Bechtold István
Bechtold István (Kőszeg, 1927. szeptember 29. – Kőszeg, 1991. május 9.) ornitológus, solymász.
| Bechtold István | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1927. szeptember 29. Kőszeg |
| Elhunyt | 1991. május 9. (63 évesen) Kőszeg |
| Ismeretes mint | ornitológus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bechtold István témájú médiaállományokat. | |
Élete, pályafutása szerkesztés
Édesapja, Bechtold Jakab a természetrajzi szertár őre volt a kőszegi Hunyadi Mátyás Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézetben.
Középiskolai tanulmányait Budapesten, a Görgey Artúr Hadapród Iskolában kezdte el, de nem fejezhette be. A második világháború utolsó hónapjaiban az evakuált iskolával Németországba utazott ugyan, hazatérve azonban nem folytathatta tanulmányait, és az új rend képviselői más módokon is megkeserítették életét.
Fizikai munkásként a kőszegi Latex-, Posztó- és Nemezgyárban helyezkedett el, ahol csoportvezetőségig vitte, és nyugdíjba is onnan ment.
Madártani szervező és tudományos munkásságát ezzel párhuzamosan, végig amatőrként végezte. Főleg Kőszeg környékének madárvilágát kutatta, de csak a legjelentősebb eredményeit publikálta. Madárkórházában sérült madarakat ápolt.
Külső munkatársként a szombathelyi Savaria Múzeumnak is dolgozott; most ez az intézmény őrzi száznál is több madárpreparátumát. Ő készítette el a Kőszegi Tájvédelmi Körzet élővilágának első összegzését.
Kiválóan rajzolt, egyebek közt rengeteg karikatúrát is. Élete utolsó évtizedeiben Szent György napján ő festette Kőszeg egyik leghíresebb relikviájába, a Szőlő Jövésének Könyvébe a legjellegzetesebb szőlőfajták egy-egy hajtását.
Karikatúráival a város polgárainak állított görbe tükröt. Kiállítása 1979. december 18-án nyílt meg Kőszegen, ahol 95 képen mutatta be a kőszegi embereket: orvosokat, idős tanárokat, sportolókat, iparos mestereket, utcaseprőket, plébánost vagy épp vendéglőst.[1]
Tudományos tisztségei szerkesztés
- A Magyar Madártani Egyesület solymász szakosztályának elnöke
- A Magyar Madártani Egyesület Chernel István kőszegi csoportjának alapító elnöke (1974)
- A Magyar Madártani Egyesület választmányának tagja
Fontosabb művei szerkesztés
Emlékezete szerkesztés
- Vig Károly, 2000: A Nyugat-magyarországi-peremvidék állattani kutatásának története (Szombathely). in: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002. 72. p.
Madártani és meteorológiai megfigyeléseivel megtöltött naplóit a kőszegi Városi Múzeumban, illetve a Magyar Madártani Intézet könyvtárában őrzik.
Díjak, elismerések szerkesztés
- Széchenyi István emlékplakett (1982)
- Gáyer Gyula emlékplakett (1991, posztumusz)
Halála után Kőszeg díszpolgárává választották.
Róla nevezték el az Őrségi Nemzeti Park Kőszeg keleti részén, a Chernel-kert Arborétum mellett kialakított látogatóközpontját, ahol egyúttal (Chernel Istvánnal és Horváth Ernővel közös) állandó életmű-kiállítását is berendezték.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Preininger F. Tények és gondolatok, i. m. 117. o.