Borneó
Az indonéz szigetvilágban elterülő Borneó vagy indonézül Kalimantan Földünk harmadik legnagyobb szigete, nagysága 743 330 km².
| Borneó | |
 | |
| A sziget műholdképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Indonézia Malajzia Brunei |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 18 590 000 fő (2009) |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Csendes-óceán |
| Terület | 743 330 km² |
| Rang | 3 |
| Hosszúság | 1366 km |
| Szélesség | 1026 km |
| Tengerszint feletti magasság |
|
| Legmagasabb pont | Mount Kinabalu (4095 m) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Borneó
Pozíció Indonézia térképén
| |
 d. sz. 1°, k. h. 114°Koordináták: d. sz. 1°, k. h. 114° | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borneó témájú médiaállományokat. | |
Területén három ország, Indonézia, Malajzia, és Brunei osztozik.
Földrajz szerkesztés
Borneót északról-északnyugatról a Dél-kínai-tenger, északkeletről a Sulu-tenger, keletről a Celebesz-tenger, valamint a Makassar-szoros, délről pedig Jáva-tenger, valamint a Karimata-szoros határolja. A szigettől nyugatra helyezkedik el a Maláj-félsziget, valamint Szumátra szigete, délre Jáva, keletre Celebesz, északkeletre pedig a Fülöp-szigetek.
A sziget legmagasabb pontja a Mount Kinabalu Malajzia Sabah tartományában, a Kinabalu Parkban a maga 4095 méterével.
Természeti környezet szerkesztés
Borneó területén található az ázsiai térség egyik legkiterjedtebb, legegybefüggőbb trópusi esőerdőállománya, melynek mérete azonban a maláj ipar, valamint más, multinacionális cégek faigényének köszönhetően napról napra csökken. A világ jelenlegi trópusi fakitermelésének mintegy fele Borneóról származik. A fakitermelésen túl az esőerdők területét tovább csökkentik a folyamatosan szaporodó pálmaültvevények is, melyekből pálmaolaj készül. Jelentős faállomány pusztult el az 1997-ben és 1998-ban a szigeten dühöngő erdőtűz miatt, amelyet vélhetően emberi mulasztás okozott, felelőtlen tűzgyújtás formájában, az El Niño következményeként beköszöntő rendkívül száraz időszakban.
A még meglevő esőerdők jelentik a borneói orangután, valamint több endemikus, ritka faj, mint például a borneói törpeelefánt, a szumátrai orrszarvú vagy a ködfoltos párduc egyetlen természetes élőhelyét. Tény, hogy a sziget Délkelet-Ázsiában egyedülálló természeti értékekkel rendelkezik, és a WWF szerint a legtöbb itt élő fajt a kipusztulás fenyegeti, mivel az indonéz kormány a közelmúltban jelentette be a világ legnagyobb pálmaültetvénye létrehozásának tervét, amely nagyjából Magyarország területének egyötödével lesz egyenlő.
Mindez Jáva túlnépesedésedésének megoldását és a Borneóra telepedő farmerek támogatását szolgálná, ám az esőerdők talajának megfelelősége erősen kétségessé teszi a vállalkozást.
2007. február 19-én a WWF több évtizedes munkájának eredményeként Brunei, Indonézia és Malajzia aláírta a „Borneó Szíve Nyilatkozatot” (Heart of Borneo Declaration). Az aláíró felek arra tettek ígéretet, hogy megőrzik és fenntarthatóan kezelik a világ egyik legértékesebb élőhelyét, a „Borneó Szívének” nevezett esőerdőt. 1996 óta évente átlagosan 2 millió hektár területen vágták ki az erdőt, ami napjainkra eredeti méretének felére csökkent.
Történelem szerkesztés
Borneó a 15-17. század között élte virágkorát, ekkor a sziget egész területét egyetlen ország, a Brunei Birodalom irányította. Az európaiak terjeszkedésének köszönhetően a sziget közigazgatási egysége megbomlott, területén a hollandok és a britek osztozkodtak. A mai állapot 1984-ben, Brunei függetlenségének elnyerésével alakult ki.
1962 és 1964 között a szigeten fegyveres konfliktus robbant ki Indonézia és Malajzia között.
Népesség szerkesztés
A teljes sziget lakossága 2010-ben 19,8 millió fő volt.
| 2009 | 18 590 000
|
Közigazgatás szerkesztés
A sziget országainak területén jelenleg az alábbi közigazgatási beosztás van érvényben:
- Indonézia provinciái: Kelet-, Dél-, Nyugat-, Észak- és Középső-Kalimantán
- Malajzia szövetségi államai: Sabah és Sarawak
- Brunei területe négy közigazgatási egységre (daerah) oszlik.
Legnagyobb városok szerkesztés
A legnagyobb városok népességi sorrendben 2010-ben. Kalimantan Borneó indonéziai területe, Sabah és Sarawak maláj államok.
| Város | Ország | Közig. alegység |
Népesség (2010, fő) |
Népsűrűség (fő/km²) | |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Samarinda | Indonézia | Kalimantan | 727 500 | 929 |
| 2. | Banjarmasin | Indonézia | Kalimantan | 625 481 | 8687 |
| 3. | Kuching | Malajzia | Sarawak | 617 886 | 332 |
| 4. | Balikpapan | Indonézia | Kalimantan | 557 579 | 1058 |
| 5. | Pontianak | Indonézia | Kalimantan | 554 764 | 5146 |
| 6. | Kota Kinabalu | Malajzia | Sabah | 462 963 | 1319 |
| 7. | Tawau | Malajzia | Sabah | 412 375 | 67 |
| 8. | Sandakan | Malajzia | Sabah | 409 056 | 181 |
| 9. | Miri | Malajzia | Sarawak | 300 543 | 64 |
| 10. | Bandar Seri Begawan | Brunei | 300 000 | 490 | |
| 11. | Sibu | Malajzia | Sarawak | 247 995 | 111 |
| 12. | Palangkaraya | Indonézia | Kalimantan | 220 962 | 92 |
| 13. | Lahad Datu | Malajzia | Sabah | 206 861 | 28 |
| 14. | Banjarbaru | Indonézia | Kalimantan | 199 627 | 538 |
| 15. | Tarakan | Indonézia | Kalimantan | 193 370 | 771 |
További információk szerkesztés
- Borneo.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Információk Borneóról
