Beck András (irodalomkritikus)

(1961-) magyar irodalomkritikus, esztéta

Beck András (Szeged, 1961. október 30.[1] –) magyar irodalomkritikus, esztéta.

Beck András
Született1961. október 30. (62 éves)
Szeged
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • irodalomkritikus
  • esztéta
Iskolái
Kitüntetései
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

1981–1987 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar-történelem szakán tanult. 1987-ben Leuwen-ben volt tanulmányi ösztöndíjas. 1991–1992 között a Rutgers Egyetem hallgatója volt. 1993-ban és 2000-ben Soros kutatói ösztöndíjas volt. 1993–1994 között az ELTE BTK Esztétika Tanszékén óraadóként dolgozott. 1994-ben egyetemi doktori címet kapott az ELTE-n. 1994–1996 között a Janus Pannonius Tudományegyetem művészetelméleti tanszék óraadója volt.

1997-ben PhD. fokozatot szerzett az ELTE filozófia-esztétika szakán. 1998–1999 között a Nappali Ház irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedett. 2005–2006 között az ELTE BTK Médiakutatási Intézet óraadója volt. 2009-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Elméleti Intézetének docense.[2] Számos művészet- és irodalomelméleti művet fordított angolból, foglalkozott Karinthy Frigyes munkásságával.

Művei szerkesztés

[3]

  • Nincs megoldás, mert nincs probléma; JAK–Pesti Szalon, Bp., 1992 (JAK)
  • A filozófus az amerikai életben (szerkesztő, Pécs, 1994)
  • Bevezetés a modern irodalomelméletbe. Összehasonlító áttekintés (Babarczy Eszterrel, 1995)
  • Hagyni a teóriát másra; Magvető, Bp., 2000
  • Kuriozitás és művészet randevúja a kioszkban (Az ötnézetű portréfotó zsánere) (2000, 2019)
  • Egy percre mindenki. Erwin Wurm egyperces szobrai (Beszélő, 2007)
  • „Ülök szemben Abramovic-csal” (Pannonhalmi Szemle, 2013)
  • Cage nevet (2015)[4]
  • Szakítópróba. Karinthy, a Nihil és akiknek nem kell; Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2015 (Műút-könyvek)
  • Raktárkészlet. Kundera: Tréfa 1968, 1988, 2018; szerk., interjúk Beck András; szerzői, Bp.,2018 (Neowatt könyvek)
  • Eljutni A-tól B-ig és vissza; Magvető, Bp., 2021

Műfordításai szerkesztés

[1]

  • Anthony Quinton: A tökéletlenség politikája (Pécs, 1995)
  • U. Birnstein: A kereszténység krónikája (1998)
  • L. Partridge: Michelangelo freskói. Az újjászületett "Utolsó Ítélet" (Balázs Istvánnal, 1998)

Díjai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés