Bokros Lajos

(1954) magyar közgazdász, egyetemi tanár, politikus

Bokros Lajos András (Budapest, 1954. június 26. –) magyar közgazdász, egyetemi tanár, politikus, 2009–2014 között európai parlamenti képviselő, korábban a Horn-kormány második pénzügyminisztere, az 1990-es évek magyar költségvetési kiigazítási csomagjának névadója, a Közép-európai Egyetem korábbi vezérigazgatója. A róla elnevezett Bokros-csomag a rendszerváltozás óta a legnagyobb méretű gazdasági kiigazítás volt Magyarországon. A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson az MDF miniszterelnök-jelöltje volt.[3]

Bokros Lajos
Bokros Lajos 2013. október 23-án
Bokros Lajos 2013. október 23-án
A Magyar Köztársaság 5. pénzügyminisztere
Hivatali idő
1995. március 1. – 1996. február 29.
Előd Békesi László
Utód Medgyessy Péter

Született 1954. június 26. (69 éves)[1]
Budapest[2]
Párt MSZMP (?–1990)
MSZP (1990–1991)
MDF (2009–2011)
MoMa (2013–2019)

Foglalkozás közgazdász, politikus
Iskolái Budapesti Corvinus Egyetem (–1980)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokros Lajos témájú médiaállományokat.

Családja szerkesztés

Saját beszámolója szerint nagyszülői szinten kisparaszti-kispolgári családból származik. Apja és anyja a második világháború idején a Soli Deo Gloria ifjúsági mozgalomban tevékenykedtek, antifasiszta-népfrontos rendezvényeken vettek részt. Apja a háború után egy ideig Kiss Sándornak, a Parasztszövetség igazgatójának titkára volt. Családja ellenzéki hátteréről egy időben elterjedt vélekedés azonban legenda, szüleinek nem volt különösebb szerepük.

Édesapja, Bokros Lajos közgazdász és református presbiter.[4] A családban erősen továbbélt a református hagyomány, Bokros nővérének keresztapja a Klauzál téri gyülekezet vezető lelkésze volt, Bokros apja pedig a lelkész legkisebb lányának keresztapja. Maga Bokros Lajos azonban már gyerekkorában sem volt hívő. „Ezt a szüleim már akkor is tiszteletben tartották. De erkölcsi értelemben hatott rám és mindmáig hat ez a családi környezet, beleértve a hívő ember teljes megbecsülését, feltétlen tiszteletét is” – mondta egy interjúban.

Részben a családi hagyományoknak tulajdonította a szorgalomra és a saját erejéből való boldogulásra való késztetéseit is: „Ezen a ponton már a saját egyéniségem nagyobb súllyal esik latba. Én nem tagadom, hogy mindig büszke voltam a sikereimre, az eredményeimre, szerettem tanulni, versenyezni, nyerni. Például 16-szor voltam kitűnő tanuló az általános iskolában, aminek persze önmagában semmi értelme, de mégis. A tanulmányi versenyeket sorra megnyertem a felsőbb osztályosok előtt. Gimnáziumban én javítottam az egész suli földrajzdolgozatait. Az egyetem első félévében a harmadik legjobb eredményem volt, és három évig népköztársasági ösztöndíjas voltam.”[5] Felesége Gyetvai Mária.[6]

Tanulmányai szerkesztés

Közgazdaságtant tanult a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (jelenleg Budapesti Corvinus Egyetem), népgazdaság tervezése szakon. 1976-ban, ötödévesként megpályázott egy ösztöndíjat Panamában. A feltétel az volt, hogy rövid idő alatt felsőfokon meg kellett tanulni spanyolul. Visszaemlékezése szerint 200 pályázóból öten nyerték el az ösztöndíjat.

Egy évet hallgatott nyelvészetet, irodalmat, gazdaságtörténetet és gazdaságpolitikát a panamai Állami Egyetemen. A katonai diktatúrából a polgári demokráciába való átmenetben lévő Panamában megtapasztalta a sajátos, USA-ellenes latin-amerikai baloldali légkört. Panamában és Costa Ricában ekkor gyűjtötte össze későbbi doktori disszertációja anyagát (A közép-amerikai iparosítás és integráció, a közép-amerikai közös piac fejlődéséről).

Diplomáját 1978-ban szerezte, majd 1980-ban közgazdasági doktori értekezését védte meg (az országos légvédelmi parancsnokság pénzügyi tisztjeként, mert miután hazatért, másodszor is behívták). Diplomájáról 1995-ben Morvai Ferenc kisgazda képviselő azt állította, hogy Bokros 50 dollárért vette a végzettségét igazoló munkát, mert a Panamai Egyetem levélben tájékoztatta, hogy soha nem volt Bokros Lajos nevű hallgatójuk. A plágiumvádat 2012-ben a JESZ újra előhozta, és a Corvinus Egyetem vezetőségétől kérték, vizsgálják ki, hogy Bokros Lajos valóban maga készítette-e doktoriját. Bokros mindkét esetben cáfolta a vádakat.[7]

Politikában szerkesztés

Karrierje a rendszerváltásig szerkesztés

1980 és 1986 közt a Pénzügyminisztériumhoz tartozó Pénzügykutató Intézetben dolgozott. A nyolcvanas években „Rikárdó Dávid” néven írt a szamizdatokban közgazdasági cikkeket. 1987 és 1989 között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági főosztályvezető-helyettese volt, 1989 és 1991 közt az MNB ügyvezetője. 1990 és 1995 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke, ezzel párhuzamosan 1990 és 1991 között az Állami Vagyonügynökség vezetője, majd 1991 és 1995 között a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója volt. Az 1990-es választásokon a budapesti területi listáról az MSZP színeiben került be a parlamentbe, azonban két hónappal később lemondott. Az MSZP-be hol belépett, hol elhagyta. Párttagságát saját elmondása szerint 1991-ig tartotta meg.

Pénzügyminiszterként (1995-96) szerkesztés

1995. március 1-je és 1996. február 29-e között pénzügyminiszter volt. Ugyanazon a napon lett pénzügyminiszter, amikor a kiigazítási csomagja társszerzőjének tekintett Surányi György a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Miniszterként Békesi Lászlót követte, utóda a későbbi miniszterelnök, Medgyessy Péter volt. (A gazdasági kiigazítást sürgető Békesi lemondása után Horn Gyula miniszterelnök először Medgyessyt kérte fel pénzügyminiszternek, aki azonban nem vállalta, illetve más forrás szerint[8] a koalíciós partner SZDSZ őt nem fogadta el. Békesi egyben Horn pártbéli riválisa is volt, a párton kívüli Bokros, akit Suchman Tamás ajánlott és végül elvállalta a posztot, azonban nem.)

Politikusként Bokros Lajos sokáig tartotta a közvéleménykutatás népszerűtlenségi rekordját: 1995 októberében a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 9%-os „népszerűségi” rátát mért számára.[9]

Politikai helyzetének megromlásához hozzájárult, hogy pénzügyminiszterré való kinevezésekor a Budapest Banktól való távozása miatt 16 millió forint „végkielégítést” kapott,[10] illetve hogy a bankkonszolidációból kimaradt Budapest Banknak titokban 12 milliárd forintos tőkejuttatást nyújtott.[11]

Rövid, de konfliktusokkal teli pénzügyminisztersége idején többször is azzal fenyegetett, hogy le fog mondani, erről viccek is születtek. Amikor végül tényleg távozott, a kormányülésen egy kollégájától kért papírra írta meg lemondását, majd egy napra kikapcsolta a telefonját is.[12]

A „Bokros-csomag” szerkesztés

A Bokros Lajos nevéhez fűződő, 1995 márciusában bejelentett „Bokros-csomaggal” pénzügyminiszterként meghatározó szerepet játszott az ország gazdasági stabilitásának megteremtésében: elkezdte a szociális ellátórendszerek reformját, a felgyorsuló privatizáció bevételeit az államháztartás adósságainak törlesztésére használta fel. Pénzügyminisztersége idején a kormány és a Magyar Nemzeti Bank a hatalmasra duzzadt folyó fizetési mérleg hiányt aktív árfolyampolitikával fogta vissza, a forint csúszó leértékelésével kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremtett.

A „Bokros-csomag” intézkedéseit sok politikai, közgazdasági, illetve alkotmányjogi kritika érte.[13] Sokan még a szükségességét is vitatták, vagy pedig a rendszerváltás utáni elhibázott gazdaságpolitika miatti tűzoltásnak tartották.[14] A baloldalon is sokan (például Ferge Zsuzsa[15]) túlzottan radikálisnak értékelték a pénzügyi megszorításokat. A csomag meghirdetése után több társadalmi csoport (például az egyetemisták és a nagycsaládosok) tüntetésekkel tiltakozott ellene. A magyar közgazdászok is csak a csúszó leértékelést és a vámpótlék bevezetését fogadták egyöntetű szakmai elismeréssel, a többi pénzügyminiszteri intézkedés megalapozottsága vitákat váltott ki és egy részüket az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A kiigazítás egészét viszont a nemzetközi pénzügyi intézmények és a befektetők is üdvözölték.

A Horn-kormány a csomag hatására veszített népszerűségéből, ezért sokan ma is ezt tartják az 1998-as választási vereség legfőbb okának – noha mások szerint viszont a reformfolyamat megtorpanása, a politikai demagógia térnyerése, illetve a Tocsik-ügy tehető felelőssé érte. Bokros Lajos kinevezése után alig egy évvel lemondott, azonban miniszteri tevékenysége megteremtette az alapot Magyarország OECD-be való belépéséhez. Számos értékelés szerint a „Bokros-csomag” és a Horn-kormány első időszakában végrehajtott radikális privatizációs program (elsősorban a bankrendszer magánosítása) hozzájárult az 1996 és 2000 közötti időszak gyors gazdasági növekedésének megalapozásához.[forrás?]

A „Bokros-csomag” a korabeli művészvilágot is megmozgatta, ennek legismertebb megjelenése Verebes István és Kern András kabaré-kisfilmje volt, A főgonosz címmel.[16] Orbán Ottó Gondolatok a leégett könyvtárban című versében „kőbaltás miniszter”ként utal rá.[17]

Köztes évek (1998–2009) szerkesztés

Miniszteri posztjáról való lemondását követően rövid időn belül külföldre távozott: a Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős igazgatója lett, többek között Horvátországban és Lengyelországban dolgozott kormánytanácsadóként. 2009 februárjában a Nemzetközi Valutaalap tanácsadójaként járt a krízis sújtotta Ukrajnában.

Burány Sándor, az MSZP kispesti elnöke szerint Bokros 1996-ban újra belépett az MSZP-be, a kispesti szervezetbe, de tagsága később megszűnt, mert nem járt se pártrendezvényekre, se tagdíjat nem fizetett. Maga Bokros azonban határozottan tagadta, hogy belépett volna a pártba.[18][19][20]

Rendszeresen publikál külföldön és Magyarországon; 2003 decembere végén az Élet és Irodalomban (ÉS) megjelent, a nagy elosztórendszerek radikális reformját sürgető 130 pontja jelentős visszhangot váltott ki. Az ÉS 2004 tavaszán könyv formájában kiadta az újságban megjelent cikkeit.

Pénzügyminiszterségének tizedik évfordulóján (2005. március) kitüntették volna a Magyar Köztársaság egyik magas állami kitüntetésével, de ezt visszautasította, mivel nem találta megfelelőnek az indoklást. (Kimaradt belőle pénzügyminiszterként végzett munkájának méltatása.)

A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora. 2005 decemberétől[21] az intézmény gazdasági irányításáért felelős vezérigazgatójává nevezték ki, ezt a posztot 2008 végéig töltötte be.[22] 2006 januárjában az oktatási és a pénzügyminiszter az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdasági Tanácsának vezetőjévé nevezte ki. A CEU-n makroökonómiát, költségvetési politikát és a rendszerváltó országok gazdaságpolitikai alternatíváit oktatja.

Angol, spanyol és orosz nyelven felsőfokon beszél, németül középfokon tud,[23] valamint beszél horvátul és románul.[forrás?] Alapfokú szlovák nyelvismerettel rendelkezik.[24]

Bokros Lajos neve több más magyar közgazdászéval együtt (mint Surányi György, Király Júlia, Simor András) szóba került a magyar médiában mint Járai Zsigmond 2007 márciusában távozó Magyar Nemzeti Bank-elnök lehetséges utódja.

2009 januárjában az Élet és Irodalomban A reform kritikus tömege címmel jelentetett meg egy tanulmányt a válságból kivezető úttal kapcsolatban, ami jelentős vitát váltott ki.[25][26] A tanulmány folytatása februárban jelent meg a Népszabadságban A reform kritikus hiánya címmel.[27]

Az Európai Parlamentben szerkesztés

2009-ig csak viszonylag távoli kapcsolatot őrzött meg a politikával, bár voltak időszakok, amikor e kapcsolat kevésbé volt távoli. 2006 januárjában Bokrost tiszteletbeli elnökének választotta az MSZP Ésszerűség és felelősség platformja. 2007 májusában azonban lemondott erről a tisztről, miután több kérdésben is vitába keveredett a platformmal, többek közt a platformtól eltérően és az SZDSZ-hez hasonlóan támogatta a több-biztosítós egészségügyi rendszer bevezetését.[28]

2009-ben a Magyar Demokrata Fórum (MDF) országos elnöksége őt kérte fel a párt EP-listavezetőjének. A döntést az MDF országos választmánya 48 : 44 arányban március 7-én megszavazta és ezután többen (például Kószó Péter, Olajos Péter, Csáky András) jelezték, hogy emiatt kilépnek a pártból.[29] Másnap a Hír TV kérdésére válaszolva Bokros nem zárt ki egy MSZPSZDSZ–MDF válságkoalíciót, amelyet ő vezetne.[30] A 2009-es EP-választáson végül az MDF 5,3 százalékot kapott, így Bokros európai parlamenti mandátumot szerzett. Mivel a következő években eltávolodott az időközben JESZ nevet felvett párttól, 2011 februárjában azt követelték tőle, hogy adja vissza a mandátumát, amit ő megtagadott.[31]

Kormányfőjelöltsége szerkesztés

2009. március 9-én az MDF elnöke azt javasolta, hogy az Országgyűlés konstruktív bizalmatlansági indítványról szavazva Bokrost állítsa Gyurcsány Ferenc kormányfő helyére.[32]

Amikor Gyurcsány Ferenc 2009. március 21-én az MSZP kongresszusán felajánlotta távozását, a szóba jöhető utódok közül Bokros elsőként jelezte, hogy vállalná a miniszterelnökséget.[33] Bokros jóval korábban, már a 2006-os zavargások után jelezte, hogy elvállalná a kormányfői posztot, akkor azonban nem volt politikai támogatása. Miután Surányi György nem vállalta a felkérést, az SZDSZ – a további tárgyalásokat megszakítva – március 27-én Bokros Lajost nevezte meg jelöltjének, ahogy korábban az MDF is. A külföldről hazatérő Bokros azonban másnap bejelentette, hogy nem vállalja a felkérést, mivel a szocialisták már elutasították programját.[34]

2009. december 12-én az MDF országos küldöttgyűlése nagy többséggel Bokrost választotta a párt miniszterelnök-jelöltjévé a 2010-es országgyűlési választásokra.[3] Az MDF mindössze 2,66%-ot ért el a választásokon, így kiesett a parlamentből. Bokros sem tudott egyéniben győzni, így a továbbiakban az Európai Parlamentben politizál.

Később szerkesztés

2011. április 21-én létrehozta a Szabadság és Reform Intézetet, az azt fenntartó alapítványnak pedig a kuratóriumi elnöke lett.[35]

2013. április 21-én létrehozta a Modern Magyarország Mozgalom pártot. A párt az egyén, a piac, a magán- és szellemi tulajdon szabadságát akarja képviselni.[36]

2014-ben a MoMa színeiben főpolgármester-jelöltként indul az önkormányzati választáson.[37] Szeptember 29-én Falus Ferenc és Magyar György főpolgármester-jelöltek visszaléptek Bokros javára, bár Falus a sajtótájékoztatón Bokros nevét nem említette,[38] sőt az őt indító Párbeszéd Magyarországért párt később sajtóközleményében kijelentette, hogy nem támogatja Bokrost, mert „a jobbközép Modern Magyarország Mozgalom főpolgármester-jelöltjétől a zöld és baloldali értékek képviseletét nem várhatjuk maradéktalanul el.”[39] Az MSZP a sajtótájékoztatón nem vett részt, Bárándy Gergely, a párt országos etikai bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy nem állnak be a volt pénzügyminiszter mögé.[40] A szocialisták fővárosi párttanácsa ennek ellenére Bokros Lajos támogatására szólított fel,[41] viszont a párt szóvivője később kijelentette, hogy az MSZP nem támogatja anyagilag Bokros Lajos kampányát.[42]

Magánélete, karaktere szerkesztés

Bár nem vallásos, elmondása szerint a református családi hagyomány protestáns etikai sajátosságai nagy hatással voltak életére és egyéniségére.

Művei szerkesztés

  • Bokros Lajos–Surányi György: Piac és pénz a modern gazdaságban; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1985
  • The role of commercial banks in privatization; BB, Bp., 1993 (Budapest Bank working papers)
  • Public finance reform during the transition. The experience of Hungary; szerk. Bokros Lajos, Jean-Jacques Dethier; World Bank, Washington, 1998
  • Verseny és szolidaritás; Élet és Irodalom, Bp., 2004
  • Accidental occidental. Economics and culture of transition in Mitteleuropa, the Baltic and the Balkan area; CEU Press, Bp.–New York, 2013
  • Szabadság és szolidaritás; Élet és Irodalom, Bp., 2019
  • Szocializmus: egy eszme tragédiája. Lehetséges? Elkerülhetetlen? Kívánatos?; előszó Bauer Tamás; Kocsis Kiadó, Bp., 2022

Jegyzetek szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  2. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 17.)
  3. a b Bokros az MDF miniszterelnök-jelöltje, Index.hu, 2009. december 12.
  4. Bokros Lajos hazudott a diplomájáról! (+bizonyíték) Barikád.hu, 2009. március 23.
  5. Bossányi Katalin interjúja (1996)
  6. Első felesége Csató Mária volt, házasságukból gyermek nem született, A pénzügyminiszter pénztárosa[halott link] Elite online magazin, 2010. március
  7. Plágiumgyanúsnak tartja Bokros Lajos doktoriját a JESZ - Index
  8. Bauer Tamás: 1995 (Beszélő, 2000)
  9. Romló közhangulat, stabilizálódó Fidesz-előny. (Hozzáférés: 2007. február 20.)
  10. VÉGKIELÉGÍTÉS: SZABÁLYOS TRÜKKÖK[halott link] - hvg.hu
  11. Bokros, és ami a bajusz mögött van Archiválva 2014. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben - mno.hu
  12. Visnovitz Péter: "A Lajos egyáltalán nem hibátlan" - politikai portré Bokros Lajosról (origo.hu 2009. március 19.)
  13. https://web.archive.org/20020113223659/eszmelet.tripod.com/40/andor40.html
  14. Bokros-csomag: a tények a mítosz mögött. [2005. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. január 21.)
  15. História 2002/03. - FERGE ZSUZSA:A magyar szociális törvénykezés tíz éve. [2006. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. január 21.)
  16. Viták kereszttüzében: a Bokros-csomag Archiválva 2009. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, vg.hu, 2008. december 15.
  17. Orbán, Ottó. Hallod-e te sötét árnyék. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum (1995–96) 
  18. Bokrost megcsalta az emlékezete. [2010. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 23.)
  19. Bokros "rosszul emlékezett": mégis tagja volt az MSZP-nek (inforadio.hu, 2009. március 20.). [2009. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 20.)
  20. Index (index.hu | 2009. március 20.)
  21. A CEU vezérigazgatója lett Bokros Lajos. [2014. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 25.)
  22. Bokros Lajos már nem a CEU vezérigazgatója[halott link]
  23. FN.hu
  24. Bokros Lajos szlovákul szólalt fel a szlovák nyelvtörvény vitájában
  25. Bokros Lajos: A reform kritikus tömege. Élet és Irodalom, 2009. január 23.
  26. Bozóky Tamás; Csizmadia Ervin–Franczel Richárd–Horváth Péter–Novák Zoltán: A közeg nélküli magyar reform. Élet és Irodalom, 2009. február 20.
  27. Népszabadság: A reform kritikus hiánya
  28. Bokros Lajos lemondott az MSZP egyik platformjának tiszteletbeli elnöki posztjáról (ma.hu, 2007. május 7.)
  29. Megint a megszűnés szélén az MDF-frakció. Index, 2009. március 8.
  30. Bokros elvállalná a miniszterelnökséget is (+videó). Hír TV, 2009. március 8.[halott link]
  31. Tolvajváddal folytatódik az MDF és Bokros vitája - Origo
  32. Dávid alapszabályt sértett Bokros miniszterelnöki jelölésével. Index, 2009. március 9.
  33. Bokros azonnal ajánlkozott kormányfőnek. Index, 2009. március 8.
  34. Bokros Lajos nem vállalja a jelöltséget (MTI, 2009. március 28.)
  35. Megalakult Bokrosék alapítványa Archiválva 2014. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben – Hírszerző, 2011. április 21.
  36. HVG: Bokros megalapította pártját
  37. Dr. Bokros Lajos András - Választás.hu
  38. Falus hivatalosan is átadja helyét Bokrosnak - hvg.hu
  39. A Párbeszéd Magyarországért Párt közleménye - MTI Országos Sajtószolgálat
  40. Bárándy: Az MSZP-nek nem kellene beállnia Bokros mögé - hvg.h
  41. Az MSZP mégis beállt Bokros mögé - Origo
  42. Az MSZP nem ad pénzt Bokrosnak Archiválva 2014. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben - Hír TV

További információk szerkesztés

  • Pénzügyminiszterek reggelire. Rádai Eszter beszélget Békesi Lászlóval, Bokros Lajossal, Kupa Mihállyal, Medgyessy Péterrel, Rabár Ferenccel, Szabó Ivánnal; Helikon–Beszélő, Bp., 2001


Elődje:
Békesi László
Magyarország pénzügyminisztere
19951996
Utódja:
Medgyessy Péter