A közép-amerikai civilizációk jellegzetessége és praktikuma, hogy különböző célokra különböző naptárakat dolgoztak ki. Ezekből az aztékoknál a három legfontosabb a rituális naptár, az éves naptár és az 52 éves körnaptár. Az azték naptár másik megnevezése: azték napkő.

A naptár ismeretét a nemesség gyermekeit tanító kalmekak nevű iskolákban külön tanították.

Története szerkesztés

Az aztékok által használt megnevezés cuauhxicalli volt (jelentése: „a sas medencéje”). Az eredeti azték naptárat egy 22 tonnás bazalt lapba vésték be, amit 1790-ben találtak meg a mai Mexikóváros főtere, a mai Plaza de la Constitución alatt. A vésett lap jelenleg a Mexikóvárosban lévő Chapultepec Parkban található National Museum of Anthropology and History-ban van.

Azték rituális naptár (tonalpovajli) szerkesztés

Tonalpovajli (a napok számlálása): Ez a naptár – nevéből adódóan – az azték rítusok időpontjának meghatározására szolgált elsősorban, de rituális jellegénél fogva egyfajta horoszkóp jelleget is kapott. Két ciklus összekapcsolódásából jött létre, amelyből az egyik 13 napos, a másik 20 napos periódus. A két szám egymáshoz való viszonyából következően (legkisebb közös többszörösük a szorzatuk) egy 260 napos naptár jött létre ilyen módon. 20 folytatólagosan következő napnév mellé egy szám is társult (1-13-ig). Minden napnévhez patrónus-isten is társult, a 13 számozott naphoz pedig 13 isten, a nap urai társultak, valamint 13 szent madár és 9 további isten, melyeket az éjszaka urai néven neveztek. A 13 napos ciklus neve spanyolul trecena, a 20 naposé veintena.

A napok kezdete a reggel (a Nap születése).

A 20 azték nap neve:

  • Szipaktli – aligátor
  • Ehekatl – szél
  • Kalji – ház
  • Kvetzpaljin – gyík
  • Koatl – kígyó
  • Mikiztli – halál
  • Mazatl – őz
  • Tocstli – nyúl
  • Atl – víz
  • Itzkvintli – kutya
  • Ozomatli – majom
  • Malinalji – fű
  • Acatl – nád
  • Oszelotl – jaguár
  • Kvauhtli – sas
  • Kozkakvauhtli – keselyű
  • Oljin – mozgás
  • Tekpatl – kovakés
  • Kiavitl – eső
  • Socsitl – virág

Azték éves naptár (siupovajli) szerkesztés

Siupovajli (az évek számlálása): Az azték éves naptár szoláris, 365 napos évből állt. Az év neve siuitl, 18 részre osztották, a húsznapos hónapok (meztli vagy meztlapovaliztli) 360 napot adtak ki, a maradék öt, a nemontemi napok a naptáron kívüli, szerencsétlen napok voltak. A hónapot 4, egyenként ötnapos ciklusra tagolták. A napév hosszát pontosan ismerték, azonban nem tudjuk, hogy a negyednapos többlet kérdését hogyan oldották meg. Fray Bernardino de Sahagún szerint négyévente nem öt, hanem hat nemontemi nap volt, ami azonos a mi szökőévünk megoldásával.

Sorszám Hónapnevek Jelentés Kapcsolódó istenség Aera vulgaris megfelelő Kapcsolódó szertartások
1. Atlkavalko (vagy Kvavitleva, Silomanaliztli) Vizek megszűnése (Fák állítása / Zöld kukorica felajánlása) Tlalok, Csalcsiutlikve, Csikomekoatl, Silonen, Ketzalkoatl február 14 – március 5. Póznaállítás a templomokban, gyermekáldozatok a kukoricaisteneknek
2. Tlakasipevaliztli Emberek megnyúzása Sipe Totek március 6-25. szíváldozat, gladiátor-áldozat
3. Tozoztonli (vagy Socsimanaloja) Virrasztás (Virágáldozat) Tlalok, Csalcsiutlikve, Koatlikve, Kojolsauki, Szentzon Viznava március 26 – április 14. Virágáldozat, növényültetés, esővarázsló gyermekáldozat
4. Vej tozoztli Hosszú virrasztás Szinteotl, Tlalok, Csalcsiutlikve, Csikomekoatl, Ketzalkoatl, Silonen április 15 – május 4. Szüzek felvonulása, gyermekáldozatok a Tlalok-hegyen és a Tetzkoko-tóban
5. Toskatl Aszály Tezkatlipoka, Vitzilopocstli, Miskoatl május 5 – 22. Tezkatlipoka megszemélyesítőjének feláldozása
6. Etzalkvaliztli Gabona felfalása Tlalok, Csalcsiutlikve, Ketzalkoatl májusm 23 – június 13. Kukoricaszár-tánc, böjt
7. Tekvilvitontli Az urak ünnepe Vistoszivatl, Socsipilji június 14 – július 3. Uralkodói tánc, közrendűek megvendégelése a nemesség körében
8. Vej tekvilvitontli Az urak nagy ünnepe Silonen, Szivakoatl július 4 – 23. Zsenge kukorica ünnepe, nőáldozat, közrendűek ismételt megvendégelése
9. Mikkailvitontli (vagy Tlasocsimako) Halottak ünnepe (Virágok születése) Vitzilopocstli, Tezkatlipoka, Ősök július 24 – augusztus 12. Felajánlások, lakomák, táncok, emberáldozat Vitzilopocstlinak
10. Vej mikkailvitontli (vagy Sokotl vetzi) Halottak nagy ünnepe (Gyümölcshullás) Siutekutli, Veveteotl, Jakatekutli, Ősök augusztus 13 – szeptember 1. Tűzáldozat, póznamászó verseny
11. Ocspaniztli Az út felsöprése Toszi, Tlazolteotl, Teteoinnan, Koatlikve, Szinteotl, Csikomekoatl szeptember 2 – 21. Aratási ünnepek, takarítás, javítás, hadijelvények kiosztása a harci szezon közeledtével
12. Pacstontli (vagy Teutleko) Spanyol moha (Istenek érkezése) Az összes visszaérkezett isten szeptember 22 – október 11. Ételáldozat, lakomák, tánc
13. Vej pacstli (vagy Tepeilvitl) Nagy spanyol moha (Hegyek ünnepe)[1] Tlalok, Tlaloke, Tepiktotan, Oktli október 11 – 31. Hegyi szentélyekbe vitt felajánlások
14. Kecsolji Arapapagáj Miskoatl november 1 – 20. Halott harcosok tisztelete, vadász-szertartások, hadifoglyok feláldozása, fegyverkészítés
15. Panketzaliztli Zászlók magasba emelése Vitzilopocstli, Tezkatlipoka november 21 – december 10. Rituális színjáték, hadifoglyok feláldozása, felvonulás
16. Atemoztli Víz leereszkedése Esőistenek hegyei december 11 – 30. Hegyeknek bemutatott szertartások
17. Titil Nyújtózás Ilamatekutli, Szivakoatl, Tonantzin, Jakatekutli december 31 – január 19. Lakoma, rabszolgaáldozat, tánc
18. Izkalji (vagy Vaukiltamalkvaliztli Sarjadás (Tamale fogyasztása) Siutekutli, Tlalok, Csalcsiutlikve január 20 – február 8. Állatáldozat, szertartásos füllyukasztás

Azték istenekről lásd még: Aztékok

Azték körnaptár (Nagyciklus, siumolpilji) szerkesztés

Siumolpilji (évköteg): A harmadik azték naptár az első kettő kombinációja, a 18 980 napból, azaz ~52 évből álló periódus a nagy körnaptár. Ebben minden nap egyedi jelzést kapott, és a kettős rendszerű napmegnevezések 52 évenként ismétlődtek. Ebből ered az azték kormeghatározás egyik nagy problémája: mivel az aztékok az 52 éves ciklusokat nem számozták, a datálásként alkalmazott napmegjelölések nem helyezhetők el pontosan a kronológiában.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Az utóbbi kettőnek nincs köze a spanyolokhoz, véletlen, hogy a növényt spanyol mohának nevezzük.

Irodalom szerkesztés