Baleczky Emil

(1919–1981) nyelvész, költő, fordító

Baleczky Emil (Zúgó, Kárpátalja, 1919. február 21.Budapest, 1981. december 22.) magyar nyelvész, egyetemi tanár, szlavista.[1][2]

Baleczky Emil
Született1919. február 21.
Zúgó, Kárpátalja
Elhunyt1981. december 22. (62 évesen)
Budapest
Állampolgársága
Nemzetiségeruszin
GyermekeiBaleczky Annamária
Foglalkozása
  • költő
  • nyelvész
  • fordító
  • szlavista
  • egyetemi oktató
  • ruszista
  • egyetemi oktató
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1943, doktorátus, filológia)
A Wikimédia Commons tartalmaz Baleczky Emil témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életút szerkesztés

A Bereg megyei Zúgó (Huklivyj) községben, vasutas családban született. Középiskolai tanulmányait a munkácsi orosz tanításnyelvű gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait a prágai egyetem filológiai fakultásán kezdte. Kárpátalja visszacsatolása után Melich János és Kniezsa István tanítványaként a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait. 1943-ban summa cum laude minősítéssel doktori fokozatot szerzett. Nemsokára katonai behívót kapott.

1945 elején Nyugat-Magyarországon átállt a szovjetekhez. Magyarországon és Ausztriában szolgálván elkerülte a „fasiszta magyar rendszerben” végzett munkájáért az ungvári szovjet hatóság akkor szokásos számonkérését, azaz elítélését. Leszerelés után a Magyar Rádió Külügyi Osztályának munkatársa volt (1945-1951) és 1946-tól Budapesten Kniezsa professzor támogatásával az egyetem Szláv Intézetének tanársegéde lett. 1951-től az Idegen Nyelvek Főiskoláján az orosz tanszék vezetője, majd 1965-től haláláig, vagyis 16 éven át az ELTE orosz tanszékének vezetője. Szláv nyelvtudományi tevékenysége a hazai szlavisztikában közismert és elismert lett.[1][2]

Emlékezete szerkesztés

Emlékére az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet Ukrán Filológiai Tanszék emlékkonferenciát rendezett (Bp., 2007. máj. 23–24.), s emléktábláját is felavatták (Bp., VI. ker. Szinyei Merse Pál u. 11.).[2]

Főbb művei szerkesztés

  • Szabó Eumén orosz nyelvtanának hangtana. Egy. doktori értek. (Bp., 1943)
  • Sztálin elvtárs tanítása a szókincsről (Bp., 1953)
  • Bevezetés a nyelvtudományba. 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1954)
  • O jazikovoj prinadlezsnosztyi i zaszelenyiji szela Komlóska v Vengrii (Studia Slavica, 1956)
  • Vengerszkije zaimsztvovanyija v lemkovszkom govore szela Komlóska v Vengrii (Studia Slavica, 1958)
  • Vengerszkoje ’kert’ v zakarpatszkih ukrainszkih govorah (Studia Slavica, 1960)
  • Szöveggyűjtemény az orosz nyelv történetének tanulmányozásához (Bp., 1963; 6. jav. kiad. 1987)
  • Ószláv nyelv. Egy. tankönyv. Hollós Attilával (Bp., 1968; 5. kiad. 1987)
  • Gyialektnije zapiszi iz Komloski (Studia Slavica, 1980)
  • Irodalmi örökség. – Lityeraturnoje naszlegyije. Szerk. Káprály Mihály, Zoltán András (Nyíregyháza, 2007)

Források szerkesztés

  • Medve Zoltán. Petőfi a ruszin nép nyelvén. Petőfi Sándor kárpátaljai ruszin fordításainak antológiája. Szerkesztette és az előszót írta: Udvari István. Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke, 2005 (= Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia 18). 73–75. [1] Archiválva 2020. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Baleczky Emil életrajza / Névpont
  • Baleczky Emil – nyelvész, költő, tanár. Nemzetközi tudományos szeminárium Beregszász, 2019. május 23-24. Tanulmánykötet; szerk. Bárány Erzsébet; II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola–RIK-U, Beregszász–Ungvár, 2020

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Medve Zoltán.
  2. a b c Baleczky Emil életrajza / Névpont