Wikipédia

Büchler József

(1886–1958) nyomdász, szociáldemokrata politikus

Büchler József (Borsodnádasd, 1886. február 25. – Budapest, 1958. december 27.) nyomdász, szociáldemokrata politikus, országgyűlési képviselő, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Büchler József
Született1886. február 25.
Borsodnádasd
ElhunytBudapest
1958. december 27. (72 évesen)
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiBüchler Pál, Liplich Rozál
Foglalkozásanyomdász, országgyűlési képviselő
Tisztségeaz Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1945. április 2. – 1945. november 3.)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5B. parcella 11. sor 39. sírhely)[1]
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

1919 augusztusáig szerkesztés

Középiskolai osztályainak egy részét[m 1] a Miskolci Királyi Katolikus Gimnáziumban végezte,[2][3][4] majd 1902-ig Salgótarjánban volt nyomdásztanonc, ezt követően pedig két éven át külföldön volt tanulmányúton. Miután hazatért, két évig ismét Salgótarjánban dolgozott, mint magántisztviselő. 1906-ban Büchler szervezte meg az első magántisztviselő-sztrájkot, mely miatt kitoloncolták a városból, ezután Budapestre költözött, ahol 1907-ben az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár munkatársa lett, itt egészen 1918-ig dolgozott. Emellett négy éven át – 1914 és 1918 között – a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének elnökeként is működött, és felelős szerkesztője volt A Magánalkalmazott, majd A Közalkalmazott c. lapoknak.[5] Még tanonc korában belépett 1900-ban belépett az MSZDP-be, az őszirózsás forradalmat követően pedig a szociáldemokrata párt és a Budapesti Munkástanács titkára volt, 1918. novemberétől a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltásáig, és az MSZDP Központi Intéző Bizottságának tagja volt. A kommün alatt a Magyarországi Szocialista Párt titkára, és képviselője volt, emellett pedig tagja volt a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak.[6] Az április 7-én tartott tanácsválasztások irányítására létrehozott központi választási bizottság tagja volt Hirossik János és Farkas István mellett.[7]

A kommün bukása után szerkesztés

A bukás után Bécsbe emigrált, majd Pozsonyban élt két éven át emigrációban. 1922-ben visszatért Magyarországra, és ismét a szociáldemokrata mozgalomban helyezkedett el: az MSZDP központi titkára lett, ebben a minőségben egészen 1928-ig megmaradt, 1936 és 1939 között már mint főtitkár működött.[8] 1922-ben Mónus Illéssel együtt vezette az országos választási irodát, mely a választási küzdelmet irányította a szociáldemokrata párt részéről. 1925-től fogva titkára[m 2] volt a fővárosi törvényhatósági bizottságnak,[5][9] 1942. január elsejével azonban megfosztották mandátumától.[10] 1928-tól a szociáldemokrata képviselőcsoport titkára, s az 1927-ben induló parlamenti ciklus pótképviselőjének is megválasztották, majd Budapest I. (budai) kerülete országgyűlési képviselője lett 1931-ben. Magyarország német megszállását követően 1944-ben deportálták, 1945-ig volt fogságban. A második világháborút követően tagja volt a fővárosi ideiglenes törvényhatósági bizottságnak, csakúgy, 1945. április 2-től[9] pedig az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, emellett a Fővárosi Közmunkák Tanácsa igazgatósági tagja, és az MNB alelnöke volt,[9][11][m 3] ezen utóbbi tisztségét 1945 és 1948 között viselte. Büchler alapvetően ellenezte az MSZDP és MKP egyesülését, emiatt 1948-ban a pártból kizárták, majd mint jobboldali szociáldemokratát 1950. június 9-én letartóztatták. A Budapesti Katonai Törvényszék 1950. szeptember 13-án egy koncepciós per keretei közt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte. 1956 tavaszán szabadult, s az 1956-os forradalom idején szerepet vállalt a szociáldemokrata párt újjászervezésében, a párt elnökségi tagja volt 1956. október 31. és november 4. között. A Legfelsőbb Bíróság csak halála után, 1962. augusztus 6-án rehabilitálta. 1945-től fogva Szent Margit Gyógyfürdő Rt. igazgatósági tagja volt. A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (5B. parcella 11. sor 39. sírhely).[1]

Családja szerkesztés

Izraelita vallású, kispolgári családból származott, édesapja Büchler Pál tisztviselő, anyja Liplich Rozál volt. 1911. december 3-án Budapesten, a VII. kerületben házasságot kötött Makai Ibolyával,[m 4] Steiner Sándor és Brüll Klotild lányával.[12] Az egyik tanú Bíró Dezső volt.[12]

Emlékezete szerkesztés

Hidas Antal a Vörös Csepel c. indulójában Propper Sándor és Peyer Károly mellett őt is megemlítette.

„

A gégédre hurkol statáriumot,
És tapsolnak hozzá a rongy árulók,
Büchlerek, Propperek, Peyerek.

”
– Hidas Antal: Vörös Csepel.[13]

Főbb művei szerkesztés

  • A politikai pártszervezetekről. (Szocializmus, 1913)
  • Közalkalmazott és "Közalkalmazott". Válasz dr. Andor Endre miniszteri tanácsos úr cikkére; Népszava Könyvkereskedés, Bp., 1918
  • A községpolitikáról. (Szociáldemokrata községpolitikai könyvtár. 1. Bp., 1930)
  • Bevezető a községpolitikába. (Bp., 1948)

Megjegyzések szerkesztés

  1. ↑ Több forrás, így az 1927–1931. évi országgyűlési almanach szerint négy középiskolát végzett Miskolcon, a Miskolci Királyi Katolikus Gimnázium értesítői közül azonban csak az 1897-1898., 1898-1899. és 1899-1900. tanévről szóló értesítőkben szerepel Büchler neve. Az 1931-1935. évi országgyűlési almanach szerint iskolákat nem végzett, ez azonban nyilvánvaló tévedés.
  2. ↑ Egyes források szerint 1925-től volt tagja a törvényhatósági bizottságnak, máshol 1924 szerepel. A források nagy része szerint a törvényhatósági bizottság titkára volt.
  3. ↑ A nevpont.hu oldalon szereplő életrajz, illetve Gáspár Ferenc Források Budapest történetéhez, 1945-1950 c. munkája szerint a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt. A források nagy része szerint alelnök volt.
  4. ↑ Makai Ibolya Steiner Ibolya néven született, nevét hivatalosan 1906-ban változtatta meg. Forrás: A Belügyminisztérium 1906. évi 74021. számú rendelete. MNL-OL 30800. mikrofilm 563. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 42. oldal 50. sor.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Büchler József (1886 - 1958). Öröklét. Hozzáférés ideje: 2016. január 24.
  2. ↑ A Miskolczi Kir. Kath. Gymnasium Értesítője az 1896–1897. tanévről. Miskolc, 1897, 39. o.
  3. ↑ A Miskolczi Kir. Kath. Gymnasium Értesítője az 1897–1898. tanévről. Miskolc, 1898, 54. o.
  4. ↑ A Miskolczi Kir. Kath. Gymnasium Értesítője az 1898–1899. tanévről. Miskolc, 1899, 63. o.
  5. ↑ a b Büchler József. In: Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. december 21. – 1945. november 29. Főszerk. Vida István. Budapest, 1994. Hozzáférés ideje: 2016. január 24.
  6. ↑ Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919. Budapest, 1986, Akadémiai Kiadó, 66. o.
  7. ↑ Réti László: A magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecséteik. Budapest, 1973, 29. o.
  8. ↑ Klem Rita: Kéthy Anna 1922-es választási kampánya. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti tanulmányok. Studia Historica 7. Szeged, 2004, 214. o.
  9. ↑ a b c Büchler József Archiválva 2016. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben. Történelmi Tár. Hozzáférés ideje: 2016. január 24.
  10. ↑ Szekeres József: Források Budapest történetéhez, 1919-1945. Források Budapest múltjából 3. Bp., 1972, Kossuth Ny., 614. o.
  11. ↑ Strassenreiter Erzsébet: Peyer Károly emigrációs levelezése politikustársaival (1948–1956). In: Levéltári Közlemények. LXXVI. évf. 1. sz. Budapest, 2005, Magyar Országos Levéltár, 241. o.
  12. ↑ a b A házasságkötés bejegyezve Budapest VII. ker. polgári akv. 1911/1753. folyószám alatt.
  13. ↑ Best of Communism: Vörös Csepel. zeneszoveg.hu (Hozzáférés ideje: 2016. január 24.)

Források szerkesztés

  • Büchler József. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. január 24.
  • Büchler József. nevpont.hu. Hozzáférés ideje: 2016. január 24.
  • Büchler József. In: Magyar Országgyülési Almanach 1927–1932. évre. Szerk. szemerjai Dr. Deák Imre. Budapest, 1927, 451. o.
  • Büchler József. In: Magyar Országgyülési Almanach 1931–1936. évre. Szerk. Lengyel László és Vidor Gyula. Budapest, 1931, 60. o.

További információk szerkesztés

Cikkek szerkesztés

Lexikonok szerkesztés

  • B. M.: B. F. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1994).
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Amíg városatya lettem... A főváros főtisztviselőinek és törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajzgyűjteménye fényképekkel. Szerk. György Endre. Bp., Globus, 1931.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Bp., 1931.

Levéltári anyagok szerkesztés

  • HU BFL - VII.18.d - 05/0449 - 1925
  • HU BFL - VII.5.c - 10995 - 1924
  • HU BFL - VII.5.c - 8999 - 1922
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Büchler_József&oldid=26771880”