Balvi

város Lettországban

Balvi (németül: Bolwen, oroszul: Боловск) város Lettország keleti részén. A város a második világháborúban szinte teljesen megsemmisült.

Balvi
Balvi utcakép
Balvi utcakép
Balvi címere
Balvi címere
Balvi zászlaja
Balvi zászlaja
Közigazgatás
Ország Lettország
TájegységVidzeme
Alapítás éve1928
IrányítószámLV-4501
Népesség
Teljes népesség5672 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség1590 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,1 km²
IdőzónaUTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 57° 07′ 45″, k. h. 27° 16′ 00″Koordináták: é. sz. 57° 07′ 45″, k. h. 27° 16′ 00″
Balvi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balvi témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

A város Latgalében, Alūksnétől 44 kilométerre délre terül el. A város neve a Bolupīte pataknak, illetve tónak a nevéből származik.

Története szerkesztés

Az első írásos feljegyzés Balviról 1224-ből származik, mint a Rigai érsekség birtokáról. A terület 1562-től 1772-ig lengyel fennhatóság alá tartozott. 1772-ben Latgale elfoglalása után II. Katalin orosz cárnő a Jelagin családnak adományozta. 1806-ban a Horozhinsky család, 1876-ban pedig a Transehe-Roseneck balti német család birtokába került.

1916-ban itt hozták létre a Rigai Lett Társaságot és 1917-ben az első lett kereskedelmi iskolát. 1919. július 5-én itt alapították a lett partizánmozgalmat.

Lettország függetlenné válását követően 1925-ben a lett közigazgatási rendszer kialakítása során létrehozott Jaunlatgale (Újlatgalia) járás központja lett. Érdekesség, hogy a falucska utcái 1926-ban kaptak először utcaneveket. 1928-ban a település városi jogokat kapott.

1940. július 17-én foglalta el a Vörös Hadsereg a várost, 1941. július 2-án pedig a németek szállták meg. A város zsidó lakosait rögtön elhurcolták. 1945-ben a Szovjetunió, majd 1991-től Lettország része lett.

Lakossága szerkesztés

Balvi lakosságának 68,75%-a lett, 25%-a orosz, 1%-a belarusz, 4%-a pedig egyéb nemzetiségű.

Balvi testvérvárosai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés