Bissau
Bissau Bissau-Guinea fővárosa, és egyben legnagyobb városa 407 424 fős népességével (2007-ben). Az ország közigazgatási, gazdasági és közlekedési központja. Itt található az ország legnagyobb kikötője az Atlanti-óceánba ömlő Geba folyó tölcsértorkolatánál, és itt van az ország egyetlen nemzetközi repülőtere is, az Osvaldo Vieira nemzetközi repülőtér. A város határos a Bissaui Autonóm Területtel.
| Bissau | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Bissau-Guinea | ||
| Régió | Bissaui Autonóm Terület | ||
| Alapítás éve | 1687 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 492 004 fő (2015) | ||
| Népsűrűség | 5291,2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 0 m | ||
| Terület | 77 km² | ||
| Időzóna | UTC±00:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 11° 51′ 33″, ny. h. 15° 35′ 44″Koordináták: é. sz. 11° 51′ 33″, ny. h. 15° 35′ 44″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bissau témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Földrajz szerkesztés
Bissau az északi szélesség 11°52' és a nyugati hosszúság 15°36' fokánál terül el,[1] a Geba folyó tölcsértorkolatánál, az Atlanti-óceán partján. A Bissau környéki táj rendkívül alacsonyan fekszik és a folyó megközelíthető nagy óceánjárókkal is, mivel a torkolata a várostól 80 km-re nyúlik be.
Éghajlat szerkesztés
Bissau éghajlata trópusi szavanna, mely a megszokottnál csapadékosabb, de még nem nevezhető monszun éghajlatnak. Novembertől májusig egyáltalán nem esik eső, de a maradék öt hónapban 2020 mm csapadék éri a várost (összehasonlítva a északra elterülő Conakry és Banjul 3784, illetve 1296 mm-t kap ebben az időszakban). Az esős évszakban és az előtte álló három hónapban a magas páratartalom és a forróság elviselhetetlenné teszi az időt.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 36,7 | 38,3 | 38,9 | 41,1 | 39,4 | 35,6 | 33,3 | 32,8 | 33,9 | 34,4 | 35,0 | 35,6 | 41,1 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 31,1 | 32,8 | 33,9 | 33,3 | 32,8 | 31,1 | 29,4 | 30,0 | 30,0 | 31,1 | 31,7 | 30,6 | 31,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 17,8 | 18,3 | 19,4 | 20,6 | 22,2 | 22,8 | 22,8 | 22,8 | 22,8 | 22,8 | 22,2 | 18,9 | 21,1 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 12,2 | 13,3 | 15,6 | 16,7 | 17,2 | 19,4 | 19,4 | 19,4 | 19,4 | 20,0 | 15,0 | 12,8 | 12,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 1 | 1 | 1 | 1 | 17 | 175 | 473 | 683 | 435 | 195 | 41 | 2 | 2023 |
| Havi napsütéses órák száma | 248 | 226 | 279 | 270 | 248 | 210 | 186 | 155 | 180 | 217 | 240 | 248 | 2707 |
| Forrás: Sistema de Clasificación Bioclimática Mundial[2] World Climate Guides (napsütéses órák száma)[3] | |||||||||||||
Történelem szerkesztés
A várost a portugálok alapították 1687-ben, mint erődített kikötő és kereskedelmi központ. 1942-ben Portugál Guinea gyarmati fővárosa lett. Miután a PAIGC gyarmatellenes gerillái 1973-ban kikiáltották a függetlenséget, a de facto független területek fővárosa Madina do Boe lett, de Bissau megmaradt a portugálok által megszállt területek és Portugál Guinea de jure fővárosának. Mikor 1974-ben Portugália elismerte Bissau-Guinea függetlenségét az április 25-ei katonai puccs után, a két terület egyesült és Bissau lett az új független állam fővárosa. A város évente megrendezett karneváljai után vált ismertté.
Népessége szerkesztés
Az utolsó hivatalos népszámlálás 1991-ben volt az országban, ekkor a város/régió 195 389 lakossal rendelkezett. 2007-ben az Instituto Nacional de Estatística e Censos becslése szerint a város lakossága 407 424 fő volt.[4]
Gazdasága szerkesztés
Bissau az ország legnagyobb városa, fontos kikötőváros, oktatási, közigazgatási és katonai központ. A legfontosabb termékek közé a földimogyoró, a szerszámfa, a kopra, a pálmaolaj és a gumi tartozik. Itt található az ország egyetlen nemzetközi repülőtere is, az Osvaldo Vieira nemzetközi repülőtér. A várost a szegénység és a fejlődés hiánya jellemzi.
Nevezetességei szerkesztés
A város látnivalói közé tartozik a portugál építésű 18. századi Fortaleza de São José da Amura barakkok, benne Amílcar Cabral mauzóleuma, a Pidjiguiti emlékmű, melyet az 1959. augusztus 3-ai bissaui dokkmunkáslázadás áldozatainak emlékére emeltek, a Bissau-Guineai Nemzeti Művészeti Intézet, a Bissaui Új Stadion és a helyi strandok. Sok épület megrongálódott a Bissau-Guineai polgárháborúban (1998-1999), köztük a Bissau-Guineai Elnöki Palota és a Bissaui Francia Kulturális Központ. A városközpont meglehetősen elmaradott.
-
Pensão Central gyarmati oromzata a belvárosban -
Az előző elnöki palota romjai -
A reptérről a Parlamenthez vezető út -
A központi postai iroda épülete -
Határkő a városközpontban -
A PAIGC székhelye -
A kikötő
Testvérvárosai szerkesztés
Források szerkesztés
- ↑ Country Files (GNS) (angol nyelven). National Geospatial-Intelligence Agency. [2005. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 25.)
- ↑ GUINEA-BISSAU - BISSAU. Centro de Investigaciones Fitosociológicas. (Hozzáférés: 2011. október 4.)
- ↑ Bissau Climate Guide. Centro de Investigaciones Fitosociológicas. (Hozzáférés: 2011. október 4.)
- ↑ Instituto Nacional de Estatística e Censos (portugál nyelven). [2011. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 25.)
- Richard Andrew Lobban, Jr. és Peter Karibe Mendy. Historical Dictionary of the Republic of Guinea-Bissau, 3. kiadás, Scarecrow Press, 91–96. o. (1997). ISBN 0-8108-3226-7
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bissau című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
