Béla Henrik

Béla Henrik (eredeti neve: Bernstein Chájim) (Tarnów, 1864. március 11. – Budapest, 1939. január 24.) magyar királyi kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő, a Budapesti Hírlap munkatársa, a Világgazdasági Szemle szerkesztője.

Béla Henrik
Született	1864. március 11. Tarnów
Elhunyt	1939. január 24. (74 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	szerkesztő újságíró fordító politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1908. március 11. – 1910. március 21.) magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1918. november 16.)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
Sablon • Wikidata • Segítség

Politikus, újságíró, műfordító.

Életpályája

Kitért izraelita családból származott. Korán árvaságra jutott gyermekként került Magyarországra; Kassán nevelkedett. Tanulmányait magánúton végezte el. 1884–1889 között Rákosi Jenő soviniszta-nacionalista lapjának, a Budapesti Hírlapnak külső, 1889–1919 között belső munkatársa és politikai cikkírója volt. 1908–1918 között Baross Jusztin lemondása után a trencséni választókerület alkotmánypárti, illetve párton kívüli országgyűlési képviselője volt. A Tanácsköztársaság kitörése után (1919) Bécsbe menekült. 1919-ben Prágába költözött. 1920–1923 között Csehszlovákiában élt. 1922–1923 között a magyar kormány által támogatott Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője volt. Irredenta cikkei miatt a csehszlovák kormány 1924-ben kiutasította. 1924-től Budapesten a Miniszterelnökség Sajtóirodájának munkatársa volt, 1933-tól kormányfőtanácsosi rangban. 1925–1930 között a Középeurópai Lloyd szerkesztője volt. 1926-ban országgyűlési pótképviselő volt (Egységes Párt, országos lista). 1934-től a Világgazdasági Szemle szerkesztőjeként tevékenykedett.

Munkássága

Eleinte színházi, irodalmi és tudományos cikkeket írt, később érdeklődése a belpolitika felé fordult, s a közélet számos vezető alakjával került közelebbi kapcsolatba. Csehszlovákiában olyan erőteljesen képviselte a hivatalos magyar álláspontot a trianoni békeszerződéssel kapcsolatban, hogy kiutasították az országból. Műfordítóként kortárs német és lengyel irodalmat fordított.

Családja

Szülei Bernstein Menyhért és Sulz Gizella, felesége Bien Irén Alojzia (1889–1970) volt. Három fiuk született: György, Henrik és Miklós.

Temetése a Fiumei Úti Sírkertben volt.

Művei

• A kis herceg (mese képekkel; Budapest, 1899; Filléres Könyvtár. 65–66. 2. kiadás: 1911)

Műfordításai

• Hermann Sudermann: Egyszer volt… (regény, Budapest, 1897; 2. kiadás: 1913 I–II. kötet; 3. kiadás: 1927)
• Henryk Sienkiewicz: Örvény (Budapest, 1921)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Névpont.hu
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 103. o.  Online elérés
• Országgyűlési almanach 1910-1918
• https://mtda.hu/ADATBANK/MAGYAR%20POLITIKAI%20LEXIKON/MPL_1_B.pdf

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
• A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
• Vikár Béla-Zboray Miklós-Bethlen Oszkár-Csuday Jenő-Földes Arthur: Politikai Magyarország. A politikai pártok története. Politikai és parlamenti lexikon (A-F.). Budapest, Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, 1914.
• Magyar prágaiak - prágai magyarok. Szerkesztette: Gál Jenő. Praha, Pražská záklandí organizace Svazu Maďarů žijících zemích, 2002.
• Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7  
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5