Bálnatetűfélék

rákcsalád

A bálnatetűfélék (Cyamidae) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába és a felemáslábú rákok (Amphipoda) rendjébe tartozó család.

Bálnatetűfélék
Felülről nézve egy nőstény Cyamus boopis
Felülről nézve egy nőstény Cyamus boopis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Alosztály: Eumalacostraca
Öregrend: Peracarida
Rend: Felemáslábú rákok (Amphipoda)
Alrend: Senticaudata
Alrendág: Corophiida
Részalrend: Caprellidira
Öregcsalád: Caprelloidea
Család: Cyamidae
Rafinesque, 1815
Szinonimák
  • Cyamida (Status revised by Myers & Lowry (2003))
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bálnatetűfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bálnatetűfélék témájú kategóriát.

A bálnatetűfélék nevük ellenére nem valódi tetvek (Phthiraptera), amelyek a rovarokhoz tartóznak, hanem élősködő életmódot folytató rákok. Legközelebbi rokonaik a Caprellidae-fajok. Ezek az élősködők a tengeri cetek, beleértve a szilásceteket, delfinféléket és disznódelfinféléket is, bőrén a bőrráncokba, az ivarszervekbe, az orrnyílásokba és a szemek körüli bőrbe ágyazódva élnek.

A kutatók eddig 31 bálnatetű-fajt fedeztek fel és írtak le.

Megjelenésük szerkesztés

Ezeknek az élőlényeknek a teste igen lapított, hátsó részük nagyon kicsi. Lábaik, főleg az utolsó három pár, jól kifejlett karmokban végződnek, amelyekkel a gazdaállatba kapaszkodnak. Az állatok hossza fajtól függően 5-25 milliméter között lehet.

Életmódjuk szerkesztés

 
Narancssárga színű bálnatetvekkel ellepett Eubalaena-faj

A legtöbb bálnatetűfaj csak egy bizonyos cetfajon fordul elő. Életük minden szakaszát a gazdaállaton töltik, soha nem úsznak szabadon.[1] A sziláscetek és a bálnatetvek közti kapcsolat szorosabb, mint a fogascetek és az élősködőik közti kapcsolat. Majdnem mindegyik cetfélének megvan a sáját bálnatetű-faja. A nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus) esetében, még a különböző nemű állatoknak is, különböző fajú bálnatetveik vannak, például a hímeken a Cyamus catodontis, míg a nőstényeken és borjakon a Neocyamus physeteris él.[2]

Hogy a hullámzás és a vízsúrlódása ne mossa le őket a cetekről, a bálnatetvek a bőrráncokba és sebekbe bújnak el. A sziláscetek esetében, főleg a fejen és a szilákat alkotó szarulemezeken tartózkodnak. Egy bálnán akár 7500 bálnatetű is élhet.[3]

Egyes bálnatetű-fajok esetében igen fontos a tengerimakkokkal (Balanidae) való fertőzöttség. Az Eubalaena-fajokon a bálnatetvek a gazdáik bőrdudorain élnek, ezek a bőrdudorok és a bálnatetvek elhelyezkedése segíti a kutatókat megállapítani, hogy melyik bálna egyedet látják, vagy fényképezik le.

A bálnatetvek többsége a cetekre települt algákkal táplálkozik. Ezenkívül lehulló bőrrel és sebekből szivárgó nedvekkel is táplálkoznak, azonban nem okoznak nagyobb kárt a gazdaállatnak.

Ez élősködő rákok életét igen nagy mértékben befolyásolja a gazdaállat életmódja. A bálnatetvek előfordulását a cetek vándorlásai határozzák meg.

Rendszerezés szerkesztés

A családba az alábbi 6 nem tartozik:[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Kaliszewska, Z. A., J. Seger, S. G. Barco, R. Benegas, P. B. Best, M. W. Brown, R. L. Brownell Jr., A. Carribero, R. Harcourt, A. R. Knowlton, K. Marshalltilas, N. J. Patenaude, M. Rivarola, C. M. Schaeff, M. Sironi, W. A. Smith & T. K. Yamada (2005). „Population histories of right whales (Cetacea: Eubalaena) inferred from mitochondrial sequence diversities and divergences of their whale lice (Amphipoda: Cyamus)”. Molecular Ecology 14 (11), 3439–3456. o. DOI:10.1111/j.1365-294X.2005.02664.x. PMID 16156814.  
  2. P. B. Best (1969). „The sperm whale (Physeter catodon) off the west coast of South Africa. 3. Reproduction in the male”. Division of Sea Fisheries Investigational Report 72, 1–20. o.   Cited in: Amy Samuels & Peter L. Tyack.szerk.: Janet Mann, Richard C. Connor, Peter L. Tyack, Hal Whitehead: Flukeprints: a history of studying cetacean societies, Cetacean Societies: Field Studies of Dolphins and Whales. University of Chicago Press, 9–44. o. (2000). ISBN 978-0-226-50341-7 
  3. Crablike 'whale lice' show how endangered cetaceans evolved”, University of Utah, 2005. szeptember 14.. [2013. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. december 2.) 
  4. C. De Broyer: Cyamidae. World Register of Marine Species, 2009. (Hozzáférés: 2010. április 8.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Whale louse című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés