Beller Imre

Beller Imre, Beller Imre József[1] (Hódmezővásárhely, 1845. november 5.Rákospalota, 1895. február 8.) vác-egyházmegyei római katolikus áldozópap.

Beller Imre
Életrajzi adatok
Született1845. november 5.
Hódmezővásárhely
Elhunyt1895. február 8. (49 évesen)
Rákospalota
SírhelyRákospalotai köztemető
Munkássága
Vallásrómai katolikus egyház

Élete szerkesztés

Beller Lőrinc szabó és Jónás Klára fiaként született.[1] Pappá szenteltetett 1869. augusztus 12-én, káplánkodott 12 évig, azután adminisztrátor lett 1881-ben Palotáson és 1883-ban Hódmezővásárhelyen. 1884-től Rákospalotára került, a fóti anyaegyházról újonnan levált önálló lelkészség élére. 1887-ben Schuszter Konstantin püspökhöz fordult, hogy Palotát plébániai rangra emeltethesse, de ő türelemre intette. Elsőként megszerezte a fóti plébániától Palotához tartozó haszonélvezeti földeket, s ezzel megteremtette az 58 magyar hold 350 pár utáni párbérjövedelem (ma egyházi adó) és 2000 fő utáni stólajövedelem (papi szolgálat tarifája) biztosításával egy plébánia működésének anyagi alapjait.

A templomot felújíttatta, kiegészíttette egy lelkészlakkal, létrehozott három iskolát, kápolnát készíttetett a menhelyen, valamint megteremtette a tanári, kántori és harangozói állásokat. 1889-ben jött létre Templomépítő Bizottság, amely megkezdte a gyűjtést, amihez Beller Imre járult hozzá az első 1000 osztrák forinttal. Így jött létre a Beller-alapítvány, amely az építés céljait szolgálta. 1892-ben telkeket vásárolt, majd 1893 őszén Schuszter Konstantin püspöktől ezúttal megkapta a plébánia alapító bulláját, lelkészségét plébánosi rangra emelték. 50 éves korában hunyt el, papi működésének 26. évében.

Emlékezete szerkesztés

1935 óta utca viseli a nevét Rákospalotán (korábbi Imre utca), 1996-ban Budapest XV. kerülete posztumusz díszpolgárrá avatta.

Munkája szerkesztés

  • Egyházi beszéd a nevelésről. Kecskemét, 1878.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Buza Péter: Palotai tegnapok. Tallózás egy várossá lett palóc falu múltjában. Rákospalota, Rákospalotai Múzeum, 1995
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János