Bay Mihály

Ludányi Bay Mihály (1645 körül – 1717 után) kuruc diplomata, naplóíró.

Bay Mihály
Született	1640-es évek Bereg vármegye
Elhunyt	18. század
Állampolgársága	erdélyi
Foglalkozása	naplóíró diplomata
Sablon • Wikidata • Segítség

Családja

Bereg vármegyei református köznemesi család sarja, Bay István és Rády Zsuzsanna fia. Fivérei közül Ferenc nevű bátyja hosszú ideig beregi alispán, László nevű öccse pedig Thököly Imre híve, majd II. Rákóczi Ferenc szolgálatában Munkács várának parancsnoka volt.

Első feleségétől, Chernel Erzsébettől (†1669) született fia, András ugyancsak kuruc diplomata volt. Második neje Hermann Mária.

Élete

1665-ben Bereg vármegye főjegyzője, 1671-ben Eperjesen követ, 1682-ben munkácsi várparancsnok, 1685-ben beregi első alispán volt. Kurucságáért Bereg vármegyei Dercen-Kerepec részjószágát hűtlenségi perben vesztette el.

1690-ben, a keresztényszigeti országgyűlésen Thököly híveként erdélyi honosítást nyert. Az év végén követte urát a bujdosásba, ismételten Thököly portai megbízottja volt. (Ez időben vezetett naplóját lásd alább, a művei közt.)

Később Nikomédiában is Thököly mellett tartózkodott, és annak követeként tért haza az 1705. évi szécsényi országgyűlésre. A fejedelem halála miatt már nem tért vissza Törökországba, II. Rákóczi Ferenc szolgálatába állt.

Művei

• Részben az ő, részben Inczédi Mihály és Sándor Gáspár 1692–1693. évi drinápolyi működéséről ad számot Thököly Imre portai követeinek magyar nyelvű naplósorozata. Lásd: Kapithiha Bay Mihály uram diariuma a die 7. Nov. A. 1692. usque ad d. 8. Junii A. 1693. In: Késmárki Tököly Imre és némely főbb híveinek naplói és emlékezetes írásai 1686–1705. Második rész: Tököly Imre némely főbb híveinek naplói, írásai. 1686–1699. Közli: Thaly Kálmán. Pest, 1868. (Monumenta Hungariae Historica. Scriptores XXIII/2. köt.) 459–650.

Utóbb II. Rákóczi Ferenc küldte ki őt és Pápay Gáspárt Krímbe a tatár kánhoz, hogy azt tervének támogatására bírja. Ezen követségi naplót Thaly Kálmán fedezte fel a Rákóczi–Aspremont–Erdődy-féle levéltárban, s közzé tette a Századokban (1873. 538–552. és 602–618. l.) ily címmel: Bay Mihály és Pápay Gáspár naplója tatárországi követségükről. (1705–1706)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  

További információk

• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.