinek át kell esnie a beavatás lépcsőfokain.
  5. A ballada felfogható ars poetica-ként: a költő egész életében kergeti az ideált, amely végül megöli, egy mű öli meg, amelyről soha nem lehet megtudni, hogy az-e az ideális Mű.

Utóélete szerkesztés

A vers mind Romániában, mind a Magyarországon a román nyelvű oktatásban a 12. osztály tananyagában szerepel.[14][13] 2017-ben a magyarországi román nyelv és irodalom írásbeli érettségin az egyik választható tétel Az ezüstagyarú vadkan elemzése volt.[15]

Több magyar nyelvű fordítása készült; fordítói Veress Zoltán,[16] Markó Béla[17] Boér Hunor,[18] Csata Ernő[19] és P. Tóth Irén[20] voltak.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Dicționar de literatura română. Coord. Dim. Păcurariu. București: Univers. 1979. 144. o.  
  2. ↑ a b Nicolae Bratu: Ritmuri francofone. Buzău: Editgraph. 20. o. ISBN 9786066632195  
  3. ↑ George Neagoe: „Legionarul” Ștefan Augustin Doinaș. Cultura, 376. sz. (2012. május 31.)
  4. ↑ Constantinescu Gabriel: Conferință la Bibliotecă: „Ștefan Augustin Doinaș pe drumul marii culturi: de la Arad la Cercul Literar de la Sibiu”. www.glsa.ro (2022. november 20.) (Hozzáférés: 2024. május 10.)
  5. ↑ a b Mistrețul cu colți de argint de Ștefan Augustin Doinaș. bibliotecaalexandrudonici.wordpress.com (Hozzáférés: 2024. május 10.)
  6. ↑ a b c d Ștefan Augustin Doinaș: Un poet despre el însuși. www.autorii.com (Hozzáférés: 2024. május 10.)
  7. ↑ Sumarul. Revista cercului literar, I. évf. 6–8. sz. (1945)
  8. ↑ Carmen Anghel: Cenaclul Flacăra - Libertate şi cultură. jurnalul.ro (2005. január 16.) (Hozzáférés: 2024. május 10.)
  9. ↑ Poesis: Gelu Niţu - Mistreţul cu colţi de argint de Ştefan Augustin Doinaş. www.youtube.com (Hozzáférés: 2024. május 10.)
  10. ↑ Calin Kasper: Sa ne amintim: Cine ai fost tu, Adriane? (II). ziare.com (Hozzáférés: 2024. május 10.)
  11. ↑ Various - Cenaclul Flacăra În Concert. retrospace.ro (Hozzáférés: 2024. május 10.)
  12. ↑ Kabán Annamária: A feszítés-oldás szövegszervező stratégiája egy versben és két fordításban. In Szemiotikai szövegtan 15. Szerk. Petőfi S. János - Békési Imre - Vass László. Szeged: JGYF. 2003. ISBN 9639167819  
  13. ↑ a b Farkas Jenő: Literatura română: Manual pentru clasa a 12-a. (hely nélkül): Croatica. 2015. 73. o. ISBN 9786155615214  
  14. ↑ a b Limba și literatura română: manual pentru clasa a XII-a. Coord. Eugen Negrici. București: Niculescu. 2007. ISBN 9786063808524  
  15. ↑ Bacalaureatul la română în 2017: Lacul Bâlea, „Mistreţul cu colţi de argint” sau „Baltagul” şi „Ion”. Foaia românească, LXVII. évf. 19. sz. (2017. május 12.) 7. o.
  16. ↑ Román költők: 61 költő 480 verse 61 fordító tolmácsolásában. Szerk. Andrassew Iván.  
  17. ↑ Stefan Aug. Doinaş: Vadászat sólyommal; Az ostrom; Kiből harapunk?; Az ezüstagyarú vadkan (Versek; Markó Béla fordításai). Látó, II. évf. 3. sz. (1991. március)
  18. ↑ Stefan Aug. Doinaş: Az ezüstagyarú vadkan. Pompeji, 3. sz. (1995)
  19. ↑ Doinaş, Ştefan Augustin: Az ezüst agyarú vadkan. www.magyarulbabelben.net (Hozzáférés: 2024. május 10.)
  20. ↑ Doinaş, Ştefan Augustin: Az ezüst agyarú vadkan. www.magyarulbabelben.net (Hozzáférés: 2024. május 10.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_ezüstagyarú_vadkan&oldid=27143183”