Bajzáth József

Pészaki Bajzáth József (Kissalló, Bars vármegye, 1720. február 6. – Veszprém, 1802. február 24.) veszprémi püspök és alkancellár, Bajzáth János fejéri táblabíró bátyja.

Bajzáth József
Veszprém püspöke
Született	1720. február 6. Kissalló
Elhunyt	1802. február 24. (82 évesen) Veszprém
Felekezet	római katolikus egyház
Püspökségi ideje 1777. február 1. – 1802. február 24.
Előző püspök Következő püspök Koller Ignác Rosos Pál Sándor
Bajzáth József a Catholic Hierarchy-n

Élete

A nemesi származású pészaki Bajzáth családban született. Bajzáth György és Litassy Klára legidősebb gyermekeként, szegényebb módú nemesi családba született. A gimnáziumot Pozsonyban és Esztergomban végezve, 1738-ban az esztergomi érseki megyében papnak vették fel; a bölcselet s teológia tanulására Nagyszombatba küldték. 1745-ben ugyanott az érseki kancellária vikáriusa, 1750-ben a pesti királyi tábla ülnöke; 1751-ben pozsonyi, 1754-ben esztergomi kanonok, komáromi főesperes és apát; 1757-ben a szent István-rend lovagja s veszprémi prépost lett. Az 1765. országgyűlés után azonnal udvari tanácsossá és a magyar kancelláriánál referendáriussá nevezteték ki. 1771. október 13-án nyerte el a szent Jakabról címzett sümegi apátságot; ekkor már ansariai címzetes püspök volt. 1773-ban belső titkos tanácsos és alkancellár, 1777-ben veszprémi püspök lett. Részt vett az 1751. és 1765–1766. országgyűléseken, mint a pozsonyi és esztergomi káptalanok követe. Koporsója fölött Horváth János magyar, Nagy Ferenc és Zimányi Lajos István latin emlékbeszédet mondtak, melyek 1802-ben Veszprémben megjelentek.

Munkái

A veszprémi káptalan tagjairól irt egy latin munkát: Supplementum ad vitam… Vesprimiensis praesulis… címmel, mely kéziratban maradt.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• A Bajzáth család rövid története

Előde: Koller Ignác

Veszprémi püspök 1777–1802

Utóda: Rosos Pál Sándor