Wikipédia

Beniczky Ödön (országgyűlési képviselő)

(1822-1874) országgyűlési képviselő, cinkotai birtokos
Ez a szócikk a gödöllői választókerület országgyűlési képviselőjéről, cinkotai nagybirtokosról szól. Hasonló címmel lásd még: Beniczky Ödön (egyértelműsítő lap).

Beniczei és micsinyei Beniczky Ödön Jenő, Benitzky József Jenő Ferenc György Ádám (Josephus Eugenius Franciscus Georgius Adamus, kezdetben az Eugen[1]/Eugenius[2] névalakot használta, helyenként Benitzky;[3] Pest, 1822. február 13.[4] – Cinkota, 1874. szeptember 13.)[5] Zsámbok és Cinkota földesura majd nagybirtokosa, országgyűlési képviselő. Beniczky Ferenc bátyja.

Beniczei és micsinyei
Beniczky Ödön
Arcképe 1865-1867. évi országgyűlési képviselőként
Arcképe 1865-1867. évi országgyűlési képviselőként
Született1822. február 13.
Pest
Elhunyt1874. szeptember 13.
(52 évesen)
Cinkota
Állampolgárságamagyar
HázastársaKeglevich Stefánia (1851-1874)
GyermekeiGábor (1852–1894)

Margit (1853-1868)
Ádám (1855-1923)
Géza (1857-1934)
Mária (1858-1918)
Ödön (1859; 1 napot élt)
Márta (1861-1941)
Margit (1868-1940)

Ödön (1872; 1 napot élt)
SzüleiBeniczky Ádám (1786–1843)
székhelyi Majláth Terézia (1794–1857)
Foglalkozása
  • politikus
  • földbirtokos
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 5. – 1849. augusztus 13.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1874. szeptember 13.)
Halál okatüdő-szélhűdés
SírhelyeCinkotai régi temető
Politikai pályafutása
Párt1848/49-es népképviseleti országgyűlés
Határozati Párt-Balközép Párt-Függetlenségi Párt (1861–1874)
VálasztókerületPest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gödöllői választókerülete
A Wikimédia Commons tartalmaz Beniczei és micsinyei
Beniczky Ödön témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Pesten, családja Kerepesi úti házában született, majd a belvárosi római katolikus plébánián keresztelték 1822. február 13-án. Apja, Beniczky Ádám (1786–1843), táblabíró, földbirtokos,[6] anyja, székhelyi Majláth Terézia (1794–1857)[7] volt. Öccse, Ferenc a kiegyezés után a gödöllői uradalom jószágigazgatója, maga is képviselő, 1890–1905-ig Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegye főispánja volt.

Beniczky Ödön 1831–1836 között a pesti Kegyes Tanítórendiek főgimnázumában tanult. Ezt követően Esztergomban jogot végzett, ahol tanulótársai, akikkel baráti körré is alakultak: Lónyay Menyhért és Albert, Andrássy Gyula és Manó, Madách Imre, Boronkay Rudolf, és Balassa Antal voltak.[8] 1842-ben Pesten a Királyi táblánál ügyvédi vizsgákra jelentkezett, és Melczer Istvánnál, az utolsó királyi személynöknél volt joggyakornok. 1844-tők Pest megyei tiszteletbeli aljegyző,[9] 1845-től a Nemzeti Casino tagja volt.[10] 1847-ben már táblabíró volt.[11]

Az 1848. március 15-én kitört magyar forradalom és szabadságharc után, a március 21-én megalakult Pest vármegyei „közbátorságra ügyelő állandó választmány” tagja lett és a megyei gyűlésen lemondott hűbérúri jogairól. A gödöllői kerületben 1848. június 25-én megtartott képviselőválasztáson Fényes Elekkel, a Belügyminisztérium statisztikai osztályának tudós és radikális vezetőjével szemben szoros küzdelemben őt választották meg, mint közismert és népszerű megyei birtokos. A szabadságharcban mint kapitány vett részt. Cinkota idegen ajkú, evangélikus lakossága is a magyarok ügye mellé állt. Ismeretlen okból Beniczky Ödön a tavaszi hadjárat idején, 1849. április 2–16-ig Zsámbokon, a birtokán tartózkodott és nem vett részt ennek kezdeti eseményeiben (a hatvani és a tápióbicskei csatákban, és sem pedig Debrecenben, a Radicál Párt létrejöttében). Aulich tábornok 1849-ben a Cinkotán rendezte be főhadiszállását, amely a Pest-Buda felmentésére indított magyar hadak egyik kiinduló állása lett. A világosi fegyverletétel után Beniczky Ödön az osztrák kamarilla fekete listájára és így börtönbe került. A császári hatóságok titkos nyilvántartása szerint a „nyílt rebellisek” közé, a radikális párthoz tartozott, amit politikai magatartása is igazolt. Bár I. Ferenc József király 1850. július 20-án, mint „kevésbé kompromittált egyént” 208 társával együtt amnesztiában részesítette, de még 1854-ben is házi őrizetben, politikai felügyelet alatt volt, hiába kérte felmentését.

Neki köszönheti a pesti határ menti fogadója Nagyicce nevét (amiről később a mellé épült kávéházat, a szemközti megállóhelyet és a közvetlen környékét is elnevezték), ami bátor tett volt akkor, hiszen az 1850-es években, a császárral való szembehelyezkedése jeléül kötötte azt Mátyás királyhoz, ugyanakkor jó marketing érzékkel kapcsolta az akkor már ismert legendához.[12][13] 1858-ban az ő kezdeményezésére rendelte el Roskoványi Ágoston váci püspök, hogy Cinkotán a szentbeszéd és a miseénekek felváltva magyarul és tótul is végeztessenek.

Az 1861. évi alkotmányos országgyűlésben a Határozati Párt híveként vett részt a gödöllői kerület képviseletében. Ebben Deák Ferenc úgynevezett felirati javaslata ellen szavazott, amelyik tulajdonképpen elismerte I. Ferenc Józsefet magyar uralkodónak, annak ellenére, hogy még meg sem koronázták a Szent Koronával – ezzel pedig Tisza Kálmán alakulóban lévő pártjához csatlakozott. A király 1861. augusztus 22-én feloszlatta a magyar országgyűlést és csupán 1865. szeptember 17-én kelt elhatározásával hívta össze újra, s a november 10. és december 11. között tartott országgyűlési választásokon a gödöllői kerületben ismét Beniczky Ödön lett a képviselő. Az 1867-es kiegyezési okmányokkal nem volt elégedett. Vezetője lett azoknak a radikális függetlenségi képviselőknek, akik tüntetőleg távolmaradtak 1867. június 8-án a budavári Nagyboldogasszony-templomból, I. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázásáról – e miatt a kortársaik el is nevezték őket a „cinkotai hetek”-nek. 1866-tól a Magyar Földhitelintézet[14] igazgatósági tagja volt. Az 1869. március 9–13-ig megtartott országgyűlési választásokon ismét ő nyerte el a mandátumot, ekkor öccsével, Beniczky Ferenccel mérkőzött meg. Ebben a ciklusban több kérvényt nyújtott be, Csömör, Rákospalota, Isaszeg, Tura és Gödöllő választópolgárainak nevében. 1872-ben megint győzött, s e képviselőségét haláláig viselte.

 
Beniczky Ödön családi sírboltja Cinkotán

1874. szeptember 13-án hajnalban, tüdőszélhűdés miatt hunyt el Cinkotán.[15] Testét itt, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra szeptember 15-én. Búcsúztatásán jelen voltak képviselőtársai, a vármegye tisztikara és gróf Szapáry István főispán, a Függetlenségi Párt nevében Dalmady Győző, költő és Pest vármegye főjegyzője mondott beszédet koporsója felett.

A Fővárosi Lapok így emlékezett róla: „Mint szilárd jellemű hazafi, mint a közügyek meleg barátja, mint példás férj és család­apa, mint ritka jó gazda s mint a társasélet müveit tagja, szóval minden tekintetben kitűnt. [...] Nem kívánt szerepelni, s becsvágya ama nemes kötelességérzetből állt, hogy minden körben híven töltse be a helyet, melyet elfoglalt. Ezért elvesztése érzékeny csa­pás nemcsak családjára, melynek szeretett, gondos feje volt, hanem az országgyűlésre, Pestmegyére és számos egyletre is. Háza kitűnően magyaros és ven­dégszerető volt mindig. Cinkotán ép úgy, mint Pesten. ”[15]

Tagja volt a pestmegyei gazdasági egyesületnek[16] és az Magyar Gazdasági Egyesületnek is.[17] A később fiai által továbbvitt cinkotai ménest 1852-ben alapította.[18]

1851. július 10-én Pesten, a belvárosi római katolikus plébánián kötött házasságot Keglevich Stefánia (1831-1878) grófnővel.[19] Gyermekeik közül hat (Gábor, Ádám, Géza, Mária – Justh Györgyné –, Márta és Margit) érte meg a felnőttkort. Legidősebb lánya, Margit (1853-1868) alig 14 évesen meghűlés miatt,[20] két kisfiú (1859-ben és 1872-ben) egy naposan halt meg. Első gyermekei a zsámboki birtokon, harmadik fia már Cinkotán született. Gyermekei nevelőjének Vértesi Károlyt alkalmazták.[21] Utóda Cinkotán elsőszülött fia, Beniczky Gábor lett, azonban a gazdaságot 1878-ban bekövetkezett haláláig özvegye, gróf Keglevich Stefánia vezette.[22]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Iskolai értesítő, Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Pest, 1832 (adt.arcanum.com)
  2. ↑ Iskolai értesítő, Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Pest, 1836 (adt.arcanum.com)
  3. ↑ Országgyűlési arczképcsarnok (Benitzky Ödön, Bömches Frigyes, Csíki Sándor, Gr. Bethlen Sándor, Bezerédy László), Magyarország és a Nagyvilág 3. évfolyam 4. szám - 1867. január 27. (adt.arcanum.com)
  4. ↑ Pest-belvárosi r.k. keresztelési anyakönyv, 1822. év.
  5. ↑ Csömöri r.k. egyházközség halotti anyakönyve, 60/1874. folyószám.
  6. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Beniczky Ádám. (Hozzáférés: 2019. augusztus 26.)
  7. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Beniczky Ádámné Majláth Terézia. (Hozzáférés: 2019. augusztus 26.)
  8. ↑ Badics Ferenc és Beöthy Zsolt (szerk.): A magyar irodalom története, 87. Az Ember Tragédiája. (Alexander Bernát), .A költő élete és többi művei, arcanum - 1896.
  9. ↑ Pest, mart. 19-kén. Hirnök 8. évfolyam 24. szám, 1844. március 26. (adt.arcanum.com)
  10. ↑ A' Casino új tagjai, A Nemzeti Casino évkönyve - 1845 (adt.arcanum.com)
  11. ↑ A' Casino tagjai betűrenddel, A Nemzeti Casino évkönyve - 1847 (adt.arcanum.com)
  12. ↑ Széman Richárd: A Czinkotai Nagy Itcze Vendéglő - 2. rész, XVI. kerületi újság XXIII. évfolyam 9. szám, bp16.hu - 2014. május 7.
  13. ↑ Széman Richárd: 1848 Cinkotán, XVI. kerületi újság XXX. évfolyam 6. szám, bp16.hu - 2021. március 24.
  14. ↑ Magyar földhitelintézet, Politikai hetilap 2. évfolyam 26. szám, library.hungaricana.hu - 1866. június 25.
  15. ↑ a b Fővárosi hírek * Beniczky Ödön, Fővárosi Lapok 11. évfolyam 209. szám, 1874. szeptember 15. (adt.arcanum.com)
  16. ↑ Pestmegyei gazdasági fiók-egyesület., Társalkodó 17. évfolyam 8. szám, 1848. január 28. (adt.arcanum.com)
  17. ↑ (adt.arcanum.com)
  18. ↑ 127. Zsámboki ménes., 357. Homoki ménes., Podmaniczky Gyula: Magyarország állami és magánménesei lótenyésztésének kézikönyve, Pallas, mezogazdasagikonyvtar.hu - 1903.
  19. ↑ Pest-belvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 1851. év.
  20. ↑ Pesti Napló 1868. február 15. (adt.arcanum.com)
  21. ↑ Glässer Norbert: Vértesi Károly beszédeinek margójára (151-164. o.) Híd 77. évfolyam 10. sz., epa.oszk.hu - 2013.
  22. ↑ Lantos Antal: Cinkota története II. 1860-tól 1920-ig, Kertvárosi helytörténeti füzetek 18. - 2011.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Jelentés – az első terménykiállítási jutalmak kiosztása iránt. Pesti Napló 2. évfolyam 515. szám, 1851. november 25. (adt.arcanum.com)
  • Az ellenzéki képviselők életrajza: Beniczky Ödön (arcképpel), Igazmondó 3. évfolyam 50. szám. books.google.hu - 1870. december 11.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914 (keresőszó: "Beniczky Ödön" arcanum.com)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Beniczky_Ödön_(országgyűlési_képviselő)&oldid=26658502”