Bobula János (építész, 1871–1922)

(1871–1922) magyar építész

Ifjabb Bobula János, kis- és nagy piaskai és zagajowi (Pest, 1871. február 24.Budapest, 1922. május 5.) szlovák származású magyar építészmérnök, id. Bobula János fia, Bobula Titusz fivére, Bobula Ida történész apja.

Bobula János
Született1871. február 24.
Pest
Elhunyt1922. május 5. (51 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiBobula Ida
SzüleiBobula János
Foglalkozásaépítészmérnök
SírhelyeFarkasréti temető (3/2-2-45)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bobula János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
ifj. Bobula János: Munkács városháza, 1901

Életpályája szerkesztés

1893-ban a József Műegyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett, majd észak-amerikai és angliai tanulmányútjairól hazatérve Budapesten nyitott tervezőirodát. Elsősorban templomokat és kórházakat tervezett. A Magyar Építőművészek Szövetsége egyik alapítója volt. Egy ideig a Budapesti Építészeti Szemle szerkesztőjeként működött.[3]

Ismert épületei szerkesztés

  • 1895: Fenyvessy-villa, Pápa[4]
  • 1896: Korányi-villa, Balatonföldvár, Petőfi Sándor utca 13.[4][5]
  • 1896: közkórház, Nyíregyháza[4]
  • 1901: a Barcsay utcai Gimnázium bővítése (ma: Madách Imre Gimnázium), Budapest, Barcsay u. 5. (az épületet egyébként édesapja, idősebb Bobula János tervezte 1889-ben)[6]
  • 1903–1904: városháza, Munkács[7]
  • 1907–1910: görög katolikus templom, Debrecen, Attila tér 1.[8]
  • 1909: lakóház, Budapest, Delej utca 37.[9]
  • 1911: lakóház, Budapest, 1088 Vas utca 5.[10]
  • 1912–1914: Pénzügyi Palota, Debrecen, Kossuth utca 12-14.[11]
  • 1913–1931: Postapalota, Debrecen, Hatvan utca 5–7. (Bobula kezdte el az épület tervezését, de a munkálatok elhúzódtak. Bobula halála után, 1925-től Münnich Aladár fejezte be az épületet.)[8][12]
  • ?: Reuss-kastély, Mezőlaborc[4]
  • ?: Erdődy-kastély, Tiszaluc[4]
  • ?: Vay-kastély, Berkesz[4]
  • ?: Sigray-kastély, Ivánc[4]
  • ?: zsinagóga, Kunszentmiklós[4]
  • ?: református templom, Futak[4]
  • ?: római katolikus templom, Szabadka[4]
  • ?: római katolikus templom, Lackavágás[4]
  • ?: görögkatolikus templom, Ungvár[4]
  • ?: görögkatolikus templom, Csertész[4]
  • ?: közkórház, Szabadka[4]
  • ?: közkórház, Kézdivásárhely[4]

Tervben maradt épületek szerkesztés

  • 1899: Áru- és Értéktőzsde, Budapest[4][13]
  • 1904: Egyetemi könyvtár, Kolozsvár[4]
  • 1909: szálloda, Szamosújvár (I. díj)[14]
  • 1909: vágóhíd, Szamosújvár (I. díj)[14]
  • ?: Pénzügyminisztérium, Budapest, Budai vár[4]
  • ?: Városháza, Marosvásárhely[4]
  • ?: Fürdő, Vízakna[4]
  • ?: Közkórház, Brassó[4]

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Egyéb irodalom szerkesztés