Az Internet-galaxis

(Az internet-galaxis szócikkből átirányítva)

Az Internet-galaxis. Gondolatok az internetről, üzletről és társadalomról Manuel Castells (szociológiaprofesszor, valamint a város és a területfejlesztés professzora a kaliforniai egyetemen) könyve. 2001-ben jelent meg az Oxford University Press kiadónál. A cím utalás Marshall McLuhan 1962-ben megjelent könyvére, A Gutenberg-galaxisra.

Az internet-galaxis (Gondolatok az internetről, üzletről és a társadalomról)
SzerzőManuel Castells
Eredeti címThe Internet Galaxy: Reflections on the Internet, Business, and Society
Nyelvangol
Műfajesszé
Kiadás
KiadóOxford University Press
Kiadás dátuma2001
Magyar kiadóNetwork TwentyOne, Budapest
Magyar kiadás dátuma2002
ISBN0-19-925577-6 (pbk)
SablonWikidataSegítség

Áttekintés szerkesztés

A könyv 9 fejezetet tartalmaz. Castells az internet történetével indít, melynek fókuszában az internet evolúciójának hatása áll a társadalomra nézve. Kiemeli az internet fejlődésének 1962-től 1995-ig tartó szakaszát, az ARPANET-től a WWW-ig.

Castells úgy hiszi, hogy „Az internet erejének a legfőbb forrás felépítésének nyitottságában rejlik”.[1] Azt is megállapította, hogy az ’ Internetes Kultúra’ az alábbi négy kultúrából tevődik össze, ezek: ’a techno – meritokratikus kultúra’, a ’hacker kultúra’, a ’virtuális kommunikációs kultúra’ és a ’vállalkozói kultúra’.[2]

Ezt követően Castells az internet üzleti és gazdasági területeken betöltött létfontosságú helyzetét elemzi illetőleg a virtuális kommunikáció hatásaira hivatkozik, melynek alapja a valóságban zajló internetes kommunikáció. Ami az internet politikáját illeti, Castells rámutat arra, hogy a ’szociális mozgalmak’ és a ’politikai folyamatok’ az internetet úgy használják, mint egy új kommunikációs médiumot a ’cselekvésre’ és ’informálásra’. Van egyfajta vitás kérdés a ’Magánélet és a Szabadság között a Cybertérben’ mely összefügg az internet politikával és amelyet szintén említ a könyvben.

Az utolsó három fejezetben Castells az internetet a multimédia, a földrajz és a digitális szakadék globális perspektívájából vizsgálja. Végül a hálózati társadalom olyan kihívásairól beszél mint például az internet szabadsága.

Bevezetés: A hálózat maga az üzenet szerkesztés

Az előszó vagy bevezetőként használt szöveg „A hálózat maga az üzenet” címet kapta. Ez Marshall McLuhan híres szlogenjének „A médium maga az üzenet”–nek az utánzása. A médium hálózattal való helyettesítésével Castells megerősítette McLuhan üzenetét, hogy -ebben az esetben – a hálózat az ami a fontos és nem a tartalom.[3] A bevezető egyfajta felkérés arra, hogy a könyv segítségével fedezzük fel a hálózat jelentését. A hálózat szó önmagában való értelmezése félrevezető: infrastruktúra vagy társadalom?[4] Mindkét értelmezés szerepel a könyvben. Mivel Castells foglalkozását tekintve szociológus így elvárható hogy a fókuszában a hálózat mint társadalom áll.

Leckék az internet történelméből szerkesztés

Castells úgy használja a „libertariánus” jelzőt, hogy azokat az embereket jellemezze vele, akik részt vettek az internet létrehozásában a ’nagy tudomány’ és a ’katonai kutatás’ útján.[5] Az internet története változatos és jól dokumentált. Jelentős mértékben felhasználta John Naughton írását, A jövő rövid történetét. Végezetül Castells számára az internet egy kulturális alkotás.

Az internet kultúrája szerkesztés

Fontos megértenünk, hogy Castells hogyan használja és mit ért a Hálózat szó alatt. A hálózat szót ő gyakran a közösség jelentésében használja. Tehát mikor a virtuális hálózatokról beszél, akkor nem (vagy nem feltétlenül) a technológiai értelemben vett virtuális hálózatokról beszél, hanem a közösségi értelemben vett emberek hálózatáról.

Az internet politikája I: Számítógép hálózatok, Civil társadalom és az Állam szerkesztés

Hálózati társadalmi mozgalmak szerkesztés

Castells bemutatja, hogy az internetet hogyan használták az emberek mozgósítására hogy különböző például politikai, vallási vagy egyéb közösségi törekvéseket támogassanak, például:[6]

  • a Zapatista mozgalom Chiapasban, Mexikóban
  • a Falun Gong mozgalom, vezetője Li Hongzhi New Yorkban
  • a Közvetlen Akció Hálózat Seattleben.

Az internet politikája II: Magánélet és szabadság a cybertérben szerkesztés

Ez a könyv azon fejezete, melyet a 9/11-előtti világ kontextusában kell elolvasni.

A magánélet vége szerkesztés

Castells néhány olyan hivatalos kormányzati programot említ, mint:[7]

  • az Echelon program
  • az FBI Carnivare (húsevő) programja
  • az FBI Digitális Vihar programja

e-Linkek szerkesztés

A könyv egyik jelentős sajátossága, hogy minden egyes fejezet végén egy e-Link gyűjteményt tartalmaz. Minden e-Linket URL formában adta meg, melyeket néhány soros tartalom leírás követ. Például a 6. fejezet „Az internet politikája II: Magánélet és szabadság a cybertérben” végén az alábbi 4 e-Link kollekció van megadva:

  • cnetdownload.com
  • junkbusters.com
  • silentsurf.com
  • anonymizer.com

Ezen linkekhez a rövid megjegyzés pedig a következő: „Azon weblapok, melyek technológiai forrásokat biztosítanak a magánszféra megőrzésére.”

Egyetlen nagyobb hibája az e-Link gyűjteménynek, hogy egyikhez sem biztosította az utolsó hozzáférés időpontját.

Magyarul szerkesztés

  • Az Internet-galaxis. Gondolatok az internetről, üzletről és társadalomról; ford. Komáromyné Várady Ágnes; Network TwentyOne, Bp., 2002 ISBN 9639333115

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a The Internet Galaxy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Castells 2001, p.27
  2. Castells 2001, p.37
  3. Ebben az értelemben a hálózat olyan, mint egy izzólámpa. Lásd McLuhan a ’Heritage Minute’-ben.
  4. Lásd Martin Weller véleményét a témában
  5. Castells 2001, p17
  6. Castells 2001, p138-139
  7. Castells 2001, p 176.

További információk szerkesztés

  1. StudyPlace wiki (date of last access: 2008-09-11)
  2. David Birch, Second Sight, The Guardian, Thursday November 4 2004; (date of last access: 2008-09-15)
  3. Heritage Minute account of enactment of the discovery of The Medium is the Message (date of last access: 2008-09-16)
  4. Martin Weller, The Network is the Message[halott link], the Open University, 2005-12-15. (date of last access: 2008-09-16)
  5. Hal Burch and Bill Cheswick. Software developers of the Internet map used as book cover illustration. Internet Mapping Project Archiválva 2012. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (date of last access: 2008-09-16)
  6. Rob Kling, Review of The Internet Galaxy, Academe Online July-August 2002. (date of last access: 2008-09-23)
  7. Naughton, John (2000), A brief history of the future, London: Phoenix, ISBN 0-7538-1093-X, OCLC 44154042 59577773
  8. IETF Request for Comments (RFC). (date of last access: 2008-09-23)