Bocsárd
Bocsárd (szlovákul Bočiar) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
| Bocsárd (Bočiar) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Polgármester | Elena Szabóová |
| Irányítószám | 044 56 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 249 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 481 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 210 m |
| Terület | 0,47 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 35′ 32″, k. h. 21° 14′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 32″, k. h. 21° 14′ 08″ | |
| Bocsárd weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bocsárd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Kassától 17 km-re, délre található.
Nevének eredete szerkesztés
Neve a régi magyar bocsár (= kádár, pohárnok) főnévből ered.
Története szerkesztés
Az Árpád-korban a bocsárok tárolták a várispánságok szőlőinek borát. A falut 1232-ben „Bolchart” néven említik először. Valamikor két részből álló várbirtok volt, melyet az Egres- (Bocsárd) patak választott el egymástól. A pataktól keletre a várnépek földje: Eszebocsárd, nyugatra pedig a várjobbágyok földje: Péterbocsárd feküdt. Templomát 1327-től említik. 1673-ban említik itt az Enyiczky udvarházat.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BOCSÁRD. Elegyes falu Abaúj Vármegyében, földes Ura Báró Mesko Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Hernádhoz közel, Kassa Városához sem meszsze, határja termékeny, és fája mind a’ kétféle, az Uraságnak szomszéd helységeiben; de a’ réteknek, és a’ legelőnek kevés volta miatt, második Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bocsárd, orosz-tót falu, Abauj vármegyében, Enyiczkéhez délre 3 fertálynyira: 201 róm. kath., 281 g. kath., 1 zsidó lak. F. u. b. Meskó. Ut. p. Kassa.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Bocsárd 27 házzal és 159 tót ajku lakossal. Postája és távirója Enyiczke. Bocsárd jelenleg egyike a legigénytelenebb kisközségnek, pedig régi okmányok szerint már az Árpádházi királyok korában fennállott, mint Pel-Bocsárd és Sza-Bocsárd, melyeket az "Egras" pataka (a mostani Szakály-patak) választott el. Ma már csak a patak egyik oldalán áll község.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
1960-tól Abaújszakallyal együtt alkotta Hútniky községet. 1990-től újra önálló község.[5]
Népessége szerkesztés
1910-ben 146-an lakták.
2001-ben 223 lakosából 216 szlovák volt.
2011-ben 226 lakosából 222 szlovák volt.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Imre tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 13. század végén épült gótikus stílusban. A 18. században klasszicista stílusban építették át.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. december 30.)
- ↑ Települések | Szlovákiai Magyar Adatbank (hu-HU nyelven). Szlovákiai Magyar Adatbank. [2017. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
További információk szerkesztés
