Birger svéd király
Birger Magnusson (1280[1] – 1321. május 31.[1]) svéd király 1290-től 1318-ig, polgárháborúba keveredett fivéreivel (1306–1310). Később (1317–1318) bebörtönöztette és meg is ölette őket, hamarosan azonban neki kellett Dániába menekülnie.[1]
| Birger | |
_c_1322.jpg) | |
| Svédország királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1290 – 1318 | |
| Koronázása | Söderköping 1293 |
| Elődje | III. Magnus |
| Utódja | IV. Magnus |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Folkung-ház |
| Született | 1280 Svédország |
| Elhunyt | 1321. május 31. (41 évesen) Dánia |
| Nyughelye | St. Bendt's Church |
| Édesapja | III. Magnus |
| Édesanyja | Holsteini Hedwig |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Martha of Denmark |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Birger témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
III. Magnus fiaként született. Édesapja még életében, 1284-ben királlyá választatta legidősebb fiát,[2] Birger ezután "ifjabb királynak" nevezték.[2] Magnus után tették a trónra, de az 1290 és 1302 közötti régensi időszakban névleges király volt.[1] Gyámjául még Magnus nevezte meg legfőbb bizalmasát, Torgils Knutssont.[2] Neki köszönhető az emberevőnek nevezett karéliaiak keresztény hitre térítése.[3] Birgert 1302-ben koronázták meg, és öccseivel, Erikkel és Valdemár összefogva 1305. december 6-án foglyul ejtette, és a következő év február 10-én lefejeztette Torgilsot.[3] Ám ez év szeptember 29-én öccsei Birger ellen fordultak és elfogták a királyt (ez volt az ún. håtunai játék).[4] A nyköpinghusi börtönüregekből Birgert sógora, VI. Erik dán király szabadította ki, miután Västegötland déli részét felégetve a mai Ulricehamnig nyomult előre.[5] Miután Erik herceg gyújtogatva, rabolva betört Norvégiába, annak királya V. Haakon is bekapcsolódott a háborúba.[5] 1310-ben Birger király megállapodott Erik és Valdemár hercegekkel, hogy a birodalmat felosztják egymás között.[6] Birger szent esküvést tett az egyezségre és tovább uralkodhatott[6] Azonban balszerencsés üzletekbe keveredett , s arra kényszerült, hogy pénzt kölcsönözzön a dán VI. Erik királytól[6] A lakosságra is új adókat vetett ki, de a gotlandi parasztok megtagadták befizetésüket[6] Annyira komollyá vált a helyzet hogy a királynak erőszakos úton, katonák segítségével kellett behajtania az adót.[6] Ám Birger nem felejtette el az öccseitől elszenvedett megaláztatásokat. Az 1317. év második felére megértek a király tervei.[7] 1317. december 10-ről 11-re[7] virradó éjjelen elfogatta öccseit, börtönbe záratta és halálra éheztette őket. Azok katonái a következő év augusztus-ában elűzték a királyt, és Erik herceg fiát, Magnust kiáltották ki uralkodónak. Birger Dániába menekült[1] és ott is halt meg.
Gyermekei szerkesztés
Birger 1298-ban[8] házasodott össze Dániai Margittal[8] (1277 – 1341. október 3.), V. Erik dán király leányával,[8] aki négy gyermeket szült férjének:
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 89. oldal
- ↑ a b c Vilhelm Moberg: Népem története – Svédország a középkorban (Min svenska historia berättad för folket, Stockholm, 1972, 1973); Magyar kiadás: Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984, fordította Miszoglád Gábor, 102. oldal
- ↑ a b Népem története – Svédország a középkorban, 103. oldal
- ↑ Népem története – Svédország a középkorban, 104. oldal
- ↑ a b Népem története – Svédország a középkorban, 105. oldal
- ↑ a b c d e Népem története – Svédország a középkorban, 106. oldal
- ↑ a b Népem története – Svédország a középkorban, 108. oldal
- ↑ a b c d e f g Folkunga family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
| Előző uralkodó: III. Magnus |
|
Következő uralkodó: IV. Magnus |
