Bende Imre

(1824–1911) magyar római katolikus megyéspüspök, főrend

Bende Imre (Baja, 1824. augusztus 28.Nyitra, 1911. március 26.) katolikus pap, besztercebányai, majd nyitrai püspök.[2]

Bende Imre
Született1824. augusztus 28.[1]
Baja[1]
Elhunyt1911. március 26. (86 évesen)[1]
Nyitra[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • politikus
  • katolikus pap
  • katolikus szerpap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1881. szeptember 26. – 1887. január 8.)
  • besztercebányai püspök (1886. november 8. – )
  • a magyar főrendiház tagja (1887. február 10. – 1911. március 26.)
  • nyitrai püspök (1893. január 19. – )
nyitrai püspök
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1847. augusztus 29.
Kalocsa
Püspökké szentelés1887. április 24.
Esztergom
Szentelők

Hivatalbesztercebányai püspök
Hivatali idő1886–1893
ElődjeIpolyi Arnold
UtódjaRimely Károly

Hivatalnyitrai püspök
Hivatali idő1893–1911
ElődjeRoskoványi Ágoston
UtódjaBatthyány Vilmos
Társszentelt püspökök
Meszlényi Gyula1888. április 29.
Szmrecsányi Pál1892. március 27.
A Wikimédia Commons tartalmaz Bende Imre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása szerkesztés

A teológiát a Pázmáneum növendékeként Bécsben végezte. 1847. augusztus 29-én Kalocsán pappá szentelték. Először káplán, majd 1848-ban Kalocsán szemináriumi prefektus, az egyházjog tanára lett. 1852-től érseki levéltáros. 1854-től Futak, 1869-től Újvidék plébánosa volt. Az Isten áldásáról nevezett címzetes apát. 1886-tól kalocsai kanonok.

1881-ben a Szabadelvű Párt programjával Újvidék országgyűlési képviselője lett.[2]

Püspöki pályafutása szerkesztés

1886. november 8-án besztercebányai püspökké nevezték ki, pápai megerősítést 1887. március 17-én kapott. Április 24-én[3] szentelte püspökké Esztergomban Simor János esztergomi érsek, Dulánszky Nándor pécsi püspök és Palásthy Pál esztergomi segédpüspök segédletével.

13 templomot, plébániát és iskolát állíttatott helyre, egy új templomot építtetett, canonica visitatiót tartott és meglátogatta az egyházmegye minden iskoláját.[2]

1893. január 19-én nyitrai püspökké nevezték ki. Nyitrán polgári leányiskolát építtetett, templomokat, plébániákat, iskolákat állíttatott helyre, naponta 40 szegény tanulót élelmezett. 1900-tól pápai trónálló és római gróf. 1904-ben nevezték ki segédpüspökévé Batthyány Vilmost.[2]

1910. április 15-én kora miatt egyházi joghatóságáról és a püspöki uradalmak fölötti rendelkezési jogáról segédpüspöke javára lemondott, megtartva megyés püspöki címét.[2]

Emléke szerkesztés

  • Baján 1903–1948 között és napjainkban ismét utca viseli nevét.

Művei szerkesztés

  • Egyházi beszéd Szent István király ünnepén. Budapest, 1885[2]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
  2. a b c d e f Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993.  
  3. más forrás szerint március 17-én Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993.  

További információk szerkesztés

Előde:
Ipolyi Arnold
Besztercebányai katolikus püspök
1887–1893
 
Utóda:
Rimely Károly
Előde:
Roskoványi Ágoston
Nyitrai katolikus püspök
1893–1911
Utóda:
Batthyány Vilmos