Azurit

Az azurit réztartalmú, monoklin kristályrendszerű karbonátásvány. Rostos, sugaras, vesés halmazok, kéregszerű bevonatok, zömök oszlopos vagy táblás apró kristályok formájában jelenik meg, de előfordulnak szépen fejlett kristályai is.

Azurit
Azurit
Általános adatok
Kémiai név	réz-hidrokarbonát
Képlet	Cu3(CO3)2(OH)2
Kristályrendszer	monoklin
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Karbonát- és rokon ásványok
Alosztály	Pótanionos vízmentes karbonátok
Csoport	rézásványok
Azonosítás
Megjelenés	véglapos (pedionos), sokszor bekérgezés
Szín	sötét azúrkék, tömött szemcsés halmazai világosabbak
Porszín	világoskék
Fény	üvegfényű
Átlátszóság	áttetsző, átlátszatlan
Pleokroizmus	A kék látható árnyalatai
Keménység	3,5–4,0
Hasadás	jól hasad a kristálylapok mentén
Törés	kagylós, egyenetlen
Oldhatóság	sósavban pezsegve oldódik
Sűrűség	3,8 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Azurit témájú médiaállományokat.

Egykor felhasználták kék festékalapanyagnak, de ennek hátrányait idővel felismerték, mivel malachittá alakulása során bezöldül.

Keletkezése

Másodlagosan keletkezik rézérctelepek oxidációs zónájában. Az érctelepek felszínre kibúvó részében az oxigénben dúsabb beszivárgó csapadékvíz kilúgozza, majd az áramló talajvíz átitatja a kőzeteket. Az oxidáció fokozatosan mélyebbre húzódva átcementálja a telérek anyagát. Hosszabb időn át az azurit malachittá alakul.

Kísérő ásványok: kuprit, malachit, kalkopirit, enargit, kalkozin.

Hasonló ásványok: lazurit, vivianit.

Előfordulása

Gyakran előforduló rézércfajta. Telepszerű előfordulásai találhatók Franciaországban Lyon környékén, Görögországban, Románia erdélyi területein, Ausztráliában Új Dél-Wales tartományban, Chilében, Kínában, Oroszországban szibériai területeken, Iránban, az Egyesült Államokban Arizonában, Mexikóban. Jelentős bányászata volt a Szardínia-szigetén.

Magyarországi előfordulása

Apró kristályok halmazaként Balatonfüreden, Martonyiban, Nagybörzsönyben, Szabadbattyánban, Pécs környékén, Recsken, Velemben és a Velencei-hegységben. Tömeges előfordulása Rudabányán volt található, melynek nagy részét lefejtették.

Források

• Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
• Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
• J. Arem: Rocks and Minerals. Toronto. 1974.