Berlin tömegközlekedése

Berlin tömegközlekedése több részre tagolódik: a vasútra, a közútra, a légi- és a vízi járatokra.

Légi szerkesztés

 
Berlin repülőterei

Berlinben egy nagy nemzetközi repülőtér található, a Berlin-Brandenburg repülőtér. Ez a reptér a vezető légitársaságok (Lufthansa, Eurowings, EasyJet, Ryanair, Wizz Air) bázisa. Építése 2006-ban kezdődött, végül 2020. október 31-én vették használatba. Leghosszabb kifutópályája 4 kilométer hosszú. Maximális kapacitása 46 000 000 fő.

Korábbi két nagy repülőterét, a Tegel és Schönefeld 2020-ban zártak be, közvetlen az új BER megnyitása után. Az egykori harmadik repülőtér Tempelhof volt, de ezt 2008-ban lakossági nyomásra, népszavazás eredményeképpen bezárták. A Schönefeldről és a Tegelről (amelyek azokról a városrészekről kapták a nevüket, ahol találhatóak) 2010 nyarától 166 célállomás volt érhető el közvetlen járatokkal. 2008-ban az utasforgalom a Schönefelden 6 600 000 fő volt, míg a Tegelen 14 500 000 fő.

Vízi szerkesztés

Komp szerkesztés

Vasút szerkesztés

Metró (U-Bahn) szerkesztés

 
Metró táblája a Berliner Straße megállóhelynél

Napjainkban 9 vonal és 175 állomás található. A metrórendszer 80%-a föld alatt, a fennmaradó része a föld felett fut. Csúcsidőben a szerelvények 2-5 percenként, a nap többi részében 5 percenként, esténként 10 percenként követik egymást.

Bár kezdetben mindkét oldal lakossága előtt nyitott maradt a hálózat, a berlini fal építésétől kezdve a keletnémet hatóságok korlátozták a határátkelést. A nyugatról érkező keleti vonalakat „lemetszették”. A német újraegyesítés után a hálózatot ismét megnyitották és teljes egészében összekötötték. Jelenleg Németország legkiterjedtebb metróhálózata.

Vonal Útvonal Építés Hossz Állomások

száma

Állomások

átlagos távolsága

Menetidő Átlagsebesség
U1 Uhlandstraße ↔ Warschauer Straße 1902–1926 9,0 km 13 692 m 21 perc 26,3 km/h
U2 Pankow ↔ Ruhleben 1902–2000 20,7 km 29 714 m 47 perc 26,4 km/h
U3 Krumme Lanke ↔ Warschauer Straße 1913–1929 18,9 km 24 793 m 40 perc 28,4 km/h
U4 Nollendorfplatz ↔ Innsbrucker Platz 1910 2,9 km 5 580 m 6 perc 28,6 km/h
U5 Hauptbahnhof ↔ Hönow 1930–2020 22,4 km 26 920 m 41 perc 33,6 km/h
U6 Alt-Tegel ↔ Alt-Mariendorf 1923–1966 19,9 km 29 686 m 38 perc 31,4 km/h
U7 Rathaus Spandau ↔ Rudow 1924–1984 31,8 km 40 795 m 57 perc 33,7 km/h
U8 Wittenau ↔ Hermannstraße 1927–1996 18,0 km 24 750 m 36 perc 30,1 km/h
U9 Rathaus Steglitz ↔ Osloer Straße 1961–1976 12,5 km 18 694 m 23 perc 32,7 km/h

S-Bahn szerkesztés

 
A berlini S-Bahn hálózat

Berlinben az S-Bahn klasszikus definícióját kielégítő, a múlt század eleje óta fennálló elővárosi gyorsvasúti rendszer található. A német definíció szerint ugyanis csak akkor beszélhetünk valódi S-Bahn-ról, ha a nagy népsűrűségű körzetet kiszolgáló ütemesen közlekedő vasút infrastruktúrájában (960 mm-es magasságú peron, eltérő jelzőberendezések ill. feszültségszint stb.) is elkülönül a nagyvasúti rendszertől.

Berlin fejlődése az újraegyesítés óta nem csak építészetileg, de a tömegközlekedés szempontjából is rohamléptekkel halad. Ezt jól tükrözi az 1992-ben aláírt, 500 db kétrészes vonat szállításáról szóló szerződés is, mely megindította a mintegy 1500 járművet számláló elővárosi flotta cseréjét.

Villamos szerkesztés

Főleg a város keleti részén sűrű a villamoshálózat, a nyugati oldalon a hálózatot az újraegyesítés előtt teljesen felszámolták, ma néhány utólag épített szakasz működik. 2004-től kiemelt villamosjáratokat hoztak létre, melyeket "MetroTram"-nak neveztek el, jelzésük egy "M" betű és a viszonylatszám.

A járműállomány főleg a Bombardier Flexcity és Tatra KT4D típusú szerelvényekből áll.

Távolsági szerkesztés

Városi tömegközlekedés szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Berlin tömegközlekedése témájú médiaállományokat.