Balsa (Magyarország)
Balsa község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az Ibrányi járásban.
| Balsa | |
 | |
| A balsai református templom egy gólyafészekkel | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás | Ibrányi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Somogyi Szilvia (független)[1] |
| Irányítószám | 4468 |
| Körzethívószám | 42 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 650 fő (2023. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 37,39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 22,52 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 10′ 25″, k. h. 21° 32′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 25″, k. h. 21° 32′ 03″ | |
 Balsa
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |
| Balsa weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balsa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
A vármegye északnyugati szélén fekszik, a Tisza mellett, Tokajtól mintegy 15 kilométerre északkeletre. Belterülete a folyó bal partján terül el, de mintegy 5 négyzetkilométernyi külterületi településrésze a jobb parti oldalra esik.
Nyugati szomszédságában található a vármegye névadó községe, Szabolcs, ahol még ma is látható az avar korabeli földvár. A további szomszédos települések: észak felől a Tisza jobb parti oldalán fekvő Kenézlő, kelet felől Gávavencsellő, délen és délnyugaton pedig Rakamaz és Timár külterületeivel érintkezik a határszéle.
Balsa község lakossága a jó termőföld adottságait és jó domborzati fekvését kihasználva főleg mezőgazdasági tevékenységet folytat. Balsa a korábbi időkben fontos tiszai átkelőhely volt, különösen az 1930-ban megépült gyönyörű Balsai Tisza-híddal. Így a Nyírség-Zemplén-Felvidék kapcsolat a keskeny nyomtávú vonattal és kövesúttal akadálytalanná és gazdaságilag rendkívül előnyössé vált. A hidat 1944-ben a németek felrobbantották, azóta sem épült újjá.
Megközelítése szerkesztés
A vízi utat leszámítva ma csak közúton érhető el, Szabolcs vagy Gávavencsellő érintésével, a 3821-es úton. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 38-as főút felől közelíthető meg, a 11 kilométerre fekvő Rakamaznál letérve. [Külterületeit, a Tisza jobb parti oldalán érinti a 3802-es és a 3803-as út is.]
Vonattal a MÁV 118-as számú (Nyíregyháza NYK–Kótaj–Buj–Herminatanya–Balsai Tisza-part) vonalán volt elérhető (melynek 1944-ig itt Tisza-hídja is volt), e vonalon azonban 2009. szeptember 17. óta szünetel a forgalom.
Története szerkesztés
Balsa nevével a 13. század végén találkozhatunk először. Eredetéről pontos adatok nem maradtak fenn. A település elnevezését Bulcsú vezér-től származtatják. Ezt azzal támasztják alá, hogy Árpád fejedelem a „Véresszájú zászlótartónak” Bulcsúnak adományozta a települést.
Régi oklevelekben, mint átkelő és vámhely van említve. 1291-től a Szente-mágnás nemzetség szabolcsi ágának a tulajdona lett. Később a Petneházi család, majd az egri káptalan a földbirtokos.
1648-ban a sárospataki Rákóczi uradalom jobbágyfaluja. 1708-ban a II. Rákóczi Ferenc által adott privilégium, nemcsak a vármegyei igazgatás és igazságszolgáltatás alól mentesítette a hajdúvá lett mezőváros lakóit, hanem az uradalom tisztjeinek hatalma alól is.
1720-ban a kincstár lakosokat telepített a faluba.
1836-tól kezdve a gróf Dessewffy család bírtokolja Balsa községet. Ebben az évben tűz martaléka lett csaknem az egész település. 1848. december 31-e után az Országgyűlés Debrecenbe tette át a székhelyét. E városból csakhamar átsugárzott a nemzeti önvédelem és a szabadság iránti rajongó vágy. Erre szükség is volt, mert Mészáros Lázár serege a kassai veszteség után Tokajig húzódott vissza, ahol január 19-én Klapkának adta át a fővezérséget. Klapka György január 23-án átkelt a Tiszán Mészáros tábornok szétzüllött hadával és főleg a Tisza-vonal megvédésére szorítkozott, seregét a folyóval szemközt Rakamaz és Balsa között állítva fel. Itt verte vissza Schlik tábornok támadásait. E harcokban vettek részt a balsai 48-as honvédek s ennek köszönhető, hogy a vármegyét nem fenyegette több veszély közvetlenül és egészen az orosz sereg bejöveteléig megmenekült a térség a háború borzalmaitól.
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 837 | 854 | 838 | 771 | 647 | 650 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 4% cigánynak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,9%, református 23,6%, görögkatolikus 21,4%, felekezeten kívüli 6,3% (21,5% nem válaszolt).[4]
2022-ben a lakosság 85,2%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,2% németnek, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,4% volt római katolikus, 18,2% református, 15% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 3,6% felekezeten kívüli (43,3% nem válaszolt).[5]
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990-1994: Dr. Mátyás László (FKgP)[6]
- 1994-1998: Dr. Mátyás László (független)[7]
- 1998-2002: Dr. Mátyás László (FKgP)[8]
- 2002-2006: Dr. Mátyás László (független)[9]
- 2006-2010: Farkas Csabáné (független)[10]
- 2010-2014: Somogyi Szilvia (független)[11]
- 2014-2019: Somogyi Szilvia (független)[12]
- 2019-től: Somogyi Szilvia (független)[1]
Nevezetességei szerkesztés
A község híres személyisége Cserhát József Batsányi-díjas költő, újságíró (1915-1969), aki Balsán született, itt járt iskolába és innét indult el a népi írók és a Nyugatosok nagy táborába. Haláláig Balsa, Szabolcs és a Nyírség töltötte ki írásainak zömét. A család 1928-ban költözött Budapestre.
- Nyírvidéki Kisvasút
- Kompátkelőhely
- Református templom
A balsai református templom története szerkesztés
A falu lakossága három történelmi egyházhoz tartozik: Római katolikus, görögkatolikus és református. A három egyházhoz tartozó falubeliek mindig békességben, szeretetben éltek és élnek egymás mellett, tisztelve egymás hitét. Mindhárom gyülekezetnek saját temploma van a községben.
A református gyülekezet régi temploma nem a jelenlegi új templom helyén állt. Az 1800-as évek elején egy tűzvészben a régi templom is leégett, de a szorgalmas és áldozatkész gyülekezet újjáépítette. A toronyban két harang volt, és a templomban egy szép hangú, hat regiszteres orgonát helyeztek el, amit Dukász Mihály orgonaépítő mester készített Beregszászban, 1860 körül. 1939–40-ben, amikor nagytiszteletű Keresztúri Sándor volt a gyülekezet lelkipásztora, mellette segédlelkészként szolgált az akkor ifjú Körtvélyessy László. 1940-ben a Tiszántúli Egyházkerület püspöke Szeghalomra helyezte a fiatal segédlelkészt. A szeghalmi gyülekezet akkori lelkipásztora, nagytiszteletű Tildy Zoltán, későbbi köztársasági elnök volt.
1944 nyarán elhunyt Keresztúri Sándor, a Balsai Református Gyülekezet korábbi segédlelkészét, Körtvélyessyt választotta meg a gyülekezet lelkipásztorává, aki később a jelenleg is álló templomot tervezte, építését vezette és ahol a rákövetkező évtizedekben egészen nyugdíjazásáig lelkipásztorként szolgált.
A második világháború viharfelhői vészesen sűrűsödtek Magyarország felett is, és 1944 őszén Balsát is elérték. A menekülő német csapatok óriási pusztítást végeztek és hagytak maguk mögött, hogy megnehezítsék a román és szovjet hadsereg áttörését a Tiszán. Felrobbantották a Tisza-hidat, amely azóta sem épült újjá, roncsai ma is szomorú mementói a háborús rombolásnak. A templom a Tisza vonalában lévő sok más település templomával együtt a háború áldozata lett, 1944. november 1-jén a németek felrobbantották. Balsa lakossága menekülésre kényszerült a Tiszától távolabbi tanyákra, településekre. A front elvonulása után a hazatérő falu népét szomorú látvány fogadta: felrobbantott híd, templomok, kivágott villanyoszlopok, elrabolt háziállatok, elrabolt takarmány, üres éléskamrák.
Az alig fél évvel korábban Balsára megválasztott, már családos fiatal lelkipásztor, feleségével - Papp Jolán köröstarcsai református kántortanító Papp János leánya, okleveles tanítónő - két gyermekükkel, a másfél éves László és 10 napos csecsemő János, élték át a menekülés, a híd- és templomrobbantás borzalmait. A faluba, a parókiára, a gyülekezetbe való visszatérés, és az Istenbe vetett rendíthetetlen hit adott erőt mind a falu minden lakosának, mind a református gyülekezeti tagoknak, mind lelkipásztorának, aki a gyülekezet akkori fiatal tagjaival mindent megmentett, ami menthető volt a romba dőlt templomból. Épen maradt, és ma is az új templomban áll az id. Kiss Ferenc kovácsmester által készített díszes kovácsoltvas úrasztala. Kikaparták a romok közül a lezuhant és darabokra tört harangok ércdarabjait. A templomhajó hátsó karzatán lévő orgona viszonylag épen maradt. Az orgonát a lelkipásztor szakszerűen szétszedte, és a hívek alkatrészenként a parókiára hordták át. A robbanás erejétől a templomhajó oldalfalai is megrepedtek, megdőltek. A megmenthető ablakkereteket kibontották, és később a római katolikus egyháznak ajándékozták, annak újjáépülő templomához.
A lelkipásztor mérnöki szakkönyveket szerzett be, alapozást, statikát, vasbetonszerelést, tetőszerkezetet, belsőépítészetet tanult, és hozzáfogott az új templom megtervezéséhez. Hosszú hónapok, éjszakákba nyúló munkájával elkészültek a templom tervrajzai. A terveket a Tiszántúli Egyházkerület főépítésze átvizsgálta és hibátlannak minősítette. A lelkipásztor azokra is gondolt, akik a gyülekezetben nemigen járatosak a mérnöki tervrajzok megértésében: elkészítette a tervezett templom 1:100 léptékű makettjét, amely azóta a Debreceni Református Kollégium múzeumában látható.
Az építkezés a gyülekezeti tagok áldozatkész és önzetlen erejéből, valamint Tildy Zoltán köztársasági elnök segítségével kapott állami segélyből és a fiatal lelkipásztor kitartása révén valósulhatott meg. A templomszentelés ideje végül 1951. október 28-án vasárnap jött el. A templom azóta is áll, de a külső szemlélő számára nem látható probléma a templomhajó és torony tetőszerkezeteinek korhadása. A palafedés egyre több helyen mállik, porlad. Nincs a templomnak fűtése. A műemlék orgonát fel kellene újítani. Végezetül ha mindez megoldódna, a templom külső díszkivilágítással a környék egyik legszebb ékessége és látványossága lehetne. Mindezek megvalósításához a mai időkben már túl sok pénz kell, és a sok évtizeden át óriási áldozatokat hozó, erején felül dolgozó és adakozó kis református gyülekezet saját kereteiből mindezeket már nem tudja megoldani.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Balsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Balsa Helységnévtár
- ↑ Balsa Helységnévtár
- ↑ Balotaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Balsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Balsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Balsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Balsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Balsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Balsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
