Wikipédia

Balázs Sándor (író, 1883–1982)

(1883–1982) magyartanár, színműíró és ifjúsági író
Ez a szócikk az 1883-ban született íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Balázs Sándor (egyértelműsítő lap).

Balázs Sándor (Nagygeresd, 1883. szeptember 17. – Budapest, 1982. április 25.) magyartanár, színműíró és ifjúsági író. Felesége Beczássy Judit írónő. Leánya H. Balázs Éva történész.

Balázs Sándor
SzületettBalázs Sándor
1883. szeptember 17.[1]
Nagygeresd
Elhunyt1982. április 25. (98 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaBeczássy Judit
GyermekeiH. Balázs Éva
Foglalkozásatanár, író
SírhelyeFarkasréti temető (31-2-26)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Az első elbeszélése 1897-ben jelent meg a Képes Családi Lapokban. Egyetemi tanulmányait 1906-ban fejezte be a budapesti tudományegyetem latin-magyar szakán. Szentgotthárdon, Székelyudvarhelyen, majd a budapesti Werbőczy Gimnáziumban tanított, ő vizsgáztatta magyar nyelv és irodalomból a magántanulóként érettségiző József Attilát.

Költészete szerkesztés

Kezdetben történelmi drámáival aratott nagy sikert, így három alkalommal is ő nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia száz arannyal járó pályadíját. Színműveit a Nemzeti Színház is játszotta. Első sikerét A feleségünk című színdarabbal aratta. Műveiben a kisvárosi élet finom megfigyelője volt. A második világháború után főként ifjúsági regényeket írt. Írásait A Hét (folyóirat, 1890–1924), a Nyugat (folyóirat) és az Új Idők adta ki.

Művei szerkesztés

  • A feleségünk (színdarab, 1914)
  • Mátyás után (három egyfelvonásos, 1914)
  • Kisváros (elbeszélések, 1920)
  • Álarcosok (színdarab, 1921)
  • A függöny legördül (elbeszélések, 1921)
  • Öreg tekintetes (színdarab, Nemzeti Színház: 1933; Gárdonyi Géza regénye alapján)
  • Mindenki lépik egyet (vígjáték, Magyar Színház: 1935; Mikszáth Kálmán novellája nyomán]
  • Bikfic tanár úr (színdarab, 1936)
  • A Bakó-lányok (novella, 1949)
  • Az öregbéres (színdarab, 1953)
  • Darázsfészek (vígjáték, Szabó Pál (író)val, 1954)
  • Élve vagy halva! (novella, 1957)
  • Az idegen pénz (novela, 1958)
  • Érettségi után (színdarab, 1958)
  • Trézsi néni kosztosai (ifjúsági regény, 1960)
  • Nőgyűlölő (színdarab, 1962)
  • Tanári notesz és más történetek (novella, 1963)
  • Reng a föld Itáliában. Spartacus élete és kora (életrajzi regény, 1964)
  • Hannibál a kapuk előtt (életrajzi regény, 1967)
  • A tünemény (tárcák, elbeszélések, 1968)
  • Most nevess, Ibolyka! (humoreszkek, karcolatok, 1971)
  • A győzhetetlen Caesar (regény, 1972)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balázs_Sándor_(író,_1883–1982)&oldid=26759099”