Böbe majom
Böbe majom (Guinea, 1963. január – 1970. november 10.) az 1960-as években a Veszprémi Állatkert kivételes képességű, országos népszerűségre szert tett „csodamajma”.[1]
| Böbe majom | |
 | |
| Faj | csimpánz |
| Neme | nőstény |
| Született | 1963. január Guinea |
| Elpusztult | 1970. november 10. Veszprémi Állatkert |
| Halál oka | hólyagférgesség |
Életrajza szerkesztés
Böbe 1963 januárjában született Guineában. Anyja orvvadászok áldozatául esett, egy ott dolgozó magyar mérnök vette gondjaiba az elárvult állatot. A Böbe nevet is tőle kapta, és amikor hazaérkezett Magyarországra – még az 1963-as év októberében –, a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparknak ajándékozta. A rendkívül tanulékony, játékos kedvű Böbe nyomban a veszprémiek kedvence lett, és rövidesen az egész ország a szívébe zárta. (Ekkoriban a Fővárosi Állat- és Növénykertnek is csak egyetlen majma volt, így Böbe kifejezetten egzotikumnak számított.)[2]
Veszprémbe kerülve új meg új dolgokat tanult meg. Értelmi képességei olyan kimagaslóak voltak, hogy kedvenc gyümölcseit sokszor egy erre a célra rendszeresített automatából szerezte meg. Bedobta a fémpénzt, megforgatta a kart, aztán befalta a kipottyant almát vagy a narancsot. Megtanult festeni – festményei nem sokban különböztek egy absztrakt festő alkotásaitól. Gyurmázni és agyagozni is szeretett. Emellett megtanították tüzet rakni, kávét főzni, szörpöt készíteni, a levest kanállal ette. Evés után pedig szalvétával törölte meg a száját.[3] A takarítástól se riadt vissza. Szívesen pucolt ablakot, és ezt olyan óvatosan tette, hogy sosem tört be az üveg. Arra is képes volt, hogy a táskarádión beállítsa a kedvenc adóját. Imádott autózni és motorozni – persze csak utasként.[1] Jutalomfalatért cserébe zárakat, lakatokat nyitott ki.
Annyiban is kivált az állatkert többi lakója közül, hogy ruhát és papucsot hordott.[3]
Országszerte híre ment a „csodamajomnak”. Évente több százezer látogató utazott ezért Veszprémbe. Maga Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára, az ország első számú vezetője is többször fölkereste, Böbe megismerte őt, kávéval kínálta, Kádár János pedig viszonzásul magához ölelte a majmot.[1]
Igazi sztár lett, a híradó gyakori szereplője, az ELTE ismeretterjesztő filmben is megörökítette. E film ma is megtekinthető, így bárki meggyőződhet éles eszéről, kézügyességéről, magabiztos eszközhasználatáról.
Felmerült az a gondolat, hogy pároztatják. Találtak is számára egy Samu nevű hímet, de a tervezett nász meghiúsult. A dühös Böbe féltékeny lett Samura.[3]
Mivel abban az időben fedezték fel, hogy a majom és az ember genetikája csupán 3 százalékban tér el egymástól, Böbe számos etológiai megfigyelés és kísérlet alanya lett.[4] A vele folytatott kísérletek során arra próbáltak választ találni, hogyan fejlődhetett az ősember gondolkodása, hogyan lett az utánzásból találékonyság.
1969 decemberében szülőföldjére, Guineába vitték vissza, hogy megfigyeljék a reakcióit. Akar-e a csatlakozni a hordához? Vissza kíván-e térni egy, a majmok számára természetes életformához? Böbe azonban megijedt a többi csimpánztól, sírva rohant ki az őserdőből, és a gondozójánál keresett védelmet. (A történtekből a szakemberek levonták a tanulságot. Azóta nagyon odafigyelnek arra, hogy az állatok lehetőség szerint más állatoktól tudják eltanulni a fajtájukra jellemző, az életben maradáshoz szükséges viselkedést.) [5]
Hazatérése után Böbe megfázott, mert elszokott a magyar időjárástól.
1970. november 10-én, hétesztendős korában elpusztult. Ahogy a boncolás kiderítette, egy parazitás megbetegedés, a hólyagférgesség végzett vele.[6] Az állatkert bejáratának közelében temették el.
Emlékezete szerkesztés
- Romhányi József In memoriam című bökversével búcsúzott Böbétől.[7]
- Böbe majom emlékére a Herendi Porcelángyár aranyfestéssel díszített bögrét hozott forgalomba.
- 2004-ben fölavatták Böbe fából készült szobrát a Veszprémi Állatkertben. 2009-ben pedig átadták a Böbe Majom Tanodája elnevezésű oktató- és kiállítóházat, ahol állatkerti biológiaórák tartására nyílik lehetőség.
- Böbe életét novella formájában dolgozta fel a veszprémi születésű Lajta Erika írónő. (A Pompadour Szocialista Brigád című elbeszéléskötetben Böbe címmel megjelent novella valós és fiktív elemeket vegyít. Böbe és egy helybeli kislány fordulatokban gazdag kapcsolatát helyezi a fókuszba.)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c Böbe majom legendája - VEHIR.HU - A veszprémi hírportál; 2013. november 19.
- ↑ Ahol az elefántnak is energiatudatos háza van - 60 éves a Veszprémi Állatkert; Lechner Tudásközpont, 2018. augusztus 1.
- ↑ a b c Kádár Jánossal is kávézott az állatkert legnagyobb sztárja, Bálint Lilla írása, divany.hu; 2022. augusztus 24.
- ↑ Tudtad, hogy egy ideig egy filmcsillag is a Veszprémi Állatkertben élt? - Szűcs Ildikó cikke a likebalaton.hu-n; 2020. június 5.
- ↑ A közösen épített állatkert és Böbe majom története – a Veszprémzoo - eszakipart.hu; 2020. április 22.
- ↑ Rokonok vagyunk, Balogh Boglárka cikke a National Geographic című lapban; 2023. június 9.
- ↑ A magyar csodacsimpánz, akiért mindenki rajongott szmo.hu, 2015. június 2.
Források szerkesztés
- Böbe, az iskolateremtő csimpánz MTVA Archívum (fotókkal és videóval)
További információk szerkesztés
- Böbe - Kísérletek egy csimpánzzal (1.rész) YouTube (14:52)
- Böbe - Kísérletek egy csimpánzzal (2. rész)[1] You Tube (4.11)
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés