Beregszászi Lajos
Beregszászi Lajos (született: Beregszászy Lajos) (Békés, 1817. január 15. – Budapest, 1891. március 4.) magyar zongorakészítő. Réczey Imre magyar sebész, egyetemi tanár veje.
| Beregszászi Lajos | |
 | |
| Illusztráció a Vasárnapi Ujság 1859. évi 5. számából. | |
| Született | 1817. január 15.[1][2][3] Békés[2] |
| Elhunyt | 1891. március 4. (74 évesen)[2][3] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (19/1-1-14) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beregszászi Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Az 5. gimnázium osztályt Mezőtúron végezte el. Ezt követően Temesváron, Pesten, Hamburgban, Londonban és Bécsben (1844) tanult. 1844-ben Mata Ferenccel műhelyt nyitott Bécsben. 1845-ben részt vett a bécsi iparmű kiállításon. 1846–1879 között Pesten dolgozott. 1846-ban a pesti iparmű kiállítás résztvevője volt. 1854-ben a müncheni nagy iparműtárlaton jónak találták zongoráit; dicsérő oklevelet küldtek neki. 1855-ben, 1867-ben, és 1878-ban Párizsban szerepelt világkiállításon. 1862-ben és 1871-ben Londonban volt világkiállítása. 1868-ban a Magyar Királyi Udvari Zongorakészítő cím birtokosa lett. 1873-ben Bécsben állította ki zongoráit.
Párizs, Rotterdam, Magdeburg, Weimar, Lipcse, Velence, Bécs, Törökország városaiba is készített zongorákat. Évente 70-80 zongorát készített.
A zongoraépítés terén értékes találmányai voltak, amelyek közül kiemelkedik az ún. csellórezonáns alkalmazása a zongorafenék kialakításánál illetve a húrrögzítés olyan kialakítása, amely kedvez a stég teherelosztásának.[4]
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (19/1-1-14). Feleségével, Ratsch Magdolnával (1817–1905), leányával, Ludovikával (Prof. Réczey Imréné) (1852–1918) és vejével Réczey Imrével, valamint 6/7 évesen elhunyt Géza (1873–1879) unokájával nyugszik. Sírfelirata: „A zongorakészítés legjelentősebb hazai mestere.”
Művei szerkesztés
- A magyarországi zongoraipar érdekében (Zenészeti Lapok, 1862)
- Eszmék a zongorahangfenék alkatának megjavításához (Zenészeti Lapok, 1862)
- Observations, concerning improvements in the construction of the sounding-board of pianofortes (Pest, 1862)
- Die Klaviere auf der jetzigen Weltausstellung (Pest, 1867)
- Die Steinway'sche Doppelmensur im Lichte der Praxis (Budapest, 1875)
- A magyar zongoraipar állapotáról (Zenészeti Lapok, 1879)
- A hazai zongoraipar érdekében véd- és vádirat (Budapest, 1879)
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Vasárnapi Újság 1854-1860
- Szinyei József: Magyar írók élete és munkái
- MTA BTK ZTI
További információk szerkesztés
- A magyar zongoragyártás fénykora - Beregszászy Lajos emlékkiállítás. In: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet honlapja
- Farkas Márta, Sz.: Magyar zongoragyártás a XIX. században. Beregszászy Lajos útja a világhírig (Békési Élet, 1976/1) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Futaki Gergely: Beregszászy Lajos. In: Békési életrajzi kislexikon a reformáció korától a XX. század végéig. szerkesztette és a bevezetőt írta Szabó Ferenc. Békés: Békési Városvédő és Szépítő Egyesület, 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Konferencia és kiállítás Beregszászy Lajos emlékére az MTA BTK Zenetudományi Intézetében. In: MTA honlapja
- Nemzeti Évfordulóink 2017. Budapest : Külgazdasági és Külügyminisztérium ‒ Balassi Intézet, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Ábrányi Kornél, id.: A magyar zene a 19. században (Budapest, 1900)
- Farkas Márta, Sz.: A zongora csellórezonánsa. Zenetudományi Dolgozatok, 1979
- Gát József: A zongora története. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1964. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- John-Paul Williams: A zongora. Budapest : Vince Kiadó, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mándi Ildikó: Ők is Liszt kortársai voltak. http://epa.oszk.hu/01300/01368/00017/pdf/EPA01368_Hungarologische_Beitrage_11_1998_195-209.pdf
- A magyar zongoragyártás fénykora. Beregszászy Lajos emlékezete; szerk. Gombos László; BTK Zenetudományi Intézet–ELKH, Bp., 2021
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01610.htm, Beregszászi Lajos, 2017. október 9.
- ↑ a b c d Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. július 16.)
- ↑ a b CERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries
- ↑ Pap János. Beregszászy Lajos, az akusztikus zseni, Parlando (2020). Hozzáférés ideje: 2021. december 27.