Az azeotrópos elegy kettő vagy több folyadék (vagy vegyület) olyan elegye, amely desztillációval nem választható szét alkotórészeire. Mivel a forraláskor keletkező gőz összetétele megegyezik a folyadék összetételével, a desztilláció szempontjából az elegy úgy viselkedik, mintha tiszta komponens lenne.[1][2] Az azeotróp elegyek egyik példája a 96%-os alkohol, amelyből a vizet nem lehet desztillációval szétválasztani, mert ez az elegy azeotróp.

Az elnevezés a görög nyelvből származik, „ζέειν” (forr) és „τρόπος” (változik) összetétel elé az α- (nem) került és így alakult ki a szó végleges jelentése: „forralásra nem változik”

Jegyzetek szerkesztés

  1. Moore, Walter J. Physical Chemistry, 3rd ed., Prentice Hall 1962, pp140-142 (angolul)
  2. Kémiai alapműveletek - Összeállította: dr. Nemes Sándor