Wikipédia

Bogyoszló

magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében
Nem tévesztendő össze a következővel: Bogyiszló.

Bogyoszló község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban található.

Bogyoszló
A község katolikus temploma
A község katolikus temploma
Bogyoszló címere
Bogyoszló címere		 Bogyoszló zászlaja
Bogyoszló zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállásközség
PolgármesterVarga Imre Róbert (független)[1]
Irányítószám9324
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség604 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 33′ 42″, k. h. 17° 11′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 42″, k. h. 17° 11′ 11″
Bogyoszló (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Bogyoszló
Bogyoszló
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Bogyoszló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogyoszló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Az óvoda épülete
Bogyoszlói látkép

Fekvése szerkesztés

Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz közepén, Győr-Moson-Sopron vármegyében fekszik, a Duna, a Rába és a Répce hordalékkúpján. Határának talaja jellemzően homokos, agyagos, öntésiszapos. Alatta folyami kavicstakaró található. A felszínén lévő finom üledék, jelenkori képződmény.

A térség városai közül Csornától 9, Kapuvártól 13 kilométer távolságban helyezkedik el. A szomszéd települések: észak felől Jobaháza, északkelet felől Csorna, délkelet felől Szilsárkány, dél felől Sopronnémeti és Potyond, délnyugat felől Magyarkeresztúr és Kisfalud, nyugat felől Babót, északnyugat felől pedig Szárföld és Rábatamási.

Megközelítése szerkesztés

4,9 kilométerre délre helyezkedik el az M85-ös autóút 31-es kilométerénél lévő Csorna-nyugat–Farád-csomóponttól, amely szinte közvetlen összeköttetést biztosít a megyeszékhely Győrrel. Emellett 5,8 kilométerre található az M86-os autóút 139-es kilométerénél lévő, a 86-os úttal közös szilsárkányi csomópontjától, amely lehetőséget nyújt Vas vármegye székhelye, Szombathely közvetlen elérésére is. Ez utóbbi csomóponttal a 8601-es út köti össze a községet, míg az M85-ös csomópontjától a 8603-as, majd Jobaházát elhagyva a 8604-es úton juthatunk el a településre. Potyonddal és azon keresztül Beleddel a 8606-os út köti össze.

A település két autóbuszmegállóval rendelkezik (Petőfi Sándor utca, Zrínyi utca), melyekről a következő települések érhetők el közvetlenül:[3] Beled, Csorna, Enese, Farád, Győr, Jobaháza, Kóny, Kapuvár, Magyarkeresztúr, Mihályi, Potyond, Rábatamási, Szárföld, Vadosfa, Veszkény és Vica.

Vasútvonal nem érinti, de a közelében kettő is elhalad, amelyek így több vasúti csatlakozási lehetőséget is kínálnak. Központjától nagyjából 4,5-4,5 kilométerre található északi irányban a Győr–Sopron-vasútvonal Farád megállóhelye és Rábatamási vasútállomása, délkeleti irányban pedig 4,1 kilométerre a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal Szil-Sopronnémeti vasútállomása.

Történelme szerkesztés

Bogyoszló első ismert írásos említése 1228-ból származik. A Kanizsayak birtoka volt és kapuvári uradalomhoz tartozott. Később a Nádasdyak, majd 1681-ben az Esterházyak kezébe került. Az 1594. évi török pusztítás után 10 évre kihalt a falu. Az újratelepülők adó és robot mentességet kaptak. A régi családok zöme 1620-ban visszatért Vitnyédről. 1850-ben ’’elkülönzési’’ és a bérföldek illetve a közös legelők sorsáról megállapodást kötöttek az urasággal. Az erdőirtást követően művelésre alkalmas földek jöttek létre, amely a jobbágyok munkájának az eredményét tükrözte. A község hatalmas legelői kiválóan alkalmasak voltak az állattartásra. A juhok az értéktelenebb, a szarvasmarhák az értékesebb legelőket vették birtokba. A földesúr a lótenyésztést tette virágzóvá. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban 12-en vettek részt. A világháborúkban 92 áldozata volt a falunak. Emlékükre faragott kopjafát állítottak a templom előtt. Az 1950-es években itt is termelőszövetkezetet alapítottak. A tsz. eredményei egyre kedvezőbbek lettek és a háztáji is jövedelmező volt. Három szomszédos településből közös tanács alakult, ami a rendszerváltáskor felbomlott.

Mai élete szerkesztés

Önálló önkormányzat létesült 1990-ben. Az alapinfrastruktúrák közül a szennyvíz csatornahálózat hiányzik. A vezetékes gáz a lakások több, mint felében megtalálható. Az aktív korosztály fele a mezőgazdaságban dolgozik. A tsz. átalakulását követően a Cankó 2000 Kft. folytat mezőgazdasági tevékenységet. A lakosság többsége katolikus vallású. Háziorvos működik a faluban. Az általános iskolai oktatást több község együtt (Magyarkeresztúr, Potyond és Bogyoszló) közösen látja el.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Varga László (FKgP)[4]
  • 1994–1998: Kránitz Lajos (független)[5]
  • 1998–2002: Kránitz Lajos (független)[6]
  • 2002–2006: Kránitz Lajos (független)[7]
  • 2006–2010: Sebestyén Katalin (független)[8]
  • 2010–2012: Varga Tamás (független)[9]
  • 2012–2014: Varga Tamás (független)[10]
  • 2014–2019: Varga Imre Róbert (független)[11]
  • 2019-től: Varga Imre Róbert (független)[1]

A településen 2012. szeptember 2-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester egyedüli jelöltként indult el, így meg is nyerte azt.[10]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
624
626
619
618
598
604
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,6%, református 0,3%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 3,1% (8,1% nem nyilatkozott).[13]

Híres szülöttei szerkesztés

Híres fafaragó mesterek szerkesztés

Látnivalók szerkesztés

A falukép meghatározó eleme az északi déli széles főúton álló templom. Klasszicista stílusban 1760 körül épült, és néhány éve újították fel. A magyar szenteket bemutató monumentális falképeit Döbrentey Gábor festette 1941-42-ben.[15] Berendezései közül értékes a szószék a „Jó pásztor” domborművel díszítve, a fából készült Mária szobor, valamint a templom előtt álló kesergő Mária szobor Szent Vendel és Szent Flórián alakjaival kiegészítve.

  • Kálvária szoborcsoport
  • Néprajzi, iskolatörténeti és fafaragó kiállítás az egykori iskola épületében
  • Utcakép

A Rábaköz településeire jellemző orsós településképet látunk. A széles csordahajtó út mellett fésűs beépítésben, egy épület - egy porta rend szerint állnak a házak. A deszkaoromzatos vagy tűzfalas házak előtt nincs előkert, hanem az előtte lévő közterületen ligetes, gyümölcsfákkal szegélyezik az utat. A telken soros elrendezésben következnek a lakó- és gazdasági épületek. Gyakori volt a ház egész hosszán végigfutó téglapilléres tornác. Innen nyíltak a lakószobák. A konyhában szabadkéményes tűzhely volt, a szobákban szépen faragott, dátumozott mestergerenda. Ma már kevés helyen találkozunk hasonló utcaképpel.

Hagyományok szerkesztés

Galéria szerkesztés

  •  
    Templom és környezete
  •  
    Bogyoszlói határ
  •  
    Bálahegy
  •  
    Római katolikus temető

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Menetrendek. [2019. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 5.)
  4. ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  7. ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  8. ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  9. ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  10. ↑ a b Bogyoszló települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. szeptember 2. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  11. ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. szeptember 16.)
  12. ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  13. ↑ Bogyoszló Helységnévtár
  14. ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 30.)
  15. ↑ http://szentmarton.blogspot.hu/search/label/D%C3%B6brentey%20G%C3%A1bor[halott link]

Források szerkesztés

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Pájer Imre írásának átdolgozásával

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bogyoszló&oldid=26854642”