Wikipédia

Barót

város Romániában, Kovászna megyében
Ez a szócikk a település szól. Hasonló címmel lásd még: Barót (keresztnév).

Barót (románul Baraolt) város és adminisztratív egység Romániában, Kovászna megyében. Történeti és néprajzi tekintetben az Erdély keleti részén található Székelyföld része. A valamikori Miklósvár fiúszék székhelye, ma Erdővidék központi települése, egykori bányaváros. Közigazgatásilag Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá.

Barót (Baraolt, Boralth)
Barót látképe Ágostonfalváról
Barót látképe Ágostonfalváról
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
Rangváros
Beosztott falvak
PolgármesterBenedek-Huszár János (RMDSZ)
Irányítószám525100
Körzethívószám0x67[1]
SIRUTA-kód63447
Népesség
Népesség5264 fő (2011. okt. 31.)[3] +/-
Magyar lakosság6736 (87%, 2021)[4]
Község népessége7730 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség60,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság480 m
Terület128,48 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 25° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 25° 36′ 00″
Barót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Barót témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A 2021-es népszámlálás adatai alapján 7730 lakosából 6736 magyar, 218 román, 73 roma és 3 német volt (698 személyről nem volt elérhető információ).[5]

Fekvése szerkesztés

Sepsiszentgyörgytől 48 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik, a Barót-patak (Google Maps) mellett.

Közlekedési infrastruktúra szerkesztés

Nevének eredete szerkesztés

A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.

Barót nevének eredetével már Orbán Balázs is foglalkozott:

Baróth nevét igen sokféleképen származtatják. Benkő szent Bartholdtól; a hagyomány azonban regényes eredetről beszé. A mongolduláskor, midőn e haza népe üldözött vadként bolygott az erdők rengetegében, egy együtt bujdákoló szerelmes pár megpillantván e szép kies völgyet, felkiáltának: bár ott lenne nyugalmunk helye! Oda is települtek, s számos magzatokkal áldatván meg, alapitóji lettek e falunak, melyet első meglepetésök kicsalta felkiáltásukról neveztek Bárottnak, miből később idomitással lett Barot, s igy irva találjuk Baróth nevét régi okmányokban is, a h csak későbbi hozzátoldás. De legvalószinübb Horváth István névszármaztatása, ki a honfoglaláskor Erdélybe települhetett Barot nemzetségtől származtatja.[8]

Története szerkesztés

II. András király egy 1224-es kiváltságlevélben szabályozta a szász telepesek jogi helyzetét, és kijelölte a nekük adott terület határait. Az Andreanum néven ismert kiváltságlevél a szászoknak adományozott területek egyik határpontjaként hivatkozik egy Boralt nevű helyre:[9][10][11]

[...] ita tamen quod universus populus incipiens a Varas usque in Boralt cum terra Siculorum terre Sebus et terra Daraus unus sit populus et sub uno iudice censeantur omnibus comitatibus preter Cibiniensem cessantibus radicitus.[11] – részlet az Andreanumból

 
Az Andreanum másolata. A II. András király által kiadott kiváltságlevél eredetije elveszett. A szövege mégis ismert, mivel I. Károly magyar király 1317. május 25-én hiteles másolatot készíttetett róla, és az okiratban foglaltakat megerősítette.[12][13]

Hogy az Andreanumban szereplő Boralt a mai Barótot jelöli-e, ezzel kapcsolatban nincs teljes megegyezés a szakértők között. Ezen szakmai vita alapvonalairól már Orbán Balázs is említést tesz, valamint ő maga is a Boralt Baróttal való azonosítása ellen hoz fel érveket.[14] Orbán Balázs után Binder Pál mélyrehatóbban is foglalkozik a vitás névazonosítás kérdéskörével, és ő is arra a következtetésre jut, hogy az 1224-ben említett Boralt nem Barótra utal.[15]

Vannak viszont források és szerzők, akik úgy vélik, hogy a kiváltságlevélben szereplő Boralt nevű hely Barót települést jelzi.[16] Az azonosság mellett foglal állást sokak mellett Benkő József, August Ludwig Schlözer, Otto Mittelstrass, de P. Szabó Béla is Baróttal azonosítja Boraltot 2022-es szakmunkájában.[15][17]

Az Andreanum után több, mint száz évvel, 1332-ben, 1333-ban és 1334-ben említik Barótot a pápai tizedjegyékben Borouch, Baroch,[18] és Barchuch név alatt.[19][14][20]

Item Damyanus sacerdos de Borouch solvit XV. banales antiquos.[21] – Barót a pápai dézsmák regestrumának egyik szakaszában

1334-ben egy peres kérdésben is említik Barótot, "midőn Baróti Lőrincz, Miklóssal, Gyula fiával perel egy „Salamon” nevü hely felett."[20][14]

Luxemburgi Zsigmond 1396-os törökellenes hadjáratában egy Cserei Balázs nevű baróti vitéz is részt vett. A nikápolyi csatában ő mentette meg Zsigmond királyt a rá támadó török harcostól, és a menekülés alatt búzaszemekkel táplálta a királyt. A hazatérés után, hűséges katonai szolgálatáért a király Cserei Balázst birtokadományokkal és olyan címerrel jutalmazta, amely alátámasztja hőstettét.[22][23][24][25][26][14] A király Balázsfalvát és a környékén lévő tizenhárom jobbágyfalut adta a baróti vitéznek.[27] Nem mellékes, hogy Balázsfalva nevének eredete Cserei Balázsra mutat.[28][24][29]

A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt.

A római katolikus templom a 16. században épült. A reformáció idején Erdővidék települései túlnyomó többségben protestáns hitre tértek. Barót azonban megőrizte katolikus többségét Nagy Baróti Kata erélyes fellépésének következtében. A nagy tekintéllyel bíró, Baróti családhoz tartozó nő összehívta a többi asszonyt, dorongokkal és nyársakkal elállták a templom kapuját a nemkatolikus biztosok és hitszónokok előtt, így Barót megőrizte katolikus többségét egészen az 1900-as évek derekáig.[30][31][10][32][33] Ma a római katolikus nőszövetség a Nagy Kata nevet viseli.[34]

 
Barót az első katonai felmérés térképén

A települést 1658-ban tatárok dúlták fel, 1709-ben labancok kirabolták.

1802-ben földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott, és 1817-ben újjá kellett építeni.

1848. december 13-án Barót határában zajlott a rikai csata. Az ütközetben háromszéki hadakat Gál Sándor, Horváth Ignác és Gábor Áron vezették. A csatában a háromszékiek vereséget mértek August von Heydte cs. dragonyos őrnagy osztrák csapataira.

1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. Trianonig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott.

Barót története a Székely Hadosztály megalakulásával is szoros kapcsolatban van. 1918 novemberének második felében, a román hadsereg Erdélybe törésének hírére, Kolozsváron szervezkedés indult az ott tartózkodó, fiatal, tartalékos, székely tisztek között. Céljuk az volt, hogy egy ütőképes alakulatot toborozzanak, amely képes lehet megállítani a román hadsereg előretörését. Ennek érdekében a toborzás legelső helyszínének Barótot jelölték ki, ahová a szervezkedők 1918. november 28-án érkeztek meg. Figyelemre méltó, hogy ameddig a románok az 1918. december 1-i gyulafehérvári naggyűlésre mentek, addig november 30-án éjszaka barótiak és bibarcfalviak indultak az ágostonfalvi vasútállomáshoz, azzal a szándékkal hogy majd feltartóztassák a román hadsereg előrenyomulását. Ezután Erdővidék többi falvaiból is útnak indultak az önkéntesek. Hogy miért épp Barót lett a toborzás központja, arról Zágoni István, az önkénteseket verbuváló egyik székely tiszt a következőket írta:[35][36][37][38]

„Nemcsak azért, mert mi, a szervezés elindítói idevalók voltunk, hanem több más okból. Jól ismertük Erdővidék kultúrában magasan fejlett és nemzeti önérzetében kemény, áldozatkészségben elszánt népét, ezért bizton számítottunk rá, hogy a felhasználható igen rövid idő alatt feltétlenül eredményt tudunk elérni."[37]

A Székely Hadosztály megalakulására emlékezve, 2008. május 24-én, a Bardoc-Miklósvárszék Egyesület plakettet avatott a mai református parókia oldalán.[36][39]

 
Régi képeslap

1940-ben, a második bécsi döntés értelmében, Észak-Erdély részeként újra Magyarországhoz került. A magyar csapatok 1940. szeptember 12-én vonultak be Barótra.[40]

1944. augusztus 23. után román és szovjet csapatok szállták meg.

1947 februárjában a párizsi békeszerződésekben hivatalosan ismét Romániának ítélték.

Városi rangra 1968-ban emelkedett.[41]

A 2021-es népszámlálás adatai alapján 7730 lakosából 6736 magyar, 218 román, 73 roma és 3 német volt (698 személyről nem volt elérhető információ).[5]

Gazdasága szerkesztés

Orbán Balázs így írt az 1800-as évek derekának Barótjáról:

„Baróth vásáros hely, s arra hivatott, hogy e vidék központi városává nője ki magát. Naponta csinosodik, s gyarapodik ugy, hogy már is városias küllemmel bir. Téres piaczán (melynek képét mellékelem) több bolt, és kőépület, a községben számos iparos és gyár van, minek következtében élénk kereskedelmi mozgalom uralkodik. Itten van Miklósvárszék székháza, Erdővidék kaszinója, posta és távsürgöny állomás, szóval mind azon elemek, melyek jogot nyujtanak a várossá lételre.”[8]

1873-tól üzemel lignitbányája. A Baróthoz kapcsolt települések (Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár) határában 1832-től a 2010-es évek közepéig kül- és mélyműveléssel lignitet fejtettek ki.[42]

Szénsavban gazdag ásványvíztartalékai vannak.[41]

Látnivalók szerkesztés

  • Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
  • A várostól nyugatra levő Kisasszony-kápolna 1755-ben épült.
  • A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel.
  • Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült.
  • Unitárius temploma 1991 és 1995 között épült.
  • Az Ágoston-tagon is vannak romok. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 1–2. századi római települést tételezett fel itt.

Kulturális élet szerkesztés

A városban az alábbi művelődési intézmények működnek:[41]

  • Erdővidék Múzeuma
  • Városi Művelődési Ház
  • Gyulai Líviusz Városi Könyvtár

Politika szerkesztés

  • 2020-tól a várost Benedek János, független polgármester vezeti. 2023. márciusától az RMDSZ színeiben irányítja Barótot.[43]
  • A 2020-ban megválasztott képviselők megoszlása az alábbi:
    Párt Képviselők A képviselők megoszlása
  RMDSZ 8                
  EMSZ 5                
  Bán István 1                
  Zsombori Csaba 1                

Itt született szerkesztés

Testvértelepülések[51] szerkesztés

Képgaléria szerkesztés

  •  
    Barót központja a római katolikus templommal
  •  
    Katolikus templom
  •  
    Barót látképe északról
  •  
    Református templom
  •  
    Barót bejárata Brassó irányából
  •  
    Bányászszobor

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás
  3. ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  5. ↑ a b Rezultate definitive: Caracteristici etno-culturale demografice. (Hozzáférés: 2024. január 18.)
  6. ↑ Barótról Kovászna Megyei prefektúrájának weblapján. [2012. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
  7. ↑ AEROPORTUL INTERNAȚIONAL BRAȘOV-GHIMBAV. (Hozzáférés: 2024. január 18.)
  8. ↑ a b Orbán, Balázs. A Székelyföld leírása 
  9. ↑ Andreanum, az erdélyi szászok kiváltságlevele. (Hozzáférés: 2024. január 18.)
  10. ↑ a b Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség - Barót. (Hozzáférés: 2024. január 22.)
  11. ↑ a b Érszegi, Géza. The Andreanum 1224 – The first known legal framework of regional self-administration (angol, latin nyelven) (2004). Hozzáférés ideje: 2024. január 22. 
  12. ↑ Auner, Mihály. AZ ERDÉLYI SZÁSZOK OKLEVELEI A XV. SZÁZAD KEZDETÉIG, 20, 29. o. [1912]. Hozzáférés ideje: 2024. január 23. 
  13. ↑ (2007) „[https://www.europaiutas.hu/europaiutas/66/02_03.pdf Andreanum, 1224 – a szászok kiváltságlevele –]” (magyar nyelven) (PDF). Európai Utas (Magyarország), Budapest 18 (1-66), Kiadó: Európai Utas Alapítvány. (Hozzáférés: 2023. január 23.)  
  14. ↑ a b c d Orbán Balázs. XLIII. Bardoczszék, Székelyföld leírása. Hozzáférés ideje: 2024. január 30. 
  15. ↑ a b Binder Pál (1981). „Adalékok a középkori Sepsi Szék és a környező területek történelmi földrajzához” (magyar nyelven). Aluta (Románia) 1980-1981, 55-68. o, Kiadó: Muzeul Județean Covasna. (Hozzáférés: 2024. január 22.)  
  16. ↑ szerk.: Fazakas Zoltán József; Fegyveresi Zsolt; Veress Emőd: I. rész: Erdély, mint a Magyar Királyság része, 2. Diploma Andreanum – II. András szabadságlevele az erdélyi szászok számára (1224), Források Erdély jogtörténetének a tanulmányozásához, 1. kiadás (magyar nyelven), Kolozsvár: Forum Iuris Könyvkiadó, 11. o. (2021). ISBN 978-606-9061-27-5. Hozzáférés ideje: 2024. január 22. „...hogy az egész nép a Uarosstól (Szászváros) kezdvén egészen Baraltig (Bárót) a székelyek földjével, a Szebus (Sebes) földdel és a Daraus (Daróc) földdel együtt egy nép legyen, és egy bíró alá számláltasson, szűnjék meg teljességgel minden ispánság a szebenin kívül.” 
  17. ↑ P. Szabó Béla.szerk.: Prof. Dr. Szilágyi János Ede PhD, habil: Az Aranybulla a joghistóriában (PDF), Sorozatszerkesztő bizottság: dr. F. Tóth Gábor; dr. Benyusz Márta; Prof. Dr. Nagy Zoltán PhD, habil.; Prof. Dr. Veress Emőd DSc, habil.;, JOGI KULTÚRÁNK ÖRÖKSÉGE 1., Budapest: Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, 204. o. (2022). ISBN 978-615-6356-22-2. Hozzáférés ideje: 2024. január 22. 
  18. ↑ RATIONES COLLECTORUM PONTIFICIORUM IN HUNGARIA. – PÁPAI TIZED-SZEDŐK SZÁMADÁSAI. 1281 — 1375. (latin nyelven). Budapest: Franklin Társulat, 112. o. (1887). Hozzáférés ideje: 2024. február 4. 
  19. ↑ RATIONES COLLECTORUM PONTIFICIORUM IN HUNGARIA. – PÁPAI TIZED-SZEDŐK SZÁMADÁSAI. 1281 — 1375. (latin nyelven). Budapest: Franklin Társulat, 106, 134. o. (1887) 
  20. ↑ a b ERDŐVIDÉK – Honismereti olvasókönyv (PDF), A szövegeket válogatta Fehér János, 56. o.. Hozzáférés ideje: 2024. február 4. 
  21. ↑ RATIONES COLLECTORUM PONTIFICIORUM IN HUNGARIA. – PÁPAI TIZED-SZEDŐK SZÁMADÁSAI. 1281 — 1375. BUDAPEST Í887. (latin nyelven). Budapest: Franklin Társulat, 106. o. (1887). Hozzáférés ideje: 2024. február 4. 
  22. ↑ szerk.: Szádeczky Lajos: IV. fejezet, Cserey Mihály névsora kortársairól, a kihalt családokról, az emelkedett családokról és saját családja leszármazása., MAGYAR TÖRTÉNELMI EMLÉKEK., 36. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, p. 288. o. (1903). Hozzáférés ideje: 2024. február 4. 
  23. ↑ Nagy Iván. MAGYARORSZÁG CSALÁDAI CZIMEREKKEL ÉS NEMZÉKRENDI TÁBLÁKKAL, 135-136. o. (1858). Hozzáférés ideje: 2024. február 4. 
  24. ↑ a b Kővári László. ERDÉLY NEVEZETESEBB CSALÁDAI., 61. o. (1854). Hozzáférés ideje: 2024. február 4. 
  25. ↑ (2001) „A nagyhírű Cserei Miklós (1610-1666)”. Erdővidéki Lapok (Románia), Barót 2. évfolyam (4. szám), 19. o. (Hozzáférés: 2024. február 4.)  
  26. ↑ Ifjúkori (ön)arckép – Cserei Mihály ifjúságnak záró szakasza (1690-1698), 5. o. 
  27. ↑ Kisgyörgy Zoltán (2011. július 13.). „Mélyre ástak a múltban”. Háromszék. (Hozzáférés: 2024. február 4.)  
  28. ↑ (1937. május 9.) „Az erdélyi román Athén 200 éve”. Brassói Lapok (Románia) 43. évfolyam (84. szám), p. 11. o. (Hozzáférés: 2024. február 4.)  
  29. ↑ A PALLAS NAGY LEXIKONA, 2. kötet, PALLAS IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, p. 520. o. (1893). Hozzáférés ideje: 2024. február 4. 
  30. ↑ Veszely Károly. A BARÓTI PLÉBÁNIA, p. 5. o. (1868). Hozzáférés ideje: 2024. február 4. 
  31. ↑ Kisgyörgy Zoltán (2011. november 17.). „Nagy Baróti Kata”. Háromszék. (Hozzáférés: 2024. február 4.)  
  32. ↑ (2014. július 14.) „Magyar örökség tábor Népünk múltját, kimagasló örökségét fedezhettük fel”. Erdővidéki Hírlap (Románia) 2. évfolyam (28. szám), p. 4. o. (Hozzáférés: 2024. február 4.)  
  33. ↑ Csáki Árpád (2005. december 1.). „A baróti első református templom építésének története”. Erdővidéki Lapok (Románia), Barót 6. évfolyam (4. szám), p. 6. o. (Hozzáférés: 2024. február 4.)  
  34. ↑ Sz.Réka (2004. szeptember 17.). „Nőszövetségi Fórum”. Erdővidék (Románia) 8. évfolyam (36. szám), p. 1. o. (Hozzáférés: 2024. február 4.)  
  35. ↑ Nagy Szabolcs (2020. május 11.). „A székely hadosztály” (mayar nyelven). Háromszék (Románia) 32 (8979-8999), 6. o.  
  36. ↑ a b Hecser László (2008. május 27.). „A Székely Hadosztály hősei előtt tisztelegtek” (magyar nyelven). Háromszék (Románia) 20 (5365-5389), 3. o.  
  37. ↑ a b Sylvester Lajos (2011. december 6.). „A Székely Hadosztály erdővidéki emlékműve” (magyar nyelven). Háromszék 23 (6456-6479), 5. o. (Hozzáférés: 2024. január 19.)  
  38. ↑ GOTTFRIED BARNA (2018). „A SZÉKELY HADOSZTÁLY MEGALAKULÁSA” (magyar nyelven). Korunk 2018 (III. folyam 29) (12), 22-30. o. (Hozzáférés: 2024. január 20.)  
  39. ↑ Hecser László (2009. december 2.). „A Székely Hadosztály hősei előtt tisztelegtek” (magyar nyelven). Háromszék (Románia) 21 (5846-5870), 1. o.  
  40. ↑ Bevonulás Háromszékre A második bécsi döntés 3.. (Hozzáférés: 2024. január 18.)
  41. ↑ a b c Barótról a Kovászna Megyei tanács weblapján. [2011. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
  42. ↑ Kisgyörgy Zoltán: Dűlőúton a felsőrákosi szenelés. 3szek.ro. (Hozzáférés: 2022. április 2.)
  43. ↑ Ötven évnyi függetlenséget feladva csatlakozott az RMDSZ-hez a polgármester. (Hozzáférés: 2024. január 18.)
  44. ↑ Demeter Lajos. „SIMONFFY SÁMUEL, BEM TÁBORI ORVOSA”.  
  45. ↑ Demeter László (2001). „Az 1918 előtt élt Erdővidékről származórómai katolikus világi papok és szerzetesek”. Erdővidéki Lapok (Románia) 2. évfolyam (4. szám), 23-26. o.  
  46. ↑ Demeter László (2003). „ÉVFORDULÓK”. Erdővidéki Lapok (Románia) 4. évfolyam (3. szám), p. 15. o.  
  47. ↑ Pál Anikó (2006. november 10.). „Múzeum születik”. Erdővidék (Románia), Barót 10. évfolyam (45. szám), p. 5. o. (Hozzáférés: 2024. február 5.)  
  48. ↑ Hecser László: Emléktábla a Bodosi fivérek tiszteletére. Háromszék c. napilap, 2009. szeptember 3. (Hozzáférés: 2012. december 20.)
  49. ↑ Gyulai Líviusz. (Hozzáférés: 2023. október 30.)
  50. ↑ https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=18452
  51. ↑ Testvértelepülések. (Hozzáférés: 2023. október 30.)

További információk szerkesztés

  • Veszely Károly: A baróti plébánia. Brassó, 1868 Online
  • Adalékok Barót történetéhez. Szerk. Demeter László. Barót, 1999
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Barót&oldid=26898849”