Biomágnesesség

A biomágnesesség az élő szervezetek és mágneses mezők kölcsönhatásaival kapcsolatos ismeretek és hiedelmek elnevezése,

Mágnesesség hatása az élő szervezetekre szerkesztés

Gustav Kramer kutatása során megfigyelte, hogy a seregélyek képesek észlelni a mágneses mezőt, ami tájékozódásukban segíti őket.[1] Emellett számos állatfajnál találtak bizonyítékokat, hogy a mágneses tér érzékelésére támaszkodnak aktivitásuk során.

A jelentős statikus mágneses terek nincsenek káros vagy gyógyhatással az emberi szervezetre, ahogy több tanulmány[2][3] sem talált összefüggéseket.

A villamosság elterjedésével gyorsan változó, nagy energiájú mágneses terek hozhatóak létre, melyek esetenként jelentős elektromágneses sugárzást hoznak létre, amelyek akár károsak is lehetnek az élő szervezetekre (pl. röntgensugárzás).

Áltudományos állítások szerkesztés

Az alábbi kijelentések kutatásokkal és kísérletileg nem igazoltak, emiatt az áltudományok körébe tartoznak. A bioenergetika és radiesztézia foglalkoznak a területtel.

Emberi mágnesesség szerkesztés

Kijelentések szerint hasonlít az elektromágnesség jelenségéhez, mert műszerekkel is mérhető a vonzási és taszítási erőssége. A bioenergetikában különösen fontos szerepe van a gyógyító biomágneses képességnek. Állítólag minden emberi szervnek megvan a sajátosan rá jellemző, statisztikusan meghatározható biomágnesessége, amelynek betegség esetén a helyreállítása, illetve csökkentése vagy növelése segítheti a beteg gyógyulását. Harasztosi László a biomágnesezés többszörös magyar Guinness-rekordere.

Több tekintetben lényegesen különbözik az elektromágnességtől. A fő különbségek a következők:

  • A biomágnesesség előállításához sem technikai eszközre, sem a térerő elektromos modulációjára nincs szükség. Azt az élő szervezetben zajló biokémiai folyamatok hozzák létre. Ezért a biomágnesesség a bioelektromossághoz hasonlóan az egyik legfontosabb életjelenség.
  • Ez a fajta mágnesesség nemcsak vasat, hanem bármilyen alapanyagú tárgyat (például műanyagot, élő és élettelen fadarabot, papírt, embert stb.) képes vonzani vagy taszítani.
  • Az erőssége megfelelő gyakorlással tudatosan is fejleszthető. Sőt, az erős biomágneses képességgel rendelkező ember aurájában vagy tőle kisebb-nagyobb távolságban befolyásolhatja a térerő teslában mérhető mértékét is.
  • A biomágnesesség testi érintés nélkül, lézersugárszerűen koncentrált formában is átvihető más emberekre. Egyéni hasznosítására kisebb-nagyobb mértékben bármely egészséges ember megtanítható.

A növelhetőségében jelentős része van az emberi tudatnak és a genetikai adottságoknak. A bioenergetikában, főként az elektronikus eszközök szinte észrevétlen megbénításában különösen fontos szerepe van a térerő modulálására való képességnek. A bioenergetikai parafenoménoknak nevezett emberek akár önmagukat, akár másokat a szó szoros értelmében megbénították a túl erős biomágnesességgel. Ez a fajta bénulás azonban – leszámítva az esetleges ijedtséget – csak szándékos támadás esetén veszélyes a megbénítottra, mert általában nem tartalmaz áramerősséget. Szándékosság esetén azonban az áramerőssége elérheti a 10–20 ampert és az 5–10 tesla mértékű térerő-modulációt.

Mágnesterápia szerkesztés

E módszer filozófiája szerint a sejtjeinket és a szerveinket védőhatású biomágnesesség veszi körül, amely betegség esetén megsérül, s így védtelenek leszünk a környezet egészséget károsító mágneses terei által. Az ezoterikus felfogás szerint tehát, létezik jótékony és ártó mágneses tér. A terápiák állítólagos gyógyító ereje abban rejlik, hogy azok helyreállítják a védő feladattal rendelkező mágneses tér sérüléseit. A statikus mágneses mezők állítólag nyugtató, míg a váltakozó mágneses mezők stimuláló hatást fejtenek ki a szervezetre. Több magyar cég is milliós nagyságrendű büntetést kapott, mert a mágneses készülékeik hatásosságát illetően megtévesztették a fogyasztókat.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés