Beér János

(1905–1966) jogtudós, egyetemi tanár

Beér János (Teschen, Szilézia, 1905. február 17.Budapest, Józsefváros, 1966. február 22.) jogtudós, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa (1952), doktora (1961).

Beér János
Született1905. február 17.
Cieszyn
Elhunyt1966. február 22. (61 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBalla Katalin
(h. 1946–1966)
Foglalkozása
  • jogtudós
  • egyetemi oktató
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1927, jogtudomány)
SírhelyeFarkasréti temető (33/4-1-15)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Kutatási területe szerkesztés

Főként a szocialista magyar államigazgatási joggal és államjoggal foglalkozott.

Életpályája szerkesztés

Beér Miksa műszaki tisztviselő és Földes Hermina tanárnő fiaként született. 1915-től a Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanulója volt,[4] ahol 1923-ban[5] jeles eredménnyel érettségi vizsgát tett. 1930-ban[6] tagja volt a „Volt Iskolatársak Szövetségének”. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1927-ben, majd 1931-ben ügyvédi-bírói képesítést nyert. 1936–1942 között önálló ügyvédi irodát vezetett, majd betanított munkásként dolgozott. A második világháború idején zsidó származása miatt behívták munkaszolgálatra és a keleti frontra vezényelték. A visszavonulás során megszökött és Budapest felszabadulásáig Csepelen élt illegalitásban. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba. A háborút követően Budapest tiszti főügyésze, 1948-ban a Miniszterelnökség Jogi Reformbizottságának titkára lett. 1948 és 1952 között a Belügyminisztérium Elnöki Főosztályának, majd Igazgatási Főosztályának vezetőjeként működött.

1948-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem, illetve ELTE Jog- és Államtudományi Kar Államjogi/Alkotmányjogi Tanszék nyilvános rendes tanára, 1952 és 1966 között egyetemi tanára, 1948 és 1966 között a Tanszék vezetője; 1952–1953-ban az ÁJTK dékánja volt.

Fontos szerepet töltött be a jogalkotásban is. Közreműködött a köztársasági törvény, az 1949. évi XX. törvény (a Magyar Népköztársaság Alkotmánya), a tanácstörvények, valamint az államigazgatási eljárási törvény létrehozásában.

Főbb művei szerkesztés

  • Alkotmányjog (Budapest, 1951)
  • Magyar államjog (Kovács Istvánnal és Szamel Lajossal, Budapest, 1960, oroszul Moszkva, 1965)
  • A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon (Budapest, 1962; az MTA nagyjutalmát kapta e munkájáért)

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Szabadságrend (1945)
  • Magyar Népköztársasági Érdemrend III. fokozata (1950)
  • Munka Érdemrend (1955)
  • Akadémiai Díj II. fokozata (1964)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap