Bársonyos aranymadár

madárfaj

A bársonyos aranymadár (Sericulus chrysocephalus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lugasépítő-félék (Ptilonorhynchidae) családjába tartozó faj.

Bársonyos aranymadár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Lugasépítő-félék (Ptilonorhynchidae)
Nem: Sericulus
Faj: S. chrysocephalus
Tudományos név
Sericulus chrysocephalus
(Lewin, 1808)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bársonyos aranymadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bársonyos aranymadár témájú médiaállományokat és Bársonyos aranymadár témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Előfordulása az esőerdőkre és egyéb erdős területekre korlátozódik, Ausztrália keleti részének esőerdeiben él, Queensland középső részétől délre egészen Új-Dél-Walesig. Nem vonuló faj.

Alfajai szerkesztés

  • Sericulus chrysocephalus chrysocephalus
  • Sericulus chrysocephalus rothschildi

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 24–28 centiméter. A fajnál igen erős ivari dimorfizmus figyelhető meg. A hím fekete tollazatú, jellemző bélyege a fénylő, aranysárga tollak, melyek a fejen, a nyakon, továbbá a szárnyakon találhatóak. A hímmel összevetve a tojó jelentéktelen színű, feje barna, háta olajbarna, hasoldal pedig homokszínű.

 
A hím
 
és a tojó

Életmódja szerkesztés

Gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik.

Szaporodása szerkesztés

Szaporodási időszaka októbertől januárig tart. A hím a tojó elcsábítására egy lugast épít, mely két párhuzamos falból áll, amelyeket földbe szúrt száraz ágak és füvek alkotnak. A lugas belső oldalát levelekből kinyomott sárga festékkel színezi. A bejárat előtt, illetve belül sárga színű bogyókat aggat a falra. A hím nem csupán lugasával (melyet folyamatosan őrizni kénytelen a többi hímtől), de viselkedésével is csábítja a tojókat. Minden hím igyekszik minél több tojót magához csalogatni. Mindazonáltal ez a faj jóval egyszerűbb lugast épít, mint a selyemmadár, vagy a Chlamydera fajok. Azokkal ellentétben azonban a hím tollazata nagyon feltűnő, így a párválasztás során valószínűleg inkább impozáns tollazatával csábítja a tojókat.

Mint az összes lugasépítőmadár, a lugast fészekként nem használja a faj. A tojó ágakból készíti csésze alakú fészkét és levelekkel béleli ki. Két tojását egyedül költi ki 18 nap alatt. A kikelő fiókákat is a tojó neveli fel egyedül.

 
Portré egy hímről

Források szerkesztés

További információk szerkesztés