Béres András (néprajzkutató)

(1928–1993) levéltáros, etnológus és muzeológus

Béres András (Rozsály, 1928. május 16.Debrecen, 1993. november 14.) néprajzkutató, levéltáros.

Béres András
Született1928. május 16.
Rozsály
Elhunyt1993. november 14. (65 évesen)
Debrecen
Állampolgárságamagyar[1]
Foglalkozásanéprajzkutató,
levéltáros
SírhelyeDebreceni köztemető
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Tanulmányait a debreceni tudományegyetemen végezte. 1950-től a debreceni Déri Múzeum néprajzos muzeológusa, majd 1957-től mint önálló kutató dolgozott ugyanitt. A múzeum igazgatójává ebben az évben nevezte ki az akkori Művelődésügyi Minisztérium. A Déri Múzeum Évkönyvének szerkesztője volt 1957–68 között. 1959-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1969. május 31-éig töltötte be a múzeumigazgatói címet. Ugyanebben az évben kérte áthelyezését a Levéltárhoz, ahol június 1-jétől mint levéltáros végzett kutatómunkát. 1970-től 1988-ig a levéltár tudományos főmunkatársa volt. Közben, 1983-ban megszerezte a néprajztudományok kandidátusa címet. Munkásságáért kétszer kapott Pro Urbe Debrecen, 1992-ben pedig Életfa-díjat. Publikációi, néprajzi tanulmányai folyamatosan jelentek meg az Ethnographiában, a Déri Múzeum Évkönyvében, és a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyvében. Önálló kiadványként a Debreceni cifraszűr (1955), a Nádudvari fekete kerámia (1965), a Rozsályi népmesék (1967), az Arra van egy kőhíd rakva (1982), a Pásztorkonyha, pásztorételek (1984), a Hajnalpelika-rozsályi népmesék (1989) és a Betyárok nyomában (1990) jelentek meg.

Főbb kutatási területei: népmese, néptánc, népművészet, pásztorélet.

Emellett 1950 – azaz megalakulásától – a Debreceni Népi Együttes vezetője, koreográfusa egészen 1993. november 14-én bekövetkezett haláláig. Koreográfiái közül nyomtatásban (táncleírásban) megjelent a Hortobágyi pásztortáncok, Mikepércsi csárdás, valamint a Rábaközi verbunk és dus.

Díjai szerkesztés

  • Szocialista Kultúráért (1954, 1970, 1975)
  • Az 1955–56-os évad legjobb tánccsoport vezetője (Táncművészek Szövetsége) (1956)
  • Kiváló Népművelő (1961)
  • MSZBT Aranykoszorús jelvény (1964)
  • A HIB Emlékérme (1973)
  • „Debrecenért” Emlékérem (1975)
  • Munka Érdemrend Ezüst fokozata (1977)
  • TIT Aranykoszorús jelvény (1979)
  • Ifjúsági Érdemrend (1985)
  • Megyei Tanács elnöki dicséret (1985)
  • Debrecen Városért (1987)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002
  • Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. Planétás–Magyar Tánctudományi Társaság, Bp., 2008
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1861–1918, 1921, 1924–1943
  • Magyar néprajzi lexikon. Főszerk. Ortutay Gyula. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977–1982
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)