Bálint Lajos (író)
Bálint Lajos, született Bleier Lajos (Újpest, 1886. szeptember 26.[4] – Budapest, 1974. március 5.) magyar műkritikus, dramaturg, író, műfordító, publicista; a Thália Társaság egyik megalapítója és titkára, a Nemzeti Színház titkára, az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület egyik megszervezője és művészeti vezetője; a Magyar Írók Szövetségének ügyvezető titkára, a Színpadi Szerzők Egyesületének főtitkára, a Szerzői Jogvédő Hivatal igazgatóhelyettese.
| Bálint Lajos | |
 | |
| Született | Bleier Lajos 1886. szeptember 26.[1][2] Újpest |
| Elhunyt | 1974. március 5. (87 évesen)[1][2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa |
|
| Szülei | Bleier Fülöp Reiter Hermina |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (25-2-33) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bálint Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Újpesten született Bleier Fülöp (1862–1901)[5] és Reiter Hermina gyermekeként. Apai nagyszülei Bleier Zsigmond és Singer Róza voltak. A budapesti és berlini egyetemen tanult. Az 1904-ben induló Thália Társaság megalapítói közé tartozott, 1906-ig a társaság titkára volt. Cikkeket írt A Hétbe. 1910-től a Magyar Hírlap színházi kritikusa, a lap képzőművészeti rovatában is megjelentek kritikái 1915-ig. 1915-ben a budapesti Nemzeti Színházba került, ahol színházi titkár és dramaturg volt. Ugyanakkor a Genius könyvkiadónak is irodalmi vezetője volt, majd a Világ belső munkatársa lett. A Tanácsköztársaság idején a kollektív színtársulat igazgatója. 1935-ben a Nemzeti Színháztól elbocsátották, utána Hevesi Sándor foglalkoztatta a Magyar Színháznál dramaturgként. A zsidó származásuk miatt háttérbe szorított művészek szövetsége, az OMIKE megalapítói közé tartozott. 1945–1947 között a Magyar Írók Szövetsége ügyvezető titkára, 1953-tól nyugdíjazásáig a Szerzői Jogvédő Hivatal igazgatóhelyettese volt. Több drámáját előadták. A művészek világát bemutató írásainak nagy közönségsikere volt.
1926. május 26-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Kaufmann Adolf és Rosenfeld Róza lányával, Ilonával (1893–1957).[6]
Művei szerkesztés
Drámák szerkesztés
- Baskircsev Mária (Nemzeti Színház, 1936)
- Csínom Palkó (szövegkönyv Farkas Ferenc zenéjéhez, Operaház, 1951).
Egyéb írásai szerkesztés
- Táncosok és artisták (Budapest, 1913)
- Művészbejáró (Budapest, 1964)
- Karzat és páholy (Budapest, 1967)
- Az igazi hős Óbudán (kisregény. Film Színház Muzsika, 1967. november-december)
- Vastaps (Budapest, 1969)
- Ecset és véső (Budapest, 1973)
- Mind csak színház (Budapest, 1975)
Fordításai szerkesztés
Száznál több színpadi és prózai művet fordított és dolgozott át.
Emléke szerkesztés
Felesége, Spiegel Annie opera-énekesnő emlékgyűrűt alapított színházi titkárok és dramaturgok számára, amelyet először 1977-ben adtak át Bálint Lajos születése évfordulóján.
Irodalom szerkesztés
- Demeter Imre: Születésnapi beszélgetés a 78 éves Bálint Lajossal. Film Színház Muzsika, 1961. október 6.
Megjegyzés: A folyóirat október 13-i számában címhelyesbítés: „A helyes cím így hangzik: »Születésnapi beszélgetés a 75 éves Bálint Lajossal«”. - Molnár Gál Péter: Miért szeretem Bálint Lajost? In.: Élet és Irodalom, 1971. szeptember 25.
- Lukácsy András: Két évtized a színház szolgálatában. Beszélgetés a 85 éves Bálint Lajossal In.: Magyar Hírlap, 1971. szeptember 25.
- Antal Gábor: Látogatás a 85 éves B. Lajosnál. In.: Magyar Nemzet 1971. július 3.
- Búcsú Bálint Lajostól. In.: Élet és Irodalom, 1974. március 9.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00749.htm, Bálint Lajos, 2017. október 9.
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
- ↑ Születési bejegyzése az Újpesti Izraelita Hitközség születési akv. 123/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
- ↑ Bálint (Bleier) Fülöp halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 141/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 774/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 80. o. Online elérés
