Beck Salamon

Beck Salamon (Topolya, 1885. március 25. – Budapest, 1974. június 7.) magyar jogtudós, ügyvéd, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora (1957). Az utolsó magyar esetjogásznak tekinthető.

Beck Salamon
Született	1885. március 25. Topolya
Elhunyt	1974. június 7. (89 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogtudós, ügyvéd, egyetemi tanár
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1907)
Sírhelye	Farkasréti temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Apja Beck Móric cipészmester volt. Felesége dr. Klein Magdolna.

Elemi iskoláit szülőfalujában a zsidó iskolában végezte, ezt követően hat évig a szabadkai gimnáziumba járt. 1903-ban Újvidéken érettségizett, majd jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. 1907-ben avatták doktorrá. A diploma megszerzése után külföldön is folytatott tanulmányokat, majd ügyvédjelölti gyakorlata után 1910-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Csatlakozott a polgári radikalizmus eszméihez, a Galilei Kör tagja lett. A két világháború között ügyvédi gyakorlatot folytatott és egyben jogi szakírói munkássága is jelentős. (pl. az 1934-ben megjelent Magyar védjegyjog). A magánjog és a kereskedelmi jog kérdéseivel foglalkozott. Beck Salamon 1925-ben Meszlény Artúr főszerkesztővel és Varannai István szerkesztőtársával indította meg a Polgári Jog című, havonta megjelenő szaklapot, amelynek Beck Salamon nemcsak szerkesztője, hanem gyakori cikkírója is volt. Az 1939 végén betiltott lapban a Beck Salamon által 14 év folyamán írt cikkek száma több mint 300 volt.

1929 és 1931 között az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottság ("vizsgálóbizottság") tagja volt. A második világháború után a jogi felsőoktatásban tanított, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanáraként vonult nyugalomba. Az 1962-ben alapított Magyar Iparjogvédelmi Egyesület ügyvezető elnöke és egyik legaktívabb tagja volt, aki jogtudósként is foglalkozott a védjegyjoggal és szabadalmi joggal.

Társadalmi szerepvállalása

• a Budapesti Kereskedelmi Testület főtitkára;
• az Országos Ügyvédszövetség budapesti osztályának társelnöke;
• Magyar Iparjogvédelmi Egyesület ügyvezető elnöke.

Díjai, elismerései

• Iparjogvédelmi Emlékérem
• Munka Érdemrend arany fokozata

Főbb művei

• A köteles rész jogállása (Bp., 1913)
• Beck Salamon, Vámbéry Rusztem: A tisztességtelen versenyről szóló törvény magyarázata; OMKE, Bp., 1923 (Az OMKE könyvtára)
• Kötelemvalósulás; Pesti Lloyd Ny., Bp., 1927 (A Polgári Jog könyvtára)
• Érdekeszme töredékek (Bp., 1933)
• Magyar védjegyjog (Bp., 1934)
• Jellegtartó és jellegvesztő kötelmek (Bp., 1938)
• A jogszabályok átvitt alkalmazása (négy értekezés, Bp., 1941)
• A kereskedelmi és váltójog vázlata (Bp., 1947)
• A békeszerződés és az eszmei javak (Bp., 1948)
• Többszemélyes perjogi helyzetek (Bp., 1952)
• Polgári eljárásjogi esetgyűjtemény; ELTE, Bp., 1958
• Életének humoros történeteit Öreg jogász tövistermése című kötetében adta ki 1969-ben.

Emlékezete

• Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik
• Világhy Miklós: Dr. Beck Salamon (1885-1974). Az utolsó magyar esetjogász halálára (Jogtud. Közl., 1974. 12. sz.)
• Emlékkönyv Beck Salamon születésének 100. évfordulójára, 1885-1985; szerk. Németh János, Vékás Lajos; ELTE–Budapesti Ügyvédi Kamara, Bp., 1985
• A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága( MTA-MAB) 2015. november 13-án Beck Salamon Emlékkonferenciát rendezett Miskolcon Archiválva 2016. október 3-i dátummal a Wayback Machine-ben.
• 2016-ban létrehozták a Beck Salamon Alapítványt
• Vida Sándor: Beck Salamon és a védjegyjog. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2016. április

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
• Digitális Törvényhozási Tudástár
• [1]