Bonyhády Gyula

Bonyhádi Bonyhády Gyula Vilmos Adolf Ferenc (született: Perczel) (Bonyhád, 1817. április 7. – Bonyhád, 1898. március 5.) magyar földbirtokos köznemes, köztisztviselő, több vármegye főispánja, megyefőnöke, titkos tanácsos.

Bonyhády Gyula
Született	Perczel Gyula 1817. április 7. Bonyhád
Elhunyt	1898. március 5. (80 évesen) Bonyhád
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Ráth Terézia
Foglalkozása	főispán
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

A neves dunántúli római katolikus nemesi származású bonyhádi Perczel család sarja. Édesapja Perczel János (1789–1825), a toszkánai nagyherceg dragonyos hadnagya, földbirtokos, édesanyja pedig az ugyancsak nemesi származású jobaházi Dőry Alojzia (1792–1822). Szüleit korán elvesztve édesapja unokatestvére, Perczel Imre (1805–1873) vette át nevelését. Pécsre került, ahol a jogi liceum elvégzése után Tolna vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé választották 1836-ban. 1840-ben már a Völgységi járás alszolgabírája, majd 1843-tól ugyanott főszolgabíró lett. Az 1848–49-es forradalom idején felállította a bonyhádi nemzetőrséget, melynek egyszersmind kapitánya is lett. Még 1848 év végén mint a vármegyei önkéntesek lovaskapitányát Eszékre vezényelték, ahol mint várvédő szolgált hónapokon keresztül. Baranya és Tolna vármegye császári megszállását követően azonban megtagadta korábbi szolgálatát és a császári kormányzathoz szegődött. 1849 és 1851 között ismét völgységi járásbíró volt, miközben 1850-ben családnevét belügyminiszteri engedéllyel Bonyhádyra változtatta. 1850-ben Békés vármegye megyefőnökévé nevezték ki, és miután vármegyéjét egyesítették Csanáddal, így annak is megyefőnöke lett. 1853-tól tagja lett a nagyváradi kerület alhelytartósági választmányának és helytartósági tanácsosi címet kapott. 1854-ben érdemei elismeréséül a Ferenc József-rend kiskeresztjét adományozták neki. 1855-ben a nagyváradi kerület úrbéri főtörvényszékének elnöke lett, de már a következő év elején Vas vármegye főispáni székébe helyezték át. Uralkodói döntés értelmében 1864-ben visszakerült Békés vármegye élére, de Ferenc József már egy év múlva fel is mentette hivatalából, ezt követően pedig Bonyhády nyugállományba vonult. Élete hátralévő részét a politikától teljesen elzárkózva a bonyhádi birtokain való gazdálkodásnak szentelte.

Kitüntetései, elismerései

• Ferenc József-rend kiskeresztje, 1854.
• császári és királyi kamarás, 1859.

Családja

Pécsen, 1836. május 28-án feleségül vette Ráth Teréziát (1818–1904), Ráth András és Krantsach Magdolna leányát, 8 gyermekük ismeretes:

• Angelika Julianna Katalin Alojzia (1837–1865) férje: Szabó Miklós
• Oktávia Magdolna Terézia Erzsébet (1838–1865)
• Gyula Antal András (1840–1841)
• Franciska Mária Julianna (1842–1856)
• Lajos Gyula Géza (1844–1875); neje: Ráth Ilona (1852–1877), Ráth Károly leánya
• Gyula János József (1846–1926); neje: óbecsei Kollerich Vilma (1857–1897)
• János Ferenc József (1849–1883); neje: Wilhelmina Wessel (1853–1924)
• Crescentia Stefánia Klára (1857–1921)

Források

• Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715–1950, 69-70. old (online hozzáférés)
• Bonyhády Gyula családfája a familysearch.org honlapon
• Bonyhády Gyula keresztelési anyakönyvének másodpéldánya

Elődje: Zsitvay József

Békés vármegye főispánja 1850. március 21. – 1856.

Utódja: Torkos Kálmán

Elődje: Kis János

Békés vármegye főispánja 1864. október 23. – 1865. szeptember 1.

Utódja: br. Wenckheim Béla