Bentévi
A bentévi (Pitangus sulphuratus) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó Pitangus nem egyetlen faja.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Pitangus sulphuratus (Linnaeus, 1766) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bentévi témájú médiaállományokat és Bentévi témájú kategóriát. |
Magyar neve valószínűleg a portugál bem-te-vi-ből ered, az pedig a gyakori és jellegzetes kiáltását utánozza.
Előfordulása szerkesztés
Dél-Amerikában gyakori és feltűnő madár, a városokban is előfordul. Mexikóban és Dél-Texasban is költ. A karib-szigetek közül Trinidad és Tobago szigetein él. Trinidadon őshonos faj, Tobago szigetére csak 1957-ben telepítették be. Az 1970'-es években meghonosították a Bermuda-szigeteken is.
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 22-27 centiméter, testtömege 63 gramm. Feje fekete, néhány sárgás tarkótollal és erős fehér szemfeletti szalaggal. A háta, szárnyai és farka barnás színűek, vörösbarna szegélyekkel. Melle fehér, hasa sárga.
 |
Alfajai szerkesztés
- Pitangus sulphuratus sulphuratus
- Pitangus sulphuratus argentinus
- Pitangus sulphuratus bolivianus
- Pitangus sulphuratus caucensis
- Pitangus sulphuratus derbianus
- Pitangus sulphuratus guatimalensis
- Pitangus sulphuratus maximiliani
- Pitangus sulphuratus rufipennis
- Pitangus sulphuratus texanus
- Pitangus sulphuratus trinitatis
Életmódja szerkesztés
Az élénk és feltünő madár szinte mindenevő. Légykapószerűen vadaszik rovarokra, de kis rágcsálókat is megtámad, sőt sekély vízben még kis halakra és békákra is bukik. Ezenkívül bogyókat és gyümölcsöt is fogyaszt.
Szaporodása szerkesztés
Fákon vagy telefonpóznákon fészkel, fészekalja 2-3 tojásból áll.
Képek szerkesztés
-
-
Bem-te-vi Rio de Janeiro botanikus kertjében (Brazília) -
-
Fürdő egy szökőkútban
Források szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 1.)
- A Jboyd.net rendszerbesorolása szerint 1 faj tartozik a nembe. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
- Az Integrated Taxonomic Information System besorolása szerint 2 faj tartozik a nembe. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
- Enature.com( 2009. január 15.)
- BirdLife International[halott link]
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963-545-006-0
